Több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Orbán Zoltán szerint ha a fővárosban az lenne a cél, hogy sokkal több fülemüléhez hasonló, bokorban fészkelő faj éljen, akkor meg kellene változtatni a felfogást a zöldterület-kezelésről.

Sajnálatos módon a nagy parkjaiban hiányoznak a "valódi bokrok" - fogalmazott -, hiszen amik vannak, azok felfelé terebélyesednek, így semmi nem tud bennük fészkelni.

Az igazi bokrok olyanok, mint vekni kenyér, az alapjuknál a legszélesebbek - tette hozzá, példaként a kökényt említve.

Ez azért is fontos - emelte ki Orbán Zoltán -, mert a lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának része a poloskalárva.

Itt van az ázsiai márványospoloska-invázió, meg az afrikai vándorpoloska is bejött, és ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor szépen kordában tartanák az ilyen invazív fajokat is, a poloskainváziók mértéke csökkenne.

Megjegyezte: a szarkák nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.

A szóvivőt arról is kérdezték, hogy április végén indul és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretében az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kacsolódó anyagok: 

FOKHAGYMÁBÓL, CHILI PAPRIKÁBÓL IS KÉSZÍTHETŐ ROVARÖLŐSZER! NEM KELL A VEGYSZER...

MTI-  A nyitókép csak illusztráció, forrás: David R. Lance, USDA APHIS PPQ - wikipedia