Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

aszunyog.jpg 

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) rábólintott arra a tervre, amely baktériummal fertőzött szúnyogok millióit engedné szabadon az USA húsz államában, valamint Washingtonban. A cél a „népirtás", de természetesen nem az emberek, hanem a betegséget hordozó szúnyogok körében.

A hatóság november 3-án hagyta jóvá (egyelőre nem hivatalosan) a MosquitoMate nevű biotechnológiai vállalat tervét. A cég a Wolbachia pipientis baktériumot terjesztené saját tenyésztésű szúnyogjainak segítségével, a kórokozó az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) populációit ritkítaná meg alaposan.

David O'Borchta, a Marylandi Egyetem entomológusa szerint a módszer azért előnyös, mert nincs szükség káros kémiai vegyszerek kipermetezésére, így mindenképpen óvnák környezetet vele.

Így jönne el a moszkitó-apokalipszis

A Wolbachia-fertőzött szúnyogokat a cég laboratóriumaiban tenyésztenék ki. A következő esszenciális lépés a hímek és a nőstények pontos szelektálása lenne. A kiszemelt térségekben csakis a hím példányokat lehetne kiengedni, azok ugyanis nem csípnek. A baktériumot hordozó hímek aztán párosodnak a vadon élő, nem fertőzött nőstényekkel, aminek hatására a megtermékenyített petéből – az öröklött apai kromoszómákban fellépő rendellenességek miatt – nem fognak kifejlődni a vérszívó ízeltlábúak.

Amennyiben minden jól megy, idővel az ázsiai tigrisszúnyogok állománya jelentősen csökkenni fog.

A szakértők elmondták, nem kell attól tartani, hogy a technika más – ökológiailag fontos – szúnyogfajokat veszélyeztetne.

Együttműködésekre van szükség

Az EPA azért csak az említett államokban engedélyezné a kísérletet, mert az előzetes terepkutatás során csakis ilyen hőmérsékletű és csapadékviszonyú területeken próbálták ki a laboratóriumban kitenyésztett vérszívókat. A MosquitoMate első körben Lexingtonban engedné ki a rovarokat, majd a vizsgálatokat kiterjesztenék Louisville-re, Kentuckyra, Cincinattira, és Ohióra is. A cég többek között ház- és hoteltulajdonosokkal, golfklubokkal működne együtt a munka során.

Ahhoz, hogy célt lehessen érni, hetente több millió fertőzött szúnyogot kellene elengedni az egyes városokban. Ez csak úgy oldható meg, ha a hímek és nőstények laboratóriumi válogatását gyorsabbá és pontosabbá teszik. Ezt a feladatot a kutatók egyelőre vegyesen, kézi és mechanikai módszerekkel végzik el.

Az eredményes szortírozásra a példát Kína szolgáltatja, amely hasonló Wolbachia-fertőzött szúnyogokkal kísérletezik és már ott tart, hogy heti rendszerességgel ötmillió fertőzött rovart képes szabadon engedni Kantonban.

A kínaiak mechanikusan, a lárvakori méreteik alapján válogatják szét az állatokat 99 százalékos hatékonysággal. A maradék moszkitókat röntgensugarakkal bombázzák, ami sterilizálja a nőstényeket, a hímeket ugyanakkor nem károsítja.

Brazíliában is hasonlóval kísérleteznek

Amerikán és Kínán kívül Brazília alkalmaz még laborban tenyésztett szúnyogokat a vérszívók megfékezésére. 2015-ben a dél-amerikai ország hatóságai nagy számban szabadítottak génmódosított moszkitókat a vadon élő egyedekre. A cél az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) visszaszorítása volt, amely sokak szerint a Zika-vírus fő terjesztője. A Brazíliában tesztelt egyik GMO szúnyog a brit Oxitec fejlesztése.

Amikor a módosított hím egy egészséges nősténnyel párosodik, az utódok károsodott génállománnyal jönnek világra, tehát életképtelenek lesznek.

Az Oxitec megoldását egyelőre nem engedélyezték még az Egyesült Államokban, a MosquitoMate viszont jó eséllyel kiterjesztheti kísérletét az egész országra. Az ezzel kapcsolatos kérvényeket a tervek szerint hamarosan elküldik az EPA-nak.

Forrás: Nature magazin

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: Dennis Kunkel Microscopy/SPL

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...