Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_aamazon_erdo.jpg 

Rosszul tesszük, hogy erősen a fajok kipusztulására fókuszálunk, mert azt a félrevezető tévhitet tápláljuk, hogy a Föld biológiai rendszere nincs közvetlen veszélyben, és csak szép lassan kezdődik el a következő tömeges kipusztulási hullám - ezt írják kutatók az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának lapjában.


Elterjedt és ritka fajok helyi populációi, több milliárd egyed pusztult el az elmúlt évtizedekben

A tudósok igen egyszerű okokat neveznek meg: az emberiség túlnépesedése, túlfogyasztása, valamint az állatok élőhelyének zsugorodása okozta a rendkívüli mértékű pusztulást.

A PNAS cikkét jegyző kutatók 27 500 szárazföldi gerinces fajról begyűjtött adatokat elemeztek.

Korábbi tanulmányok arra mutattak rá, hogy a fajok kihalása sokkal gyorsabban megtörténik, mint bármikor az elmúlt évmilliók során, de így is elég ritkán tűnnek el fajok, és emiatt gondoljuk azt, hogy a biológiai sokszínűség csökkenése csak lassan megy végbe. Ez a friss tanulmány azonban egészen más irányból közelítette meg a kérdést.

A tudósok azokat a fajokat is megvizsgálták, amelyek populációja az élőhelyük zsugorodása miatt csökkent, azaz egyre kevesebb helyen fordulnak elő. A csökkenő populációjú több ezernyi fajnak az egyharmadát nem tekintjük kihalófélben lévő állatnak, ugyanakkor az elmúlt évtizedekben az állatok egyedszámának akár ötven százalékát is elveszíthettük. 

A tanulmány szerzői szerint ennek a biológiai kivégzésnek egyértelműen nagyons súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi következményei lesznek.

Az emberiség végül súlyos árat fizet azért, amiért megtizedeli az egyetlen élővilágot, amit a világegyetemben ismerünk.

Nincsenek illúzióik a következő évtizedekkel kapcsolatban: minden jel arra utal, hogy még erőteljesebben pusztítani fogjuk a biológiai sokszínűséget.

A vadállatok azért halnak ki, mert 

  • pusztítjuk az élőhelyüket
  • túlvadásszuk őket
  • megváltoztatjuk a földi klímát
  • elősegítjük az idegen fajok invázióját

Az emberi civilizáció működése nagyban függ az élővilág szolgáltatásaitól, amiben a növények beporzása, az élhető klíma biztosítása, az élelmiszerellátás fenntartása, a tiszta levegő és tiszta víz egyeránt benne van - idézte a Guardian a tanulmány egyik szerzőjét, a Stanford Egyetemen dolgozó Paul Ehrlichet, aki A népesedési bomba című 1968-as, igen vitatott művével szerzett hírnevet.

A PNAS tanulmányának szerzői szerint sokkal előrehaladottabb a hatodik kihalási hullám, mint azt eddig gondoltuk. Ezt a felvetést azonban más tudósok vitatják. A Duke Egyetemen dolgozó Stuart Pimm professzor a Guardiannak azt nyilatkozta, hogy szerinte még nem kezdődött el a kihalási hullám, csak a peremén állunk. Pimm arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak visszaszoruló fajok vannak, hanem olyanok is, amelyeknek sikerült gondoskodni a védelméről.

Forrás - Nyitókép: Erdőirtás az Amazonas mentén, Fotó: Antonio Scorza