60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton. Nincs igazi gazdája a tónak. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.
Alapvető szemléletváltásra van szükség a balatoni üdülőrégió táj- és vízgyűjtő használatban, valamint a tó vízszintszabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén Keszthelyen.
A szakember kutatók álláspontját összegezve kifejtette, a klímaváltozás, a csökkenő mennyiségű csapadék, valamint az a tendencia, hogy a csapadék egyre kisebb hányada jut el a tóig, oda vezethet, hogy mintegy 60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton.
Hangsúlyozta, bizonyos intézkedésekkel - például az időszakonként keletkező többletvizek megtartásával és tárolásával - a tó életét meg lehet hosszabbítani, de ehhez szükség lenne a régió összefogására. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.
A vízszintcsökkenés miatt több év után ismét aktuális a kotrás több balatoni strandon és hajózási útvonalon. Az iszap elhelyezését szolgáló, hiányzó zagyterekkel kapcsolatban Pécseli Péter az ülésen résztvevő településvezetőket arról tájékoztatta, hogy a vízügy rendelkezik három zagytérrel a tó körül, amelyek pár hét alatt alkalmassá tehetők a kikotort anyag elhelyezésére. A kotrás engedélyköteles, és május végétől nyár végéig nem végezhető - figyelmeztetett a kirendeltség-vezető.
A BSZ elnökségi ülésén többen is szóvá tették, hogy nincs igazi gazdája a Balatonnak, továbbá az érintett hatóságok központjai nemcsak fizikai, hanem "szellemi" értelemben is távol helyezkednek el az üdülőrégiótól, döntéseikre rányomja bélyegét a helyismeret hiánya. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT), amely legfőbb felelőse kellene hogy legyen a tó körüli teendőknek, ma már nincs a feladathoz kellő kompetenciája és forrása. A településvezetők panaszkodtak egyebek közt a fejlesztéseket nehezítő jogszabályi és engedélyeztetési rendszerre, valamint a védett nádasok okozta nehézségekre is.
Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere (Fideszes országgyűlési képviselő) szerint jelenleg túlszabályozott és bürokratikus az üdülőrégiót szabályozó rendszer. A politikus egy balatoni "problématérkép" megalkotását javasolta az elnökségi ülés résztvevőinek.
Czeglédy Ákos, Palóznak polgármestere azt sérelmezte, hogy a nád védelme miatt nem valósítható meg, hogy 8 illegális csónak-kikötő helyett egy legális épülhessen a településén.
Ruzsics Ferenc, a BSZ elnöke arról beszélt, hogy a felhagyott zagyterek hasznosíthatóságáról hosszú évek óta tárgyalnak az illetékes hivatalok vezetőivel, azonban most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérésére elölről kell kezdeni településenként a tárgyalásokat.
Balassa Balázs, Szigliget polgármestere jelezte, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megvalósítása kulcskérdés lenne a térségben.
60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton. Nincs igazi gazdája a tónak. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.
Alapvető szemléletváltásra van szükség a balatoni üdülőrégió táj- és vízgyűjtő használatban, valamint a tó vízszintszabályozásban - mondta Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén Keszthelyen.
A szakember kutatók álláspontját összegezve kifejtette, a klímaváltozás, a csökkenő mennyiségű csapadék, valamint az a tendencia, hogy a csapadék egyre kisebb hányada jut el a tóig, oda vezethet, hogy mintegy 60 év múlva lefolyástalanná válik a Balaton. Hangsúlyozta, bizonyos intézkedésekkel - például az időszakonként keletkező többletvizek megtartásával és tárolásával - a tó életét meg lehet hosszabbítani, de ehhez szükség lenne a régió összefogására. El kellene dönteni, hogy a Balaton rekreációs üdülőtérségként funkcionáljon, vagy Natura 2000-es területként egy természet-közeli élő rendszer legyen.
A vízszintcsökkenés miatt több év után ismét aktuális a kotrás több balatoni strandon és hajózási útvonalon. Az iszap elhelyezését szolgáló, hiányzó zagyterekkel kapcsolatban Pécseli Péter az ülésen résztvevő településvezetőket arról tájékoztatta, hogy a vízügy rendelkezik három zagytérrel a tó körül, amelyek pár hét alatt alkalmassá tehetők a kikotort anyag elhelyezésére. A kotrás engedélyköteles, és május végétől nyár végéig nem végezhető - figyelmeztetett a kirendeltség-vezető.
A BSZ elnökségi ülésén többen is szóvá tették, hogy nincs igazi gazdája a Balatonnak, továbbá az érintett hatóságok központjai nemcsak fizikai, hanem "szellemi" értelemben is távol helyezkednek el az üdülőrégiótól, döntéseikre rányomja bélyegét a helyismeret hiánya. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak (BFT), amely legfőbb felelőse kellene hogy legyen a tó körüli teendőknek, ma már nincs a feladathoz kellő kompetenciája és forrása. A településvezetők panaszkodtak egyebek közt a fejlesztéseket nehezítő jogszabályi és engedélyeztetési rendszerre, valamint a védett nádasok okozta nehézségekre is.
Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere (Fideszes országgyűlési képviselő) szerint jelenleg túlszabályozott és bürokratikus az üdülőrégiót szabályozó rendszer. A politikus egy balatoni "problématérkép" megalkotását javasolta az elnökségi ülés résztvevőinek.
Czeglédy Ákos, Palóznak polgármestere azt sérelmezte, hogy a nád védelme miatt nem valósítható meg, hogy 8 illegális csónak-kikötő helyett egy legális épülhessen a településén.
Ruzsics Ferenc, a BSZ elnöke arról beszélt, hogy a felhagyott zagyterek hasznosíthatóságáról hosszú évek óta tárgyalnak az illetékes hivatalok vezetőivel, azonban most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kérésére elölről kell kezdeni településenként a tárgyalásokat.
Balassa Balázs, Szigliget polgármestere jelezte, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszerek megvalósítása kulcskérdés lenne a térségben.
Forrás: http://www.greenfo.hu
TOP 5
