120422d1_rovartamadas_bio.jpgEgyes rovarok előszeretettel költöznek lakásainkba, legyen az pl. hangya, vagy akár a tető alá megtelepedő egyre agresszívabb darázsfalka. Nem is beszélve a szúnyogokról, melyek előszeretettel ébresztenek minket csípésükkel az éjszaka közepén, jobb esetben csak éjféli zümmögésükkel.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, milyen növények bevetésével tarthatók távol lakásunktól e kellemetlen látogatók, de ha nem tudjuk magunkat körülbástyázni, és már megtörtént a baj, gyógyszerek és kenőcsök helyett, néhány kivételtől eltekintve, fordulhatunk hagyományos gyógymódjainkhoz is.

turistaút FinnországbanSzúnyog

Régi tapasztalat, hogy nem a csípés okozta dudort kell vakarni körmünkkel, ha nagyon viszket, hanem közvetlenül a dudor melletti bőrfelületet, mégpedig igen óvatosan. Ha ugyanis erőteljesen vakarjuk a dudort, egyre nagyobb lesz, ki is sebesedhet, egyszóval jóval nehezebben gyógyul, mint kellene.

Egyes embereknek erősebb az immunrendszere, mint az átlagnak, így ha nem vakarják agyon a csípés helyét éjszaka, reggelre nyom nélkül eltűnik a mérgezett terület. Átlagos, a betegségek (pl. nátha) befogadására érzékeny immunrendszerrel rendelkező embereknél ez sokkal tovább is tarthat, főleg ha vakaróznak, így erős akaraterő kell ahhoz, hogy kibírható legyen a fájdalom elviselése. Egyszóval nagyon nehéz ellenállni a viszketésnek, de akik kitartóak, néhány óra alatt véglegesen lebírhatják a bajt. Egy ismerősöm, aki különben csak bio élelmiszereket fogyaszt, és emiatt egy ”normál” városlakóhoz képest teljesen jól felépített az immunrendszere, úgy áll hozzá a kérdéshez, hogy őt csíphetik a szúnyogok, hisz reggel semmi sem látszik, éjszakai zümmögésüktől viszont képtelen aludni. Ha több napig túrázik, este megiszik egy nagyobb adag C-vitamin fröccsöt grépfrútból és narancsból. Esküszik rá, hogy ez távol tartja a rovarokat. (Kipróbáltuk, nem mindenkinél vált be.)

Hogy enyhíteni lehessen a vakarás iránti kényszeren, két eszközt is bevethetünk. Sokan alkohollal kenik be a dudort szinte azonnal, melyen így hamar enyhül a viszketés, vagy ecetet, jobb esetben almaecetet használnak. Az ecetnek azonban elég rossz az illata, így azt sokan mellőzik, helyette citromhéjjal dörzsölik be finoman a csípés helyét. A citrom kellemes illatú, a kis vérszívó pedig egyáltalán nem kedveli azt, így egy ideig távol is tartható tőlünk.

Ha esetleg vakáción vagyunk, és nem rendelkezünk alkohollal, - ami egyébként elég nagy felelőtlenségre vall -, használhatunk parfümöt is, hisz az mindig van a hölgyeknél, vagy nálunk is, de ha ezek sincsenek birtokunkban, szállásunkon kérhetünk egy kis sót. A nedvesített só ugyanis hamar enyhíti a fájdalmat, ha vékonyan felvisszük a dudorra.

Ha estefelé még a szabadban vagyunk, akár el is lephet minket egy-egy nagyobb szúnyograj, de ezek ellen is hatásosan védekezhetünk, ha gézzsákban elhelyezett szegfűszeggel vesszük körül öltözékünket, vagy inkább abból készült olajjal bedörzsölt filtereket, rongydarabkákat használunk. Nem túl divatos, de hatásos, hatásosabb, mint a különböző földbe szúrható fáklyák, melyek közé mindig be tud merészkedni néhány rovar, akárhogy is füstölnek, ráadásul alkalmanként elég büdösek is. Hatásos lehet még az ánizs is a szegfűszeg mellett, ezzel a szabad bőrfelületek akár be is dörzsölhetők. Mind az ánizs, mind a szegfűszegolaj csepegtethető párologtatóba, mely, ha körbebástyáz minket pl. egy szabadtéri teraszon, a szúnyog is elkerül. Optimálisabb azonban a filter vagy a rongydarabka.

méh a szőlőfürtönMéhek - Darazsak

A méhek, bár nagyon szeretetreméltó rovarok mézgyűjtő tulajdonságuk miatt, elég komoly problémát tudnak okozni támadásukkal. Ugyanígy a darazsak is. Sokakban allergiás rohamot is kiválthat a csípés, mely akár halálhoz is vezethet. Erről általában tudnak az érintettek, mely betegség egyébként kezeléssel előzetesen meg is szüntethető, de ha olyan valakinél merül fel a probléma, aki még nem tudott róla, hirtelen erősödő tünetek esetén azonnal orvoshoz kell vinni injekciót beadni.

a méhcsípés-allergia életveszélyes lehet. Fotó: DM/DVAttól függően, hogy a méh vagy a darázs hol csípi meg az embert, a csípés okozta fájdalom tompítása is más és más lehet. A fullánkot természetesen azonnal ki kell szedni a sebből, - bár ez a darázsnál relatíve alig fordul elő -, mivel a fullánk kiszedése, bármilyen hihetetlen is, de sokak számára nem ismert, mennyivel csökkentheti a méreg kiterjedését a testben. Főleg akkor kell egyből a fullánkot kiszedni, ha az arcunkon, szemünkön csíp meg a rovar, - mert ez a testrész jobban is felduzzadhat -, mint a karunk, így azt azonnal jegelni kell. Ha nem csökken a duzzanat, azaz pont fordítva, erőteljesen nő, azonnal orvoshoz kell fordulni. (Előfordul ugyanis, hogy valakit pl. a száján belül csíp meg a rovar, mert az édes málnával együtt bekapja a méhet is.)

német darázsSzámtalanszor előfordult már, hogy a rovar, vezetés közben bekerült az utastérbe, vagy a motoros bukósisakja alá, és érzékeny helyen megcsípve az ”áldozatot”, akár balesetet is okozott. Ezekben az esetekben jól jön saját magunk megsegítése, ha felkészülünk a váratlan találkozásra, így van nálunk minden ”ellenszer”, főleg a motorosoknál a kihalt autóúton szódabikarbóna, vagy citromlé és víz.

A szódabikarbónás borogatás hamar enyhíti a fájdalmat lúgos kémhatásával, ha méhvel állunk szemben, a csípést okozó folyadék ugyanis savas. A darázsnál ez pont ellenkezőleg van, csípése lúgos, ezért ecettel, higított citromlével kezelik a bőrfelületet. Ha a mézet készítő iparos támad meg minket, a morzsolt petrezselyemlevél is igen hatásos, hisz erős gyulladáscsökkentő hatású, a méhészek is előszeretettel alkalmazzák, kiskertekben pedig mindig akad ilyen zöldség.

Sokan használják még a félbevágott vöröshagymát is, mint ahogy a szúnyogcsípés ellen is így védekeznek, de a hagyma erős illata miatt egyesek idegenkednek használatuktól.

Fontos még tudni, hogy ha lehet, meg kell keresni a csípést okozó rovart, egyes esetekben ugyanis nem lehet egyből tudni, mi is okozta a problémát. Ha beazonosítottuk, méhvel vagy darázzsal van dolgunk, kezdődhet a ”gyógymód”. Általában azonban az ottmaradt fullánkról lehet tudni, hogy a ”tettes” méhecske.

bolha nagyítvaEgyéb rovar, pl. bolhacsípés

A bolhát ritka ”pofátlan” kis vérszívónak tartják, mivel egyszerűen befészkeli magát az áldozat lakásába, és időről időre rájár annak testére véréből lakmározni. Előszeretettel rejtőzik el pl. az ágyban, vagy más olyan bútorban, padlóban, mely nehezen takarítható, és éjszaka támad. Ugyanígy bújik meg a ruházatban már a beköltözés előtt is, és onnan is időről-időre kijár napközben vért szívni. Csípéséről viszonylag könnyű beazonosítani, hisz azok sorban fél, vagy egy centis távolságra helyezkednek el egymástól, általában a csuklóm vagy az ágyékon. Erősen viszketnek, itt nem válik be a szúnyogok elleni ”aszkétizmus”.

A közhiedelemmel ellentétben a parányi vámpírok olyan nagyot nem ugranak, és ha éber az áldozat, aznap vagy másnap felkutatható és elkapható akár a ruházatban, akár a lakásban. (Otthonunkban általában az ágyban a huzat vagy a párnák alatt rejtőzik, így relatíve könnyen a nyomára lehet bukkanni.)

bolhacsípésA bolhával szembeni védekezés legjobb módszere a megelőzés. Állatainkat rendszeresen kontrollálni kell, ha vannak, és a megfelelő eszközöket kell használni, melyről az interneten (vagy állatkereskedésben) bárhol beszerezhetők az alapvető információk.

Ha idegen helyre utazunk, és napközben felszedjük a potyautast, vagy pl. intő jelként estefelé találkozunk egy poloskával kirándulás végeztével a szállásunkon, a megelőzést szolgálja az is, ha 5-6 citrom levét belekeverjük 4-5 liter vízbe, majd azzal felmosunk. Más rovarok, pl. a poloskák és a csótányok is elmenekülnek majd a citrom illatától, annyira nem szeretik. A szállás megfelelő részeire citromlé is csepegtethető, ez a hangyákat is távol tartja, ezt időnként házunkban is elvégezhetjük, ha közel található hozzánk egy erdő, és a hívatlan látogatók előszeretettel térnek be hozzánk vizitelni.

Ha azonban már megcsípett minket a rovar, pl. a bolha, a szódabikarbónás borogatás, vagy a szódabikarbónából kevert paszta jó szolgálatot tesz.

ágyi poloskaViszonylag ritkán fordul elő a poloska lakásainkban, inkább kulcsos házakban, kellően nem tisztított panziókban találkozhatunk vele, mivel, ha már beköltözött oda, ott rendkívül el is szaporodhat. Főleg akkor, ha a rendre érkező vendégek nem tudnak róla, hogy éjszakai ragadozó lévén jelen vannak, és csak egy éjszakát töltenek a szálláson. Ilyen esetekben kevés az esély csípésük előtt a kiirtásukra, még akkor is, ha egy-egy példányt elpusztítottunk. Mivel egy nőstény naponta több petét is rakhat, számukra megfelelő életfeltételek között könnyen tömegessé válhatnak.

Megelőzéssel nem igazán lehet velük szembe védekezni, általában ”behurcolással” jelenik meg ugyanis valahol, pl. ha fertőzött régi bútort szállítanak be egy lakásba. A védekezés során ugyanúgy fel kell kutatni a rejtekhelyét, akár a bolháét, de igen kitartó bogár, így, ahol nagyszámban fordul elő, gyakorlatilag elkerülhetetlen a vegyszeres irtása még akkor is, ha naponta ismét felkutatva bejárt útvonalaikat, rendre pusztítjuk őket. Amíg a vegyszeres irtás be nem következik, jól ki kell porszívózni a repedéseket, és ahogy már volt szó erről, felkutatni a petéket, éjjel pedig villany mellett aludni, a fényt ugyanis kerüli. Ezekkel a módszerekkel tehát féken lehet tartani, a porszívó porzsákját azonban nem elég üríteni, meg is kell semmisíteni.

A népi gyógyászatban diófaleveleket fektettek az ágyba és a párnába, az elűzte őket, mint ahogy egyéb élősködő rovarokat, vagy bőrparazitákat is. Ha azonban tömegesen fordulnak elő, ez sem 100 %-os, csak ideiglenes megoldás.

kullancsKullancs

Általában az emberek már ismerik a kullancs csípésének lehetséges következményeit, köztük a Lyme kór vagy az agyvelőgyulladás potenciális kialakulásának veszélyét, és azt is, hogy egyre inkább előfordulnak a városokban is, arra azonban kevésbé figyelnek, hogy előzhető meg a baj, és mit kell tenni akkor, ha a nehezen észlelhető tünetek jelentkeznek.

Ha lehet, utazás előtt (vagy közben) figyelni kell a kullancstérképet, mely Magyarország fertőzött területeit mutatja intenzitásuk szerint. http://www.kullancsterkep.hu/terkep.html Figyeljünk arra is, hogy a csípések nagyobb százalékban fordulnak elő saját kiskertjeinkben, így ott kell elsődlegesen zöld praktikákhoz folyamodni. Ennek hátterében az áll, hogy a felmelegedés következtében az enyhe teleket túlélhetik a rovarok, és így könnyebben, tömegméretekben is szaporodhatnak. Kerülni kell tehát az olyan napfénytől védett búvóhelyek kialakulását, melyben a kullancs elrejtőzhet. Ilyen az avar, a magasra növő fű, stb., így a lehullott leveleket inkább komposztáljuk, a füvet pedig gyakrabban nyírjuk. Ha azonban jelentősen fertőzött területen élünk, tarthatunk ”népszámlálást” is. Ha nagyon sok a rovar a kertben, érdemes a lehullott lombozatot elszállíttatni, különben a komposztálóban csak megfelelő körülményeket teremtünk az ízeltlábúaknak. Tapasztalat még nincs a vonatkozásban, hogy a levéltetvek ellen bevetett vegyszer nélküli permet hogy hatna a ”dögökre”. http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/270-a-permetszer-amit-megehet-gyermekunk Vélhetően azonban testünket kell elsősorban védeni, és nem a kertünket, főleg, hogy sokan túlreagálva a problémát, vegyszert vetnek be az élősködők ellen, elpusztítva ezzel a kertben élő hasznos rovarokat is.

Mit kell tennünk kirándulás közben? Azt általában mindenki tudja, hogy kerülni kell a szabadban a lenge öltözéket, ez azonban 35 C° fokban nehezen betartható szabály. Ezért olyan praktikákat kell igénybe venni, melyekkel úgy szedhető ki a kullancs, hogy annak béltartalma ne folyjon be a sebbe. Mint ismeretes, így jutnak be leginkább a komoly betegségeket okozó kórokozók a szervezetbe. Ha már megtaláltuk a testünkön, kipróbálhatunk egy igen eredményes módszert az eltávolítására. Benyálazott gyufával dörzsölgessük nagyon finoman a bőrt közvetlenül az élősködő mellett, mert nagyon szereti a foszfort, így hamar magától kimászik a bőrünk alól. A probléma csak annyi lehet viszont ezzel a módszerrel, hogy ma már nem a gyufa, hanem a doboz tartalmaz csak foszfort, így könnyen kudarcba fulladhat a kísérlet. Szét kell ezért néznünk a környezetünkben, innen-onnan, pl. évek óta nem használt kandalló mellől, szerszámos kamrából még beszerezhető ”igazi” gyufa.

További probléma az is, hogy a kórokozó már akkor bejut, bejuthat-e a szervezetbe, ha éppen csak elkezdi a vért szívni, vagy csak akkor, ha kitépjük, és így benne marad a feje is. A kérdés ugyanis mindig is a szakmai viták kereszttüzében állt és áll ma is, azaz kiszedhető-e a kullancs eredményesen, fejbeszakadás nélkül pl. csipesszel (">).

Vagy pl. más megfelelő módszerrel, adott esetben cérnával (http://indavideo.hu/video/Kullancs_eltavolitas_cernaval) is, avagy specifikus kanállal állatokból is, ahogy látható a filmben (">). Ahány internetes szakértővel találkozunk, annyiféle a megoldás is.

Nincs tehát egységes álláspont, így marad a megelőzés. Ezzel ugyanis többre megyünk, főleg akkor, ha kétéves gyermekünket akarjuk meggyőzni arról, hogy a specifikus kanalas megoldással eltávolítható az élősködő, de ő rendre ellenáll, rugdalódzik, rúgkapál.

A kullancstámadás az esetek javarészében nem okoz komoly betegséget. Ennek ellenére, ha olyan tünetek jelentkeznek nem sokkal a csípés után, melyek enyhe megfázásra utalnak pl., vagy indokolatlan fáradtság, levertség lesz rajtunk úrrá, érdemes orvoshoz fordulni. Kerülni kell azonban a hisztériát, és minden alkalommal felkeresni a doktort.


Béer