Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Gyors összeomlást jósolnak az úttörő klímamodellezőkHamarabb válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés - mondja az az amerikai és norvég kutató, akik 1972-ben először modellezték számítógéppel a gazdasági, társadalmi növekedés határait. A társadalmakat felforgató hatások 2050 után lesznek igazán tapasztalhatók, addig szerintük még elleszünk valahogy. Kritikusaik szerint viszont kihagyták a számításból az emberi találékonyságot és a piacok erejét.

Csak animációs filmben fordul elő, hogy a szakadék peremén túlszaladó figura a levegőben függve meglepett arccal a mélységre, majd a nézőkre mered, aztán lemondóan lezuhan. A neves műszaki egyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) négy évtizeddel ezelőtt készült modellszámítás pont ilyen állapotot jósolt az emberi civilizációnak.

 

Bővebben: Az erdőknél több szenet tárolhatnak el a tengeri füvekEgy új kutatás szerint a tengeri füvek fontos részét képezhetik a klímaváltozás felszámolásának, és kétszer annyi szenet tudnak eltárolni, mint a mérsékelt és trópusi erdők.

A part menti tengeri fű négyzetkilométerenként több, a hőt csapdába ejtő szenet tud eltárolni, mint az erdőségek. Ez azt jelenti, hogy ezek a növények a klímaváltozás felszámolását célzó stratégiák részét képezhetik.

Annak ellenére, hogy a tengeri füvek a világ óceánjainak kevesebb, mint 0,2 százalékát foglalják el, négyzetkilométerenként 83 ezer tonna szenet tárolhatnak el – állítja egy kutatócsapat a Nature Geoscience folyóiratban. Ez több mint kétszerese annak a négyzetkilométerenként 30 ezer tonnának, melyet egy tipikus szárazföldi erdő képes eltárolni.

 

Bővebben: Magyar expedíció az Atamaca sivatagban – Környezetvédelmi állapotfelmérések a klímaváltozás...Az Atacama- expedíció célja az örökfagy jelenlétének elemezése négy magassági szintben 4200 métertől 6800 méterig. Az állapotfelmérés elkészítése alapot ad a mai környezetváltozást jelző örökfagy monitoring- vizsgálatára. Az expedíció során minden vizsgált magassági emeleten a talajfelszíni és felszín alatti hőmérsékletet mérő adatgyűjtőket helyeztek el.

 

Bővebben: Tényleg egyre jobban tűz a napTisztább a levegő Magyarország fölött, mint két évtizeddel ezelőtt, így az ózonréteg helyreállása ellenére több ultraibolya sugárzás ér a felszínre. 2011 napfényrekorder év volt, ami nem is ártott a D-vitamin-hiányos lakosságnak. UV-tippek a napozási szezon kezdetén.

Ahogy elvonul az újabb hidegfront felhőzete, csütörtökön már mérsékelten erős lesz az UV-sugárzás, péntektől pedig napos, nyárias idő jön. Mivel május közepén már viszonylag magasan jár a Nap az égen, az erős napsütésben az érzékeny bőrűek már 25-30 perc alatt leéghetnek, ha a déli órákban megfelelő védelem nélkül tartózkodnak a szabadban.

 

Bővebben: Újra nekigyűrkőznek a világ megmentésénekAz EU a tavaly decemberi durbani klímacsúcs lendületének és konstruktív szellemiségének fenntartására és erősítésére törekszik a hétfőtől szűk két héten át a németországi Bonnban rendezett ENSZ klímaügyi tárgyalásokon. Konkrét eredmények elérésében kevésbé bízhatunk.

 

Bővebben: Összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaróRadarral felszerelkezett tudósok egy majdnem egy mérföld mély víz alatti medencét fedeztek fel a nyugat-antarktiszi jégtakaró alatt, a Weddel-tenger közelében. A képződmény területét tekintve nagyjából akkora, mint New Jersey állam (vagyis 20 000 négyzetkilométer), jelenlétéből pedig arra következtetnek, hogy a jégtakaró összeomlásának kockázata jóval nagyobb, mint azt korábban gondolták

 

Bővebben: Mikor ment világgá a modern ember?A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Úgy 74 000 éve egy mocsaras dél-indiai völgyben nem kelt fel többé a nap. A félhomályban szürke porfelhő lepte el a földet, kísérteties tájjá változtatva a hajdan buja növényzetű vidéket. A hirtelen változást a valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés okozta. Az indonéziai Szumátra szigetén lévő Toba vulkán felrobbanását követően több ezer köbkilométernyi törmelék került a légkörbe, amely egész Dél-Ázsiára hamuleplet borított. A történtek következményeit a Nature egyik legutóbbi száma elemzi.