Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Mérgező algák vannak az európai tavakbanA svájci Zürichi-tavon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy egy toxintermelő cianobaktérium, a burgundi vörös algaként is ismert faj (Planktothrix rubescens) az elmúlt negyven évben jóval sűrűbb lett, mert az enyhe telek miatt elmaradt a szokásos szezonális kipusztulása. Thomas Posch, a Zürichi Egyetem kutatója szerint az elsődleges probléma az, hogy manapság két érzékeny tavi tulajdonságot változtatunk egyszerre, nevezetesen a tápanyagarányt, a globális felmelegedéssel pedig a vízhőmérsékletet.

Az európai vizek a Zürichi-tóhoz hasonlóan szennyezettek szennyvízzel, amely tápanyagot nyújt az olyan fotoszintetizáló baktériumoknak, cianobaktériumoknak, mint amilyen a Planktotrix rubescens is.

 

Bővebben: 3D-s jégtérkép készül - A Greenpeace-szel együttműködésben tudósok fogják feltérképezni a sarki...A Greenpeace-szel együttműködésben tudósok fogják feltérképezni a sarki jégtakarót, hogy először örökítsék meg háromdimenziós modellben annak valódi formáját. Első ízben modellezik három dimenzióban a sarki jégréteget a Greenpeace környezetvédő szervezettel együttműködő tudósok a Spitzbergákon a hét végén kezdődött expedíció keretében.

A Cambridge-i Egyetemen tanító Peter Wadhams vezette tudóscsoport július 9-től 3D-s szakemberekkel és mérnökökkel dolgozik együtt az északi-sarki jégréteg valódi formájának rögzítésén - olvasható a Greenpeace közleményében. A tudósok egy önjáró tengeralatti kabin segítségével mérik fel a jégtakaró tenger alatti részének vastagságát, lézerszkennerekkel pedig a kiemelkedő részt, hogy háromdimenziós modellt kapjanak, amely tartalmazza a jégfelszín felmelegedésének és lehűlésének váltakozása okozta úgynevezett turolásokat (a jéglemezek egymásra, illetve a partra tolódása) is."

 

Bővebben: Tartósan jégmentessé válhat az északkeleti átjáróAz északkeleti átjáró az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, Oroszország szibériai partvidéke mentén húzódó egyik legészakibb tengeri hajózási útvonal. Az átjáró korábban legfeljebb évente két hónapig volt hajózható, ám az előrejelzések szerint idén nyáron a tavalyi időpontnál is hamarabb jégmentes lesz.

Az orosz klímakutató hivatal már 2011 augusztusában is beszámolt arról, hogy az Északi-sark térségében 1936 óta mért harmadik legmelegebbnek számító 2010-es nyár után a kereskedelmi útvonalak jégtakaróinak az átlagosnál jóval több, 56 százaléka olvadt el. Az idei előrejelzések sem mutatnak mást.

 

Bővebben: Új anyag a légköri szén-dioxid megkötéséreÚj típusú lyukacsos szerkezetű anyagot fejlesztettek ki brit kutatók, amely szelektíven és nagy mennyiségben képes megkötni és tárolni a légköri szén-dioxidot - számolt be róla a BBC hírportálja (www.bbc.co.uk). A szivacshoz hasonló szerkezetű, fémorganikus vázú, NOTT-202 jelű új anyag nagy nyomáson többféle gáz molekuláit képes magába zárni.

Míg más gázokat a nyomás csökkentésével elenged az anyag, a szén-dioxid ekkor is a pórusokba zárva marad. A Nature Materials című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint fejlesztésük azt az ígéretet hordozza magában, hogy az erőművek és gyárak által kibocsátott gázokból szelektíven megköthető az üvegházhatású szén-dioxid.

 

Bővebben: Vegetariánussá válnak a húsevő növények a légszennyezés miattA húsevő növények – mint például a híres Vénusz légycsapója – egyre kevesebb rovart esznek, ellenben megfigyelhető, hogy több tápanyagot vesznek fel a gyökereiken keresztül. Ennek elsődleges oka a légszennyezés lehet: a levegő nitrogéntartalma elég tápanyagot biztosít számukra, így nem szorulnak rá, hogy annyi rovart egyenek, mint korábban.

Az átalakulás tulajdonképpen logikusnak mondható, a levegő összetételének változása pedig a növények szempontjából tulajdonképpen kedvező.

 

Bővebben: Titkos kertet találtak a Jeges-tengerenTitkos kertet, virágzó fitoplanktonok kiterjedt telepét fedezték fel a Jeges-tenger jege alatt amerikai és kanadai kutatók.

A fitoplankton olyan kis egysejtűek összessége, amelyek az óceánok vizeiben élnek; legtöbbjük egyszerűen az áramlatokkal sodródik. A fotoszintézis során napfényt, szén-dioxidot és vizet használnak a szerves anyag előállításához. Majdnem annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint a szárazföldi növények, ezáltal igen nagy szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

 

Bővebben: Klimaidőgép épült AusztráliábanKlimatikus időgépnek nevezik azt az ausztrál projektet, amivel a Nyugat-Sydney egyetem tudósai a növényzet szén-dioxid elnyelő képességét fogják tesztelni. A kísérlet több mint másfél hektárnyi erdős területen zajlik, ahol egy kilenc emelet magas szerkezet folyamatosan szén-dioxidot juttat a levegőbe. A kutatók ezáltal mérik le a gáz hatását a Föld erdőségeire – adta hírül a Discovery News.

A tudósok szerint a szén-dioxid szint emelkedése már világszerte megindult, de az még mindig nem világos, hogy a növények mennyire képesek fékezni a koncentráció növekedését. A jelenlegi szén-dioxid szint mintegy 390 ppm (a ppm egy egység milliomodrésze), míg az ipari forradalom előtt ez az érték csak 280 ppm volt. A nagyobb mennyiségű szén-dioxid levegőbe kerülése átlagosan három Celsius-fokkal emelte a globális hőmérsékletet.

 

Bővebben: Kifehéríthetik az eget a a globális felmelegedés visszaszorításáraA kék ég fátyolosan fehérré válhat, ha a geomérnökök fényvisszaverő aeroszolokat pumpálnak a felső légkörbe a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. A kritikusok már korábban is figyelmeztettek ennek a lehetőségére, most azonban számszerűsítették a hatást.

Szulfát aeroszolok bejuttatásával a légkör felső régióiba elméletben csökkenthető a globális felmelegedés, a részecskék ugyanis visszaverik a beérkező napfény egy kis százalékát. Mindazonáltal a mesterséges fényvédelem a megmaradó fény egy részét is szétszórja, méghozzá a légkörben, ami 20 százalékos csökkenést jelent a felszínt közvetlenül érő napfény mennyiségében, növelve a lágyabb diffúz, szórt fény szinteket, mondta Ben Kravitz, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet kutatója.