Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Vegetariánussá válnak a húsevő növények a légszennyezés miattA húsevő növények – mint például a híres Vénusz légycsapója – egyre kevesebb rovart esznek, ellenben megfigyelhető, hogy több tápanyagot vesznek fel a gyökereiken keresztül. Ennek elsődleges oka a légszennyezés lehet: a levegő nitrogéntartalma elég tápanyagot biztosít számukra, így nem szorulnak rá, hogy annyi rovart egyenek, mint korábban.

Az átalakulás tulajdonképpen logikusnak mondható, a levegő összetételének változása pedig a növények szempontjából tulajdonképpen kedvező.

 

Bővebben: Titkos kertet találtak a Jeges-tengerenTitkos kertet, virágzó fitoplanktonok kiterjedt telepét fedezték fel a Jeges-tenger jege alatt amerikai és kanadai kutatók.

A fitoplankton olyan kis egysejtűek összessége, amelyek az óceánok vizeiben élnek; legtöbbjük egyszerűen az áramlatokkal sodródik. A fotoszintézis során napfényt, szén-dioxidot és vizet használnak a szerves anyag előállításához. Majdnem annyi szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint a szárazföldi növények, ezáltal igen nagy szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

 

Bővebben: Klimaidőgép épült AusztráliábanKlimatikus időgépnek nevezik azt az ausztrál projektet, amivel a Nyugat-Sydney egyetem tudósai a növényzet szén-dioxid elnyelő képességét fogják tesztelni. A kísérlet több mint másfél hektárnyi erdős területen zajlik, ahol egy kilenc emelet magas szerkezet folyamatosan szén-dioxidot juttat a levegőbe. A kutatók ezáltal mérik le a gáz hatását a Föld erdőségeire – adta hírül a Discovery News.

A tudósok szerint a szén-dioxid szint emelkedése már világszerte megindult, de az még mindig nem világos, hogy a növények mennyire képesek fékezni a koncentráció növekedését. A jelenlegi szén-dioxid szint mintegy 390 ppm (a ppm egy egység milliomodrésze), míg az ipari forradalom előtt ez az érték csak 280 ppm volt. A nagyobb mennyiségű szén-dioxid levegőbe kerülése átlagosan három Celsius-fokkal emelte a globális hőmérsékletet.

 

Bővebben: Kifehéríthetik az eget a a globális felmelegedés visszaszorításáraA kék ég fátyolosan fehérré válhat, ha a geomérnökök fényvisszaverő aeroszolokat pumpálnak a felső légkörbe a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében. A kritikusok már korábban is figyelmeztettek ennek a lehetőségére, most azonban számszerűsítették a hatást.

Szulfát aeroszolok bejuttatásával a légkör felső régióiba elméletben csökkenthető a globális felmelegedés, a részecskék ugyanis visszaverik a beérkező napfény egy kis százalékát. Mindazonáltal a mesterséges fényvédelem a megmaradó fény egy részét is szétszórja, méghozzá a légkörben, ami 20 százalékos csökkenést jelent a felszínt közvetlenül érő napfény mennyiségében, növelve a lágyabb diffúz, szórt fény szinteket, mondta Ben Kravitz, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet kutatója.

 

Bővebben: Migrálnak a növények a felmelegedés miattA globális meleg miatt migrálnak a növények. Hogy a változó klíma miatt kedvezőbb élőhelyet találjanak, lassanként áttelepednek magasabb területekre, ahol a hőmérséklet jobban megfelel fejlődésüknek. (Aiolus News)

A Gloria-Europe nevű program keretében egy nemzetközi / brazil, osztrák, grúz, svéd, svájci, brit, görög, olasz, román, orosz, spanyol, szlovák / kutató csoport végzett megfigyeléseket 17 európai régió 66 hegyvidékén 2001 es 2008 között. Megállapították, hogy a növények sokasága „ indult meg” magasabb területek felé. A mediterrán erdőknél, például, 3 méterrel vannak már feljebb egyes fajták.

 

Bővebben: Gyors összeomlást jósolnak az úttörő klímamodellezőkHamarabb válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés - mondja az az amerikai és norvég kutató, akik 1972-ben először modellezték számítógéppel a gazdasági, társadalmi növekedés határait. A társadalmakat felforgató hatások 2050 után lesznek igazán tapasztalhatók, addig szerintük még elleszünk valahogy. Kritikusaik szerint viszont kihagyták a számításból az emberi találékonyságot és a piacok erejét.

Csak animációs filmben fordul elő, hogy a szakadék peremén túlszaladó figura a levegőben függve meglepett arccal a mélységre, majd a nézőkre mered, aztán lemondóan lezuhan. A neves műszaki egyetemen, a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) négy évtizeddel ezelőtt készült modellszámítás pont ilyen állapotot jósolt az emberi civilizációnak.

 

Bővebben: Az erdőknél több szenet tárolhatnak el a tengeri füvekEgy új kutatás szerint a tengeri füvek fontos részét képezhetik a klímaváltozás felszámolásának, és kétszer annyi szenet tudnak eltárolni, mint a mérsékelt és trópusi erdők.

A part menti tengeri fű négyzetkilométerenként több, a hőt csapdába ejtő szenet tud eltárolni, mint az erdőségek. Ez azt jelenti, hogy ezek a növények a klímaváltozás felszámolását célzó stratégiák részét képezhetik.

Annak ellenére, hogy a tengeri füvek a világ óceánjainak kevesebb, mint 0,2 százalékát foglalják el, négyzetkilométerenként 83 ezer tonna szenet tárolhatnak el – állítja egy kutatócsapat a Nature Geoscience folyóiratban. Ez több mint kétszerese annak a négyzetkilométerenként 30 ezer tonnának, melyet egy tipikus szárazföldi erdő képes eltárolni.

 

Bővebben: Magyar expedíció az Atamaca sivatagban – Környezetvédelmi állapotfelmérések a klímaváltozás...Az Atacama- expedíció célja az örökfagy jelenlétének elemezése négy magassági szintben 4200 métertől 6800 méterig. Az állapotfelmérés elkészítése alapot ad a mai környezetváltozást jelző örökfagy monitoring- vizsgálatára. Az expedíció során minden vizsgált magassági emeleten a talajfelszíni és felszín alatti hőmérsékletet mérő adatgyűjtőket helyeztek el.