Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Összeomolhat a nyugat-antarktiszi jégtakaróRadarral felszerelkezett tudósok egy majdnem egy mérföld mély víz alatti medencét fedeztek fel a nyugat-antarktiszi jégtakaró alatt, a Weddel-tenger közelében. A képződmény területét tekintve nagyjából akkora, mint New Jersey állam (vagyis 20 000 négyzetkilométer), jelenlétéből pedig arra következtetnek, hogy a jégtakaró összeomlásának kockázata jóval nagyobb, mint azt korábban gondolták

 

Bővebben: Mikor ment világgá a modern ember?A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Úgy 74 000 éve egy mocsaras dél-indiai völgyben nem kelt fel többé a nap. A félhomályban szürke porfelhő lepte el a földet, kísérteties tájjá változtatva a hajdan buja növényzetű vidéket. A hirtelen változást a valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés okozta. Az indonéziai Szumátra szigetén lévő Toba vulkán felrobbanását követően több ezer köbkilométernyi törmelék került a légkörbe, amely egész Dél-Ázsiára hamuleplet borított. A történtek következményeit a Nature egyik legutóbbi száma elemzi.

 

Bővebben: 100 éve süllyedt el a Titanic - Az OzoneNetwork műsorelőzeteseMint ismeretes, a globális felmelegedés következtében mind az Északi, mind a Déli Sarkról nagy kiterjedésű, akár egy-két kilométer átmérőjű jéghegyek válnak le, melyek komoly veszélyt jelenthetnek a hajókra, olajfúrótornyokra. Mindez komoly katasztrófákhoz vezethet, hisz elég csak abba belegondolni, mi történne akkor, ha egy ilyen jéghegy legyalulná valamelyik fúrótornyot és az olaj szabadon ömölhetne a tengerbe.

 

Bővebben: Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa – Zseniális ötlet a klímavédelembenAnnyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

 

Bővebben: A klímaváltozásnak is ellenáll egy moszatEgyre kevesebb a tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton, amiről feltehetően az éghajlatváltozás tehet. Német kutatók azonban felfedezték, hogy egyes moszatok hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Az egysejtű mészmoszatok meszes vázat képeznek, ez pedig egyre nehezebbé válik, mivel a megnövekedett légköri szén-dioxid miatt egyre savasabbak az óceánok. Nemrég azonban erősen elsavasodott vízben is fedeztek fel olyan, az Emiliania huxleyi fajhoz tartozó mészmoszatokat, amelyek rendkívül erős héjat képeztek. Hogy felderítsék ennek okát, a kieli Helmhotz Óceánkutató Központ szakemberei egy éven át vizsgálták az E. huxleyi faj növekedését és mészképzését a mostani, illetve a következő évszázadban várható légköri szén-dioxidszint mellett.

 

Bővebben: Jön a klímaváltozás, tervezzük át az embertA klímaváltozás elleni hagyományos módszerek, mint a kormányok programjai, egyének életmódváltozása, nem hozott eredményt. A radikálisabb tervek, mint a kén pumpálása az atmoszférába, túl kockázatosak. Most egy harmadik távlati lehetőséget talált ki három tudós, hogy az emberiség túlélje a felmelegedés okozta változásokat: saját magunkat változtassuk meg.