b_700_700_16777215_00_images_Galgafarm_astorm-407963_960_720.jpg 

Napokig tombolt a Dorian hurrikán a Bahamák felett, ennek következtében nagyjából 70 ezren veszítették el mindenüket.

A károk az első becslések szerint elérhetik akár az egymilliárd dollárt is. Egyre nagyobb problémát jelent az élelmiszerellátás, hiszen az áramhiány miatt a boltok generátorai is leálltak, így a hűtők sem működnek.

A Bahamákon élők 17 százaléka vált nincstelenné, miután a szigetcsoport felett óránként 300 kilométeres sebességű széllökésekkel végigsöpört a Dorian hurrikán. Az első becslések szerint 50 ember vesztette életét, 2500-an tűntek el, 70 ezren váltak hajléktalanná és 1100 épület vált a földdel egyenlővé. A hatóságok szerint már 5 ezren hagyták el a Bahamákat, ők máshol próbálnak menedéket találni.

A szigeteken maradt lakosok viszont egyre inkább tartanak attól, hogy kifogynak az élelmiszerből, mivel az üzletek generátorai az áramhiány miatt leálltak, így fennáll a veszélye annak, hogy romlott élelmiszerekhez jutnak csak, ez pedig tovább ronthat a jelenleg is súlyos helyzeten. 

A biztosítók számára előreláthatóan 3,5 milliárd és 6,5 milliárd dollár közötti összegbe kerül majd a Dorian hurrikán okozta pusztítás, azonban például a UBS biztosítási részlege szerint még az egymilliárd dollárt sem éri el a biztosított károk értéke. Ezzel a Dorian pénzügyi tekintetben a 2016-os Matthew hurrikánhoz hasonlítható. A svájci bank véleményét azzal támasztja alá, hogy viszonylag kevés magánszemély rendelkezett biztosítással a Bahamákon.

Emellett az általános biztosítás általában fedezi a szélkárokat, de például az áradások okozta károk utáni védelmet már külön csomagban kell megvásárolni. A magáningatlanok jártak a legrosszabbul, hiszen a hoteleknek és a különböző turistákat is befogadó szálláshelyeknek legtöbbször van biztosítása, a magántulajdonban lévő otthonokra viszont túlnyomórészt nem kötöttek.

A természeti katasztrófák, elsősorban az erdőtüzek és a hurrikánok 2017-ben és 2018-ban összesen 200 milliárd dolláros veszteséget jelentettek globálisan a biztosítási szektornak, ez pedig - ebből a szempontból - a történelem legrosszabb kétéves időszaka volt.

Megfigyelhető az is, hogy ha az inflációhoz igazítva számolunk, akkor egyre nagyobbak a hurrikánok okozta károk. Ennek egyik oka, hogy 1960 és 2018 között megduplázódott az Atlanti-óceán partjainál élők száma, a Mexikói-öböl karéjában pedig megtriplázódott. 

Szintén fontos tényező, hogy 1949 és 2016 között 10 százalékkal csökkent a hurrikánok mozgásának sebessége, ezért tovább tombolnak egy-egy helyszín fölött és nem vonulnak át olyan gyorsan, ez pedig még kiterjedtebb esőzést jelent, mint korábban. Erre jó példa a Harvey hurrikán, amely lassú mozgása miatt több esőt zúdított az általa elért területekre, mint bármilyen más trópusi vihar a történelem során.

A Dorian jóval a helyreállítás után is otthagyja nyomát a közösségen. Egy friss tanulmány szerint 5-15 százalékos növekedés figyelhető meg a mentális betegséggel jelentkezők körében egy-egy ilyen katasztrófa után.

Szakértők úgy vélik, hogy a jövőben még erősebb hurrikánok várhatóak, és jóval gyakrabban. James Kossin, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) légkörkutatója szerint ennek egyik legfőbb oka a tengerszint emelkedése. Ennek következtében a trópusi viharok még több esőzéssel járnak majd, ez pedig komoly áradásokhoz vezet. 

Már több bizonyíték is szolgál arra, hogy az új generációs hurrikánok nemcsak hosszabb ideig tartanak, hanem sokkal hamarabb is növelik intenzitásukat. A Dorianra mindkét tényező igaz, hiszen 9 óra leforgása alatt óránként 241 kilométeres sebességről 289 kilométeresre erősödött, majd ezután még 41 órán át körözött a Bahamák fölött.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kacsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay