b_700_700_16777215_00_images_QDrum_aclimate-change-2063240.jpg 

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet.

Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

Ambiciózusabb vállalásokat tettek

A kormányok határozott iránymutatásokat fogadtak el a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási megállapodás életbe léptetéséhez a most zárult katowicei ENSZ klímacsúcson (COP24). A megállapodás végrehajtása érinti a világ minden táján élő embereket, különösen a legsebezhetőbb területek lakóit. A megállapodás szerinti „Katowice Éghajlat Csomag" célja a párizsi megállapodásban szereplő éghajlatváltozási rendszer működőképessé tétele. A szabálykönyv égisze alatt az ENSZ még inkább elősegíti a jövőben a nemzetközi együttműködést, és ösztönözni fogja a még a korábbiaknál is nagyobb ambíciókat.

Az iránymutatásokon a nemzetek éjjel-nappal dolgoztak az elmúlt két hétben, és a tervek szerint előmozdítják majd a nemzetek közötti bizalmat, és azt, hogy minden ország kivegye a részét az éghajlatváltozás kihívásainak kezeléséből.

Egymilliárd ember élete került veszélybe

A most elfogadott végrehajtási irányelvek szilárd alapot nyújtanak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez" – mondta Gebru Jember Endalew a Legkevésbé Fejlett Országok Csoportjának elnöke – „A következő lépések egyre sürgetőbbek, hiszen mára teljesen világossá vált, hogy egyetlen ország sem úszhatja meg az éghajlatváltozással járó következményeket. A legkevésbé fejlett, összesen negyvenhét országban körülbelül egymilliárd ember él, őket sújtja leginkább a klímaváltozás, és ők azok, akik a legjobban szenvednek és akik a legkevésbé tudnak megbirkózni a következményekkel."

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése szerint ráadásul már csak körülbelül 12 évünk maradt a bolygó megmentésére. 

A felgyorsult klímaváltozás többek között olyan, súlyos következményekkel járhat, mint a fokozódó extrém időjárási körülmények, a nyomorban élők számának növekedése, és a súlyosbodó élelmezési problémák.

Határozottan reagálnak a klímaváltozás következményeire

A szabálykönyvet aláíró feleknek a méltányos részesedésüknek megfelelően szükséges növelniük a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásukat 2020-ig.A szakemberek ugyanis ma már biztosan tudják, hogy a jelenlegi ígéretekkel nem tudnak megfelelő eredményeket felmutatni, és nem tudják a felmelegedés szintjét 1,5 Celsius fok alatt tartani.

A megállapodással kötelezik magukat az éghajlatváltozás elleni, határozottabb fellépésre, fokozzák a támogatás mértékét és követik a kötelezettségvállalásokat.
A multilaterális rendszer egységes és megbízható eredményt hozott" – mutatott rá Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlat-változási vezetője. - „Ez most egy útmutató a nemzetközi közösség számára, hogy határozottan foglalkozzon a klímaváltozás jelentőségével."

Létfontosságú a sürgős cselekvés

A siker érdekében példátlanul gyors intézkedések és a jelenleginél ambiciózusabb uniós zöld célok szükségesek.

Az IPCC jelentése egyértelműen kimondja, hogya hőmérséklet növekedés 1,5 fokos szint alatt tartásával számottevő mértékben mérsékelni lehetne a klímaváltozás által a legszegényebb és legelesettebb országokban és Európa egészében okozott károkat. A kiszolgáltatott szigetállamok és az elszegényedett országok számára pedig létfontosságú a sürgős cselekvés.

A 1,5 fokos felmelegedés pusztításának megelőzése érdekében minden országnak újabb vállalásokat kell tennie" – hangsúlyozta Gebru Jember Endalew. – „Sürgősen csökkenteni a károsanyag kibocsátásokat és a tőle telhető módon segíteni azoknak a szegény országoknak, ahol ez ma már a túlélés kérdése."

Karbonsemlegessé tennék az Európai Uniót

Az Európai Unió és számos fejlődő ország ígéretet tett arra, hogy megerősítik az eddigi kötelezettségvállalásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, hogy a világ a globális felmelegedése a kívánt 1,5 fokos felmelegedés szintjén belül maradhasson. 

Elfogyott az időnk" – mondta határozottan António Guterres, az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára a plenáris ülésen. – „Ez most a legutolsó esélyünk arra, hogy megállítsuk az elszabadulni készülő klímaváltozást. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az nem csupán erkölcstelen tettnek, hanem öngyilkosságnak is minősül."

Az Európai Parlament döntése értelmében folyamatosan növelni kell a károsanyag kibocsátásra vonatkozó kötelezettség vállalásokat az unió tagállamaiban. Az Európai Bizottság céljaival megegyezően száz százalékos kibocsátás-csökkentést, vagyis teljes dekarbonizációt, vagy legalább karbonsemlegességet kell elérni (Magyarországon is).

A városok és régiók is felelősek

A városok termelik a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 70 százalékát, és így az önkormányzatok a felelősek az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló intézkedések több mint 70 százalékáért is. A városok és régiók kötelezettségvállalásai és eredményei épp ezért létfontosságúak a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében. A Régiók Európai Bizottsága épp ezért vállalt formális szerepet a párizsi megállapodás végrehajtása során, hogy a globális felmelegedést bizonyosan 1,5 fok alatt lehessen tartani.

A katowicei klímacsúcson többször hangsúlyozták: erősíteni kell a globális választ az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre, és megduplázni a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseket.

Az eljárási kérdésekben történt leginkább előrelépés

Az emberiség történetének legnagyobb erkölcsi választása előtt állunk" – fogalmazta meg az egykori amerikai alelnök, Al Gore. A konstruktív megbeszéléseket követően az országok nagy többsége egyetértett és elfogadta az iránymutatásokat a piaci mechanizmusok további működtetésére egy átfogó csomagban, ám „végső soron a különbségeket nem lehetett legyőzni".

Ez azt jelenti, hogy a katowicei két hetes tárgyalásokon elsősorban az eljárási kérdésekben történt előrehaladás, miközben a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról egyelőre nem született érdemi döntés. Emiatt az országok beleegyeztek abba, hogy a következő évben lezárják a piaci mechanizmusokra vonatkozó részletek tárgyalását, és bíznak abban, hogy azokat a következő ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján, Chilében (COP25) elfogadják.

A legfontosabb katowicei bejelentések:

- Sok fejlett ország támogatta a fejlődő országok pénzügyi támogatását: ez különösen fontos a Zöld Éghajlati Alap feltöltéséhez.

- Németországgal és Norvégiával bejelentette, hogy megkétszerezik a hozzájárulásukat.

- Az Adaptálási Alap összesen 129 millió amerikai dollárt kapott.

- A multilaterális fejlesztési bankok (MDB), a nemzetközi szervezetek, a vállalkozások, a befektetők és a civil társadalom bevonása segítette a katowicei törekvéseket.

- A Világbank 200 milliárd dolláros ígéretet tett az éghajlatváltozással kapcsolatos akciók finanszírozására a 2021-2025 közötti időszakban

- A multilaterális fejlesztési bankok (MDB), bejelentették, hogy tevékenységüket összehangolják a párizsi megállapodás céljaival.

- Tizenöt nemzetközi szervezet elkötelezettséget vállalt, hogy tevékenységeiket klímasemlegessé teszi.

- Megpróbálják alkalmazni a jövőben a globális felmelegedésről szóló IPCC jelentés eredményei és javaslatait.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay