A klímaváltozás hatásai jelentik a legnagyobb globális egészségügyi veszélyt a 21. században - áll egy új, átfogó jelentésben.
Új kihívást jelentenek a brutális erdőtüzek, hőhullámok és áradások
A The Lancet című brit orvosi szaklap aktuális számában megjelent tanulmányban tudósok és egészségügyi szakértők fejtik ki, hogy a klímaváltozás hatásai – a hőhullámok, viharok, az áradások és tűzvészek -
egyre gyakrabban jelentkeznek, és ezek az egészségügyi rendszer túlterhelésével fenyegetnek.
A viharok és áradások például nemcsak sérüléseket okoznak, hanem kórházakat is bezárásra kényszerítenek, hozzájárulnak betegségek terjedéséhez, és hosszú távú mentális problémákat idéznek elő az otthonukat elveszítő embereknél - mondta el Nick Watts, a The Lancet Countdown, a közegészségügy és a klímaváltozás közötti kapcsolatot vizsgáló éves beszámoló projektvezetője.
Az erdőtüzek hasonlóképpen megsebesíthetik az embereket és elszakíthatják őket otthonuktól, emellett drámai módon növelik a légszennyezettséget is.
Európa sokkal kiszolgáltatottabb, mint Afrika
Az idei kaliforniai erdőtüzek több mint 80 ember életét követelték, a levegőt pedig egészen a Massachusettsig beszennyezték - mondta Gina McCarthy, a Harvard Egyetem szakértője.
Az elemzés szerint az elmúlt évben 18 millióval több embert veszélyeztettek a hőhullámok, mint 2016-ban, 2000-hez képest pedig 157 millió fővel nőtt ez a szám.
A hőhullám a 65 év felettieket, a városlakókat, valamint a diabétesszel, szív- és érrendszeri betegséggel vagy krónikus légúti problémával élőket veszélyezteti, tehát Európa és a Mediterrán-térség keleti része sokkal sebezhetőbbnek tűnik, mint Afrika és Délkelet-Ázsia.
A klímaváltozásnak a jelentés szerint azért van kitéve egyre több ember, merta sűrűn lakott régiókban erőteljesen növekszik a hőmérséklet:1986 és 2017 között 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Ugyanezen idő alatt a globális átlaghőmérséklet 0,3 Celsius-fokkal nőtt.
Drasztikusan nő a kieső munkaórák száma
A kutatók a trópusi betegségek szélesebb körű elterjedésére is számítanak.
hőség gyakran jár együtt a városok légszennyezettségének növekedésével.Az alacsony és közepes bevételű országok vizsgált városainak 97 százalékában a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveinek.
A felmelegedés hatására egyre több munkaóra esik ki: 2017-ben világszinten 153 milliárd, 62 milliárddal több, mint 2000-ben. Ehhez további gazdasági veszteségek társulnak: tavaly 712 szélsőséges időjárási esemény globális szinten 326 milliárd dollárnyi (105 ezer milliárd forintnyi) veszteséget okozott, csaknem háromszorosát a 2016-os összegnek.
Vannak azonban apró reménysugarak is a jelentés szerzői szerint.
A világ szénfelhasználásának mértéke 2013 óta csökken. A 2017-ben létesített erőművek teljesítménye megoszlik: 157 gigawatt megújuló energiákból, 70 gigawatt pedig fosszilis égéstermékekből származik.
A The Lancet Countdown projektben az ENSZ mellett 27 vezető kutatóintézet vett részt.
A tanulmány klímakutatók, orvosok, ökológusok, matematikusok, földrajztudósok, mérnökök, energiaügyi, élelmiszerügyi, közlekedésügyi, állattenyésztési, gazdasági és politikatudományi szakemberek, valamint az egészségügyi hatóságok munkatársai közreműködésével készült.
(Forrás: MTI/The Lancet Countdown)
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
KÉT ÉVÜNK VAN RÁ, HOGY KITALÁLJUNK VALAMIT, KÜLÖNBEN VÉGE A FÖLDNEK
TOP 5
