Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_aday_forro.jpg 

Sokan tévhitben élnek azzal kapcsolatban, hogy a meleg milyen hatással van egy ország gazdaságára, az emberek életére és munkahelyi teljesítményére.

Pedig nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom és a légmozgás is nagyban befolyásolja a mindennapos termelékenységet.

A globális felmelegedés éppen ezért komolyan veszélyeztetheti a melegedő területeken fekvő országok gazdaságát. Az átlaghőmérséklet emelkedése nemcsak bolygónk számára kedvezőtlen, hanem megterheli az emberi testet is, és negatívan hat a teljesítményünkre. A termelékenység csökkenése pedig további nem kívánt következményekkel jár.

Az emberi test úgy működik, hogy mindig igyekszik fenntartani a 36,7 fokos hőmérsékletet, hiszen így tud a legjobban és leghatékonyabban működni. A test hőszabályzója a hipotalamuszban helyezkedik el. Innen érkezik minden "parancs", amely hatására reagál a test a meleg és a hideg környezetre.

Sokak szerint a rossz idő negatív érzelmeket, depressziót vált ki az emberekből, a jó idő pedig ennek az ellenkezőjét, azonban ez az állítás így nem teljesen igaz. Valójában éppen akkor teljesítünk jobban, amikor kinn vacak idő van, vagy éppen esik az eső és borús az ég, mert ez kevésbé tereli a figyelmünket például a strandolás és a fagylaltozás gondolata felé, és jobban tudunk koncentrálni a munkára.

Jooa Julia Lee, Francesca Gino és Bradley R. Staats közös, "Why Bad Weather Means Good Productivity" című tanulmánya éppen erre a jelenségre világít rá. A szerzők szerint ha pocsék az idő, akkor nemcsak jobb a teljesítmény, hanem könnyebb a munkára fókuszálni. Megfigyelték azt is, hogy a napsütés említése, vagy képen megjelenítése is negatív hatással lehet a dolgozókra, amikor éppen esik kint. Francesca Gino professzor szerint egy kép bőven elegendő ahhoz, hogy az agy órákig pörögjön a különböző szabadtéri programokon.

A teljesítményt továbbá nemcsak az időjárás befolyásolja, hanem a dolgozók hőérzete is, ezért pedig hat különböző faktor felel: a levegő hőmérséklete, a páratartalom, a ruházat, a metabolizmus és a munka aktivitási szintje, a légmozgás, valamint a számítástechnikai tárgyak által kibocsátott hő.

Ha a fentebb említett faktorok közül valamelyik nem ideális, akkor kialakulhat az úgynevezett "hőstressz".

Ahogyan nő ez a szint, úgy csökken az emberek környezet iránti toleranciája is. Egy kicsit hidegebb környezet nem befolyásolja számottevően a mentális teljesítményt, azonban ha 25 foknál melegebb lesz, az már a teljesítményre is komoly hatással van. A Scientific American szerint ilyenkor már a legegyszerűbb összetett feladatok elvégzése is nehézkessé válik a melegben.

A testnek sokkal több energiát kell felhasználnia ahhoz, hogy szabályozza a hőmérsékletet. A testben felgyülemlett hő 20 százalékát az agy generálja. Ahogyan nő a hőmérséklet, úgy lesz egyre nehezebb az agy és a test számára leadni a felesleges meleget, ez pedig azonnali hatással van a mentális teljesítményre.

Több tanulmány is kimutatta, hogy az osztálytermekben - az általánostól az egyetemekig - a hőmérséklet és a vizsgákon, dolgozatokon elért eredmények között bizony szoros az összefüggés. A Healthy School egy kísérlet során vizsgálta meg a hő hatását a diákokra. Három tanteremben írattak dolgozatot egyszerre, az egyik hely hideg (16 Celsius fok ), a második normális (22 Celsius fok), míg a harmadik meleg (27 Celsius fok) volt. A tesztek eredménye egyértelműen megmutatta, hogy a diákok lényegesen rosszabbul teljesítettek meleg környezetben. A leghűvösebb teremben átlagosan 76 százalékot értek el a diákok, a normális szobában 90 százalékot, míg a melegben csak 72 százalékot.

A Scientific America szerint a meleg annyira rontja a gondolkodást, hogy az agy egy idő után feladja, és nem is próbál meg összetett problémákat megoldani. Ez a test természetes reakciója, hiszen a hőszabályozás rengeteg energiát vesz igénybe, és így próbálja meg csökkenteni a terhelést és energiát spórolni. Éppen ezért számítanak arra a tudósok, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedésével a termelékenység is romlani fog.

Geoffrey Heal és Jisung Park kutatása azt állapította meg, hogy az államok GDP-jét 3-4 százalékkal befolyásolja a hőmérséklet. A melegebb helyeken negatív irányba, míg a hűvösebb éghajlatú országokban pozitív irányba mozdul a mérleg. Egy másik tanulmány Japánt vizsgálta, ahol az derült ki, hogy 25 fok felett, minden fok után 2 százalékkal csökken a termelékenység, ez pedig egyenes arányban áll a bevételek csökkenésével. A Reuters 2016-os adatai szerint 2030-ra a globális felmelegedés miatt 2 ezer milliárd dollárnyi veszteség keletkezik majd, ennyivel kevesebbet fog előállítani a világ.

Délkelet-Ázsiában az éves munkaórák 20 százaléka vész el azért, mert az emberek nem tudnak dolgozni az extrém hőségben, ez a szám 2050-re valószínűleg a duplájára nő.Jelenleg 43 olyan hőmérsékleti szempontból veszélyeztetett állam szerepel a listán, amelyek GDP-je komolyan fog esni a termelékenység csökkenése miatt. Indonézia és Thaiföld 6 százalékos GDP-vesztéssel számolhat 2030-ig, Kína 0,8 százalékkal, míg India 3,2 százalékkal.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay