Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

asark1.jpg 

Szokatlanul kemény február köszöntött Európa nagy részére, és könnyen lehet, hogy egy ismétlődő folyamat elején állunk, paradox módon a globális felmelegedés miatt.

Az egyre gyakoribb és hosszabb északi-sarkvidéki hőhullámok miatt a kutatók az eddiginél is pesszimistább klímaváltozási forgatókönyveket fogalmaznak meg - írta a The Guardian online kiadása.

Még az anomáliák között is anomáliának számít

Az Arktisz sötét, naptalan telének hőhulláma - mely hózáporokat okozott Európában - lehet, hogy egyszeri különlegesség volt, ám a tudósok amiatt aggódnak, hogy a globális felmelegedés károsítja a sarki örvényt, a kiterjedt viharrendszert, amely valamikor izolálta a fagyos északot.

Az Északi-sarkot márciusig nem éri napsütés, azonban februárban a meleg légáramlat a hónap sok évtizedes átlagánál akár 35 Celsius-fokkal is magasabbra hevítette a levegőt Szibériában.

Grönlandon idén eddig 61 óra telt el fagypont fölött, ami már most a háromszorosa a 2017-ben összesen mért fagymentes óráknak.

"Ez még az anomáliák között is anomáliának számít, annyira meghaladja az átlagot, hogy aggódhatunk, további meglepetések jönnek, ha az ember továbbra is piszkálja a dühös fenevadat, a föld klímáját.

Az Északi-sarkvidék mindig vészcsengőnek számított az éghajlatváltozásban, mert itt felerősödnek az ember okozta melegedés hatásai"

- mondta Michael Mann, a Pennsylvaniai Állami Egyetem földtudományi központjának igazgatója.

Európában kezd az történni, aminek a sarkvidéken kellene

Noha sokan a régi kemény telek visszatérését látják a jelenlegi zord európai időjárásban, a tudósok szerint ez nem azt jelenti, hogy visszaállnak a normális viszonyok, hanem azt, hogy Európában történik az, aminek a sarkvidéken kellene végbemennie.

A világ legészakibb meteorológiai állomásán,

a Grönland északi csúcsán lévő Kap Morris Jesupon mostanában időnként melegebbet mértek, mint Londonban vagy Zürichben,

az állomástól több ezer kilométerre délre. Bár a vasárnapi 6,1 fokos csúcs nem számít rekordnak, a korábbi két kiemelkedő érték, amit 2011-ben és 2017-ben mértek, csak pár órán át tartott, mielőtt a megszokott átlaghoz visszatért volna az idő.

Múlt héten azonban már a tizedik napja volt, hogy az állomáson legalább a nap egy részében fagypont fölötti hőmérsékletet észleltek."A kiugró hőmérsékleti értékek normális időjárási jelenségnek számítanak, az utóbbi azonban nagyon sokáig tartott és nagyon meleg volt" - mondta Ruth Mottram, a dán meteorológiai intézet szakembere.

Az elmúlt 50 évben nem tapasztalt jelenség okait most vizsgálják, elsősorban azt, hogy a meggyengült sarki örvény lehet-e a háttérben.

Melegebb sarkvidék, lehűlő kontinensek

Az örvény az Északi-sarkvidék és tőle délre eső szárazföldek közötti hőmérsékleti különbségtől függ, ami egyre kisebb,

mert a sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a Föld bármely más területe.

Míg az átlagos melegedés 1 fokos, az Északi-sarkvidéken majdnem 3 fokos, ami a jégtömegek olvadásával jár.

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) adatai szerint az északi jég most évtizedenként 13,2 százalékkal csökken, ami egyre nagyobb nyílt vízfelületet és magasabb hőmérsékletet eredményez. A sarki örvény gyengülése miatt

egyes tudósok elmélete szerint a "melegebb Sarkkör, hidegebb kontinensek" időszaka következik,

amit ugyan sokan vitatnak, jelenleg mégis ez tapasztalható Európában.

A Golf-áramlat összeomlása drasztikus változást hozhat Európa éghajlatában

A globális felmelegedés miatt az Arktiszon zajló folyamat egyre intenzívebbé válhat, a visszacsatolási folyamat miatt. Nyugat-Európa viszonylag enyhe téli éghajlata, valamint Skandinávia atlanti partvidékének jégmentessége a Golf-áramlat melegítő hatásának köszönhető.

asark2.jpg 

Az észak-amerikai kontinens mellett elhaladó Golf-áramlat hőtérképe. Az okker, illetve sárga szín jelzi a trópusi eredetű meleg vizet, FORRÁS: NASA

Az atmoszféra felmelegedésének közvetlen hatása a tenger felszíni víztömegének melegebbé válása is, ez viszont komoly befolyást gyakorolhat a nagy óceáni áramlatok, jelen esetben a Golf-áramlat mozgására. A Golf-áramlat a karibi térségből trópusi eredetű meleg vizet szállít fel egészen a magas szélességi körökig.

asark3.jpg 

A Golf-áramlat által Európa partjaihoz szállított meleg víztömeg hőtérkép, FORRÁS: ORIGO

A világtengernek rendkívül jó a hőakkumulációs képessége,

azaz a víz a beeső napsugarak hőenergiáját elnyeli, majd lassan kisugározza. Ez történik a Golf-áramlat esetében is, a téli időszakban az áramlás által mozgatott víztömegben elraktározódott hőenergia kisugárzása felmelegíti a nyugat-európai partvidéket, viszonylag enyhévé téve a teleket.

A visszacsatolás miatt öngerjesztővé válik a folyamat

Azzal viszont, hogy a nyári időszakban a melegedő atmoszféra és tengervíz hatására egyre kisebbre zsugorodik az arktikus jégtakaró, egy öngerjesztő folyamat vette kezdetét.

Minél kisebb területre szorul vissza ugyanis a jég, annál jobban lecsökken az arktiszi területek albedója is, azaz egyre kevesebb napfényt ver vissza a jégtakaró,és egyre több hőt nyelnek el a sarkvidéki vizek, tovább gyorsítva a jégolvadást.

Az olvadékvíz könnyebb fajsúlyú mint a sós tengervíz, ezért szétterül a felszínen,

mélyebbre kényszerítve a Golf-áramlat víztömegét.

Az alábukó víz viszont a mélyben sokkal gyorsabban lehűl, ezzel pedig romlik a hőkiegyenlítő hatása is. Tehát paradox módon a globális felmelegedés vezethet oda, hogy az európai kontinens északi és nyugati térségében minden eddiginél keményebb és hosszabb telek vehetik át az eddigi viszonylag enyhe téli hónapok helyét.

A hidegebb levegő pedig a téli arktiszi örvény helyzetét is megváltoztathatja, keményen hideg hóviharos téli hónapokat hozva Európára.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...