Skip to main content

 

A világ leggazdagabb emberei vissza tudnák fordítani az országuk által okozott természeti károkat, ha feláldoznák a vagyonuk egy részét. Mindössze két olyan ország van a leggazdagabb 44 között, aminek első számú milliárdosa nem tudná megoldani ezt a problémát.

Érdekes cikket írt a Bloomberg az úgynevezett Robin Hood Indexről, ami azt mutatja meg, hogy a gazdagok vagyona miképp tudná megmenteni az országokat.

hirdetés

Kína első számú milliárdosának Jack Ma-nak, meg kéne dupláznia a vagyonát ahhoz, hogy országa széndioxid-kibocsájtását a nullára csökkentse,

míg a Brazil befektető Jorge Lemann, mindössze a vagyona 2 százalékával marad el ettől. Bill Gates 90 milliárd dollárja viszont bőven elég lenne országának megtisztítására, és még több mint 50 milliárd maradna a bankszámláján.

Mi több, két évig tudná fizetni az Egyesült Államok és a szomszédos Kanada és Mexikó számláját is.

A világ milliárdosainak vagyonának ekkora részére lenne szükség országai egy éves megtisztítására:

  • Jack Ma, Kína - 218%
  • Jorge Lemann, Brazília - 102%
  • Leonid Mikhalson, Oroszország - 78,9%
  • Mukesh Ambani, India - 74,1%
  • W.G Weston, Kanada - 44,6%
  • William Gates, USA - 43,8%
  • Tadashi Yanai, Japán - 42,7%

A leggyorsabban fejlődő országok is hozzáteszik részüket a globális felmelegedéshez, azonban Oroszország és India leggazdagabb emberének bőven maradna pénze az után is, hogy megmentette országát a szennyezéstől.

Nagy probléma, hogy a szén-dioxid-adó nem állítja meg a szennyezést és több vállalat is megússza, ha túllépi a kiszabott határt.

Az európai országok közül Svédországot lenne a legegyszerűbb megtisztítani.

Az ország a régión belül az egyik leginkább környezetbarát. A legsikeresebb svéd cég az IKEA vezetője Ingvar Kamprad pénzéből

150 évig lehetne tisztán tartani Svédország levegőjét.

Kína a világ legszennyezettebb országai közé tartozik. A levegő szennyezettsége a legtöbb városban az egészségügyi határérték többszöröse. Sanghajban a folyók vízének 53 százalékát semmilyen célra nem szabad felhasználni. Pekingben a víz 40 százaléka használhatatlan, Tiencsinben pedig csak a víz 4,3 százaléka iható.

Ennek az egyik fő kiváltó oka, hogy a kormány nem tesz kellő lépéseket annak érdekében, hogy a vállalatok betartsák a szabályokat, a legtöbb súlyos esetet pedig a szőnyeg alá söprik.

Az utóbbi években a helyzet valamivel jobb lett, de a számok továbbra is távol állnak az ideálistól.

A gyárak 2015-ben 3,78 milliárd köbméter szennyezett vizet pumpáltak vissza a folyókba.

A Times magazin értesülései szerint a légszennyezés állhat minden harmadik Kínai haláleset mögött.A 2013-ban a 3 millió vizsgált haláleset 31,8 százaléka bizonyítottan a szmoghoz köthető.

A Nemzetközi Energetikai Ügynökség kutatása szerint az élettartalom Kínában 25 százalékkal csökkent a légszennyezés miatt.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás -  A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

TOP 5