Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_stories_afelmelegedes_uj.jpg 

A klímaváltozás kapcsán egyre rémisztőbb híreket hallani arról, hogy 10-15 éves távlatban a Kárpát-medencét, s így hazánkat is mind szélsőségesebb időjárási anomáliák teszik majd próbára.

Ennek egyik leghúsbavágóbb vetülete az éghajlatváltozás mezőgazdasági növénytermesztésre gyakorolt hatása. A pesszimista jóslatok egyenesen új kultúrnövényekre való kényszerű átállást vizionálnak, valamint az öntözéses földművelés általánossá válását. Az agrártudomány szakemberei azonban nem aggódnak ennyire, szerintük ugyanis fajtanemesítéssel és vízgazdálkodásunk optimalizálásával fel tudjuk venni a versenyt a globális változások káros következményeivel szemben.

Illés Zoltán, volt környezetvédelmi államtitkár az ATV Start című műsorában azt állította, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben akár 8 Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedésre is számítani lehet a Kárpát-medencében. Ebből szerinte az következik, hogy

Magyarországon egy év alatt tízszer több hőségriadó várható, mint a korábbi években. Szavait egyébként az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója is megerősítette

az M1 aktuális csatorna műsorában, amikor kifejtette: a globális átlaghőmérséklet-emelkedés pesszimista becslések szerint az 5 fokot is megközelítheti, ami regionálisan sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedést is jelenthet. Így például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag.

Iszonyatos szárazság

A Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékének oktatója számításaikra hivatkozva jelezte, hogy a globális változások jegyében a nyári-őszi időszakban folyamatosan csökken, míg a téli-tavaszi időszakban megnövekszik majd a csapadék mennyisége, s bár ez a hirtelen és nagy árhullámok miatt veszélyes is lehet hazánk számára, kompenzálhatja ugyanakkor a Duna vízgyűjtő területére prognosztizált „iszonyatos szárazságokat”.

Illés aggodalmát fejezte ki a magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások miatt, és az öntözéses gazdálkodásra való átállásban látja az egyik menekülő útvonalat.

Mint mondja, három éve tett javaslatot az Országos Öntözési Hivatal felállítására, amely a víztározók és vezetékrendszer fölött diszponálna, ám a költségvetésből erre a célra elkülönített 800 millió forintot a földművelésügyi tárca vezetője a tanyasi programra költötte.

A cikk ide kattintva folytatódik... 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...