Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

afenykep_velence.jpg 

Szívesen megnézné a Tádzs Mahalt, a Galápagos-szigeteket, vagy éppen gleccsersízne az Alpokban?

Siessen, mert lehet, hogy már nem sokáig teheti meg mindezt. A Mental Floss blog összegyűjtötte a Föld tíz olyan zseniális látványosságát, amit végveszély fenyeget – ezt a veszélyt pedig javarészben mi okoztuk, legyen szó klímaváltozásról, a turisták áradatáról vagy éppen elvadult háziállatokról.

1. Galápagos-szigetek

Az Ecuador partjaitól közel ezer kilométernyire fekvő szigetek különleges élővilágukról híresek – no meg arról, hogy Charles Darwin részben az itt gyűjtött tapasztalatok alapján dolgozta ki az evolúció elméletét. A szigetekre látogató turisták száma évente 12 százalékkal növekszik, pedig már most is több százezren tapossák a szigetek kopár bazaltszikláit (2011-ben 272 ezren fordultak meg itt).

afenykep_galapagos.jpg

Több mint kilencezer állatfaj él a szigeteken és a környező óceánban, a madár- és hüllőfajok több mint háromnegyede a világon egyedül itt honos. A szigetek törékeny ökoszisztémáját leginkább a turisták fenyegetik: a kirándulóhajók patkányokat hurcolnak be, az ingázó munkások pedig a tiltás ellenére kecskéket és disznókat hoztak magukkal, melyek elvadulva az őshonos faunával vetélkednek a szűkös táplálékforrásokért. Nem tudni, meddig élvezhetjük még az egyre kevésbé érintetlen természet látványát.

2. Maldív-szigetek

Bár a tömegturizmus a Maldív-szigeteknek sem használ, létezésüket valami más fenyegeti: a globális felmelegedés. Ez a világ legalacsonyabban fekvő országa: 1200 szigetének nyolcvan százaléka fekszik a tenger szintjén vagy nem egészen egy méterrel fölötte. A globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedés így várhatóan drasztikus hatással lesz a szigetcsoportra: a maldív elnök pár éve bejelentette, hogy állama Indiában fog földeket vásárolni azoknak a maldív polgároknak, akiket az emelkedő vízszint földönfutóvá tesz majd.

afenykep_maldiv.jpg

A búvárok kedvelt célpontjának számító Maldív-szigetek korallzátonyait szintén a klímaváltozás rombolja: becslések szerint a korallok kilencven százalékát érinti a korallpusztulás, amit a tengervíz megemelkedett hőmérséklete okozott. Becslések szerint a következő száz évben az ázsiai törpeállam területének legnagyobb része víz alá kerül.

3. Nagy-korallzátony

Szintén a pusztulás fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt, az egyetlen olyan földi élőlényt, amit az űrből is láthatunk szabad szemmel. Ez a gigantikus, 350 ezer négyzetkilométeres organizmus akkora területet fed le, mint Magyarország négyszerese. Több mint háromezer különálló korallrendszer alkotja, melyeken 350 különböző korallfajta él, nem beszélve a rengeteg halról, rákról és egyéb élőlényről, aminek otthont ad.

afenykep_korall2.jpg 

Amikor Egyiptomban elkezdték építeni a piramisokat, akkor a Nagy-korallzátony már háromezer éve létezett – most nagyjából nyolcezer éves. A klímaváltozás, a tengerek elsavasodása és szennyezése okozta korallpusztulás azonban ezt a matuzsálemet sem kíméli: beavatkozás hiányában száz éven belül teljesen elpusztulhat. Becslések szerint 2030-ra a világ korallzátonyainak hatvan százaléka eltűnik.

4. Velence

Manapság már mindennapos a velencei Szent Márk téren gumicsizmában, bokáig vízben caplató turisták látványa. Nem volt azonban ez mindig így: míg 1900-ban évente kevesebb mint tíz alkalommal öntötte el a tenger a teret, száz évvel később már évente több mint hatvanszor. Az emelkedő tengerszint mellett a velencei lagúna természetes süllyedése is hozzájárul ehhez, és persze a tömegturizmus sem segít rajta. 2007-ben például 21 millió turista fordult meg az olasz városban, közel negyvenszer annyian, mint lakosainak száma. A cikk itt folytatódik...

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

Főfotó: Velence, (Fotó: Patrick Aventurier / Europress / Getty)

Kép1: Galapagos-szigetek, (Fotó: Education Images / Europress / Getty) 

Kép2: Maldív-szigetek (Fotó: Eyeon / Europress / Getty)

Kép3: Nagy-korallzátony, (Fotó: Wolfgang Kaehler / Europress / Getty)