Egyre kevesebb a tengeri tápláléklánc alapját képező növényi plankton, amiről feltehetően az éghajlatváltozás tehet. Német kutatók azonban felfedezték, hogy egyes moszatok hamar képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

Az egysejtű mészmoszatok meszes vázat képeznek, ez pedig egyre nehezebbé válik, mivel a megnövekedett légköri szén-dioxid miatt egyre savasabbak az óceánok. Nemrég azonban erősen elsavasodott vízben is fedeztek fel olyan, az Emiliania huxleyi fajhoz tartozó mészmoszatokat, amelyek rendkívül erős héjat képeztek. Hogy felderítsék ennek okát, a kieli Helmhotz Óceánkutató Központ szakemberei egy éven át vizsgálták az E. huxleyi faj növekedését és mészképzését a mostani, illetve a következő évszázadban várható légköri szén-dioxidszint mellett.

Generációk alatt változik a génkészlet

A moszatok a vizsgált időszakban ötszáz generációt hoztak létre ivartalan szaporodással, tehát az utódok elvileg azonos génkészlettel rendelkeztek, mint szüleik - ez azonban a mutációk révén megváltozhatott. A kutatók a Nature Geoscience című lapban leírták, hogy a megnövekedett légköri szén-dioxid mellett az elvárásoknak megfelelően először vékonyabbak és könnyebbek lettek a moszatot védő mészlemezkék, ötszáz generáció után azonban a mészképzés üteme már megközelítette az eredeti szintet. Ezek az egysejtűek tehát igen gyorsan képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és várhatóan a természetben is megbirkóznak majd a klímaváltozással. A kutatók ugyanakkor figyelmeztettek: nem biztos, hogy a többi tengeri élőlény is hasonlóképp boldogul majd a tengerek csökkenő pH-értékével.

Akadnak olyan halak és más élőlények is, amelyek megtermékenyülése és korai fejlődése egy nagyon szűk pH-tartományra korlátozódik. Számukra jóval nagyobb kihívás lesz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a pH-érték csökkenéséhez, és sikeresen túléljék azt.

Az alkalmazkodás határai a múltban is megmutatkoznak - véli Ulf Riebesell, a kieli központ kutatója. Az óceán mostanihoz hasonló elsavasodására már korábban is volt példa, ez pedig többször vezetett tömeges kipusztuláshoz, annak ellenére, hogy akkoriban a változások tízszer-százszor lassabban következtek be, mint manapság.

Forrás: MTI