Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_watermarks_a_a_issac.jpgAz Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelenleg tárgyalt jelentésvázlata többek közt azt taglalja, miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez. Tibetben nő az átlaghőmérséklet.

Több mint száz ország kormányainak képviselői és tudósok gyűltek össze ma Japánban, hogy megszerkesszék és jóváhagyják az ENSZ hamarosan nyilvánosságra kerülő új jelentését, amelynek tervezete többek között a klímaváltozás élelmezésbiztonságra, a világ gazdaságának növekedésére és a természetre gyakorolt hatásait taglalja. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 29 oldalas tervezetét öt napon át boncolgatják a szakemberek Jokohamában. Japán első ízben ad otthont a nemzetközi tanácskozásnak. A jóváhagyott dokumentumot a jövő hétfőn hozzák nyilvánosságra, az 1988-ban létrehozott IPCC ötödik értékelő jelentésének második részeként.


szeptemberben kiadott első rész azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó felmelegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét áprilisban veszi górcső alá a testület, Berlinben. Egy összefoglaló jelentés a tervek szerint októberben jelenik meg. A jelenleg tárgyalt vázlat többek közt azt taglalja, hogy miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez. Az alkalmazkodást segítő intézkedések hiányában 2100-ra több százmillió embert fog érinteni a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés és földterület-veszteség miatti kitelepítés.

tervezet foglalkozik az élelem- és vízhiány, valamint az állat- és növényfajok kihalása kockázatával. A terméshozamok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek ahhoz képest, ha nem melegedne a klíma. A szegénység, a migráció és az éhség mind közrejátszhatnak a zűrzavarok és háborúk kirobbanásában, mert egyre inkább kiélezik a fogyatkozó erőforrásokért vívott harcot - derül ki a vázlatból.

A természet egyes rendszereiben "hirtelen és drasztikus változások" játszódhatnak le, amelyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak: Grönland jege elolvadhat, az Amazonas esőerdeje kiszáradhat. A klímaváltozás visszavetheti a növekedést. Ha az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó éves hőmérséklete, az a bevételek 0,2-2 százalékos csökkenését vonhatja maga után a tervezet szerint. A klíma már körülbelül 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Az éghajlatváltozás sok hatása már érezhető, és a kockázatok lényegesen nagyobbak lesznek, ha gyorsul a melegedés. Christopher B. Field, az IPCC társelnöke egyúttal hangsúlyozta, a tervezet nem csupán a globális felmelegedés által támasztott kihívásokat taglalja, hanem az emberiség előtt álló lehetőségeket is számba veszi. A szakember szerint ez nem csupán a klímaváltozás kezelésében, hanem végső soron a közegészségügy javításában és egy jobb világ kiépítésében is hasznát vehetjük. A nemzetközi közösség jelenleg a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozóra készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az IPCC-találkozót megelőzően, tegnap tette közzé éves jelentését, amely szerint 2013 volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres időjárásmérések 1850. évi megkezdése óta, és a globális felmelegedés tovább folytatódik. A dokumentum szerint az emberi tevékenység számlájára írható sok tavalyi szélsőséges időjárási jelenség Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Európában. A jelentés rámutat arra, hogy a 14 legmelegebb év közül 13 a 21. századra esik, és hogy a tenger szintjének emelkedése növekvő veszély a viharok okozta hullámzás és a parti árvizek miatt. Mint ahogy kifejti, az éves hőmérsékleti átlagértékek tavaly különösen a déli féltekén voltak magasak.

Tibetben nő az átlaghőmérséklet

A helyi klímaközpont friss jelentése szerint Tibetben növekszik az átlaghőmérséklet és egyre súlyosabbá válnak az időjárási szélsőségek.
A "világ tetején" zajló klíma- és környezetváltozásról szóló dokumentumot a tibeti klímaközpont tette közzé a hét végén. Az 1961 és 2013 között gyűjtött éghajlati adatok elemzésére épülő jelentés szerint a tibeti átlaghőmérséklet 0,31 Celsius-fokkal emelkedik évtizedenként.

A klímaközpont munkatársaként dolgozó Tu Csün szerint az emelkedő évi középhőmérsékletet növekvő csapadékmennyiség kíséri: az elmúlt ötven év minden évtizedében 6,6 milliméterrel növekedett az éves átlagcsapadék. Tibetben egyre súlyosbodnak az időjárási szélsőségek is. A hidegrekordnak számító mínusz 36,7 Celsius-fokot és a melegrekordnak számító 32,3 Celsius-fokot is egyaránt tavaly mérték az autonóm területen.  A klímaközpont munkatársa szerint a globális felmelegedés jelenlegi ütemét nézve a tibeti átlaghőmérséklet 1,96 Celsius-fokkal fog emelkedni 2011 és 2100 között, és ez nagyrészt a téli hőmérsékletekben lesz érzékelhető.

Négyezer méteres átlagmagasságával a Tibeti-fennsík a globális felmelegedés lakmuszpapírja, mivel különösen érzékenyen jelzi a hőmérséklet-változásokat. A melegebb hőmérséklet és a megnövekedett csapadék valószínűleg dúsabb növényzetet fakaszt a fennsíkon.

Forrás

Kép: Politikusok a klímaváltozásról beszélgetnek. Issac Cordal szobra Berlinben

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...