Egy új tanulmány szerint jóval sebezhetőbb a grönlandi jégtakaró a globális felmelegedéssel szemben, mint azt korábban gondolták a szakemberek.

Korábbi kutatási eredmények azt sugallták, hogy az iparosodás előtti szinthez képest legalább 3,1 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedésre lenne szükség a grönlandi jégtakaró teljes elolvadásához. A Nature Climate Change című folyóiratban közölt legújabb becslések szerint azonban már az 1,6 Celsius-fokos növekedés is pusztító hatással lenne a sziget jégdzsungelére, habár ehhez több tízezer évre állandósulniuk kellene a megváltozott hőmérsékleti feltételeknek.

A Déli-sarkvidék után Grönland rendelkezik a világ legnagyobb szárazföldi „víztartalékával”. A sziget jégtakarójának elolvadása 7,2 méterrel növelné a tengerszintet, elárasztva a torkolatokat és az alacsonyan fekvő szigeteket. Amennyiben a globális hőmérséklet-emelkedését sikerül két Celsius-fokra korlátozni – ahogy azt az ENSZ klímaváltozási konferenciáján célul tűzték ki –, akkor a grönlandi jégtakaró teljes elolvadása a következő ötvenezer éves intervallumban következne be.

A szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi ütemét figyelembe véve azonban a melegedés mértéke jóval meg fogja haladni ezt az értéket. A kibocsátás visszaszorításának elmaradása esetén a grönlandi jégtakaró egyötöde már a következő ötszáz évben, míg a maradék rész a következő kétezer éven belül elolvadhat. A potsdami Éghajlati-hatásvizsgáló Kutatóintézet (PIK) és a madridi Complutense Egyetem kutatói szerint bár a teljes jégolvadás kockázata távolinak tűnik, a mostani eredmények azonban jól rávilágítanak a jégtakaró sérülékenységére a hosszú távon fennmaradó meleg hőmérséklettel szemben.

A 18. század közepén beköszöntött ipari forradalom kezdete óta a Föld légköre 0,8 Celsius-fokkal melegedett.

A helyenként több mint háromezer méteres vastagságot is elérő grönlandi jégtakaró ma még hasznot húz a magasabb, hidegebb tengerszint feletti magasságból. Az olvadás hatására azonban a felszín egyre lejjebb, melegebb szintekre süllyed, amely felerősíti az olvadási folyamatot.

A jégmentessé vált sötét területek pedig jobban elnyelik a napsugarakat, és ahogy felmelegednek, úgy a környező területek olvadását is felgyorsítják. „Amennyiben a globális hőmérséklet hosszú időn keresztül jelentősen meghaladja az említett küszöböt, akkor a jég tovább olvad, és nem regenerálódik még akkor sem, ha az éghajlat több ezer év után visszaáll az iparosodás előtti állapotába” – mutattak rá a szakemberek.

Forrás: MTI és mno.hu