Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_aarc_women3.jpg 

Mi a közös egy brit háziasszony és az amerikai Dervaes család, valamint egy indiai üzletember életében?

Vagy így, vagy úgy, de életmódjuk vagy vállalkozásuk révén jóval kevesebb hulladékot termelnek, mint az átlagemberek. Hogyan lehetséges ez?

Kate Haigh kiszámítva a maga és családja valós szükségleteit, okos-vásárlással és egyéb hasznos megoldásokkal a felére csökkentette az addig hetente 130 fontot felemésztő kosztpénzüket. Ezt legfőképpen azzal érték el, hogy mindig csak annyi élelmiszert vettek egy hétre, amit el is fogyasztottak, így semmit sem dobtak ki a hűtőből csak azért, mert lejárt a szavatossága. Más családok azonban nem ilyen előrelátóak, így sajnos olyan élelmiszert is elpazarolnak, amelyért korábban fizettek. (Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium 2017-es adatai szerint évente mintegy 1,8 millió tonna, fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik, amely 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Már ha nem kerülne a kukába.)

Jules Dervaes és családja a 80-as években önellátó életmódra váltva kialakított egy kis városi kertészetet Pasadenában, így több élelmiszert, főleg zöldséget és gyümölcsöt kezdett el termelni évente, mint amennyit elfogyasztott. A felesleget értékesítették és értékesítik a mai napig is, miközben önfenntartó életmódjuk révén szinte egyáltalán nem termelnek hulladékot. Vajon aki a szupermarketből szerzi be az élelmiszereit, mennyi nejlonzacskót és szatyrot, vagy egyéb műanyag csomagolást termel és dob ki naponta a szemétbe? És mennyit költ élelmiszerekre, szemben az amerikai családdal, mely szinte semmit. A Dervaes család azonban nem csak az élelmiszertermelése termelése miatt érdekes. Más miatt is, például sajátságos életmódjuk és szokásaik révén évi 12 dollárnál többet még nem fizettek a szolgáltatónak az áramért, hisz az energia előállításában is önellátásra törekednek. 

Mivel Indiában képződik a világon a legtöbb műanyag hulladék évente eldobható evőeszközökből, egy mérnök, Narayana Peesapaty feltalálta és piacra dobta az étkezés után megehető kést, kanalat és villát.

Mint látható, hétköznapi hőseink nem csak kevesebb hulladékot termeltek, vagy szüntették meg a hulladékképzésüket életmódjuk racionalizálásával, illetve ezzel párhuzamosan vállalkozásuk elindításával, hanem még pénzt is képesek voltak megtakarítani vagy keresni, alkalmanként nem is keveset. Példáik kapcsán felvetődik a kérdés, bárki élhet hulladék nélkül gazdagabban?

A kérdésre egyértelműen igen a válasz.

Ezt az összefüggést látta meg az a környezetvédelemmel foglalkozó ügyvéd, Baranyi Róbert, aki éveken keresztül valós történetek összegyűjtésével kezdte el behatóbban vizsgálni az emberi hulladékképzés fenntarthatatlanságát, majd összegzésképp Hulladék Nélkül Gazdagabban címmel könyvet írt arról, a pozitív példákon felbuzdulva hogyan csökkenthetik úgy a hétköznapi emberek a hulladékképzésüket, hogy közben anyagilag is jól járjanak. (A könyv ide kattintva érhető el.)

A könyv sajátságos látásmódot tükröz, hisz a szerző a hulladék fogalmát jóval kiterjesztőbben értelmezi, mint eddig tették ezt más írók, vagy ahogy olvasható ez a fenti példák kapcsán. Baranyi szerint például a feleslegesen elpazarolt energia sem más, mint hulladék, ha például a ház rossz szigetelése miatt 20 százalékban az utcát fűtjük havonta. Ugyanígy az elhízás révén az emberi testben lévő felesleges zsírszövet sem más, mint „hulladék”, melynek révén még az egészségünk is kárt szenvedhet, például cukorbetegek lehetünk, ha nem szabadulunk meg a hulladéktól, azaz nem fogyunk le, de Baranyi szerint az ostoba emberekkel való értelmetlen vita sem más, mint szócséplés, vagyis egyfajta „hulladék”.

Mivel a szerző koncepciója igen érdekes, a teljesség igénye nélkül szemezgettünk a könyvből és alább 25 tippet, gondolatot vagy megoldást adunk közre.

Általános tippek

1. Tervezés és az ismeretek folyamatos bővítése. Természetesen már azzal is sokat teszünk a környezetünkért, ha élelmiszereink döntő többségét csomagolás-mentesen szerezzük be, vagy egyéb hasznos megoldást alkalmazunk a háztartásban, de érdemes a hulladékképzés minden formáját megismerni, a mögötte lévő gondolatokat és alapelveket elsajátítani, hogy saját tudásunkat fejlesztve folyamatosan újabb és újabb eredményeket érhessünk el. Saját tudásunk fejlesztése ugyan sok időt vehet igénybe, - hisz a blogok, honlapok, Facebook csoportok böngészése sok időt vehet igénybe -, mégis megéri, pénzre váltható. Nem mellesleg a környezetünk is jól jár, tehát valait mi magunk is tehetünk a környezet védelméért.

De nézzünk néhány alapelvet!

2. A körforgás, azaz a természetben nincs hulladék. Nem árt rendszeresen elgondolkodni, visszagondolni arra, ha épp azon gondolkodunk, egy-egy folyamatban hogyan lenne csökkenthető a hulladék-képzésünk, hogy a természet sohasem, csak az ember képez hulladékot. Ebből számunkra az következik, hogy amennyire lehet, mindennapjainkban másoljuk a természetet, hisz abban körforgásszerűen minden mindig tart valahová, minden mindig hasznosul. Ha például a házunk mögött a hátsókertünkben vagy városlakóként egy városi kertben meg tudjuk termeszteni az alapvető zöldségeinket, ráadásul vegyszermentesen, nem csak, hogy nem kell megvennünk azokat a szupermarketben (csomagolással együtt), hanem még anyagilag is jól járunk, hisz az organikus termékek nem olcsók. Ugyanakkor az élelmiszer-termelésünk (vagy a kertészkedés) közben keletkezett konyhai hulladékot komposztálhatjuk, azaz újra bekapcsolhatjuk a körforgásba, onnan pedig a természet már teszi a dolgát, mi pedig néhány év múla a kész termőfölddel trágyázhatjuk a növényeinket. Olyannal, amiért nem kell pluszban pénzt kiadnunk.

3. Az a legjobb hulladék, ami létre se jön. Első olvasatra talán furcsának tűnhet ez a megfogalmazás, de a gyakorlatban szinte minden nap előfordulhat az alkalmazása. Például ha harmadannyi vízben is megfürödhetünk, vagy zuhanyozunk fürdés helyett, akkor naponta nem termelünk vízből annyi hulladékot, mint egyébként, és a pénztárcánkban is több marad. Ha otthon vagy a munkahelyünkön ugyanabból a bögréből isszuk a saját magunk által elkészített kávét, és nem a kávézóban vesszük meg a fekete italt, több pénzünk marad, ugyanakkor nem terheljük a környezetet sem műanyagpohárral. (Évente 600 milliárd pohár kerül felhasználásra a világon.)

4. Sok kicsi sokra megy. Ezt az alapelvet is naponta alkalmazhatjuk, hisz az ember alapvetően úgy gondolkozik, hogy a filléres termék, például egy kisebb csokoládé vagy egy energiaital nem terheli meg havonta a pénztárcánkat még akkor sem, ha naponta megvesszük. Ez azonban nem így van, ezen termékeket, ha összeszámoljuk, hó végére elég magas összeg jön ki, arról nem is beszélve, mennyi hulladékkal jár mindez. Éppen megvásárolható nagyobb kiszerelésben olcsóbban is, de ha leszokunk az ilyen, azaz egészségtelen termékek napi fogyasztásáról, nemcsak pénzt spórolunk meg, illetve műanyag csomagolás formájában hulladékot sem termelünk, hanem az egészségünket se károsítjuk a túlzott cukorfogyasztással.

5. A sérült tárgyakban ne lássunk hulladékot! Egy szakadt szoknya vagy egy szakadt ing megvarrható, nem kell feltétlen újat venni. Ugyanez érvényes a háztartási eszközeinkre is. Ha van a közelünkben egy szerviz vagy egy szabó, ahol élünk, keressük fel, ott megjavíthatják használati tárgyainkat. Egy próbát megér...

E körben azonban érdemes átgondolni, az adott eszköz, amit vettünk, mennyire készült tervezett elavultsággal. Ha egyszer már ráfáztunk, ne tegyük többé, vásároljunk okosan. FB csoportokban kérhetünk véleményt arról, ki és mit tapasztalt, ne dőljünk be az eladóknak, hisz ők semmi mást nem akarnak, csak eladni.

6. Újrahasznosítás. E körben tudásunk egy folyamatosan fejleszthető terület, hisz számos érdekes cikk olvasható az interneten és erre hivatott Facebook csoportokban, többségük rendkívül ötletes is, ahhoz azonban, hogy egy életre az elménkbe vésődjön, mi is valójában és mekkora jelentősége van a reciklálásnak, érdemes a témában készült egyik legötletesebb, ha nem a legötletesebb megoldásra vetni egy pillantást. A képen egy hegyi patak fölött átívelő vagon látható Grúziában, mely hídként szolgál az arra közlekedőknek Khertvisi és az Akhalkalaki között vezető úton. Nyilván nem volt könnyű odaszállítani, mint ahogy kitalálni sem, egy jelentős költségeket magába foglaló híd helyett milyen értéktelenné vált hulladék újrahasznosításával lehetne az átkelést egyszerűbben és vélhetően jóval olcsóbban megoldani. Mégis sikerült.

Energia: fűtés és az áram felhasználása

Mindig tartsuk szem előtt, hogy a feleslegesen elhasznált energia nem más, mint hulladék. Ráadásul olyan elfecsérelt energia, amiért még fizetünk is, így ha lehet, ennek eleve szabjunk gátat. Jobb azonban, ha egyből egy kérdést teszünk fel, és arra keressük elsődlegesen a választ.

7. Hol lakjunk?

Nyilván ott, ahol optimális az energia felhasználása. Vagyis egy olyan házban, melynek rossz a szigetelése, biztosan az utcát fogjuk fűteni, így érdemes elgondolkodni a ház utólagos szigetelésén, vagy elköltözni egy olyan házba, ahol a már meglévő szigetelés miatt jóval alacsonyabb a rezsi.

b_700_700_16777215_00_images_avatar_ahaz_klima1.jpg

A városi élet csak egyre drágább, forrás: pixabay

Ugyanez irányadó a városi lakásunkra is, ráadásul a városokban egyre drágább és drágább az élet, így ha tehetjük, költözzünk oda, ahol olcsóbb az életvitel. (Főleg akkor, ha a digitális forradalom révén a munkánkat otthon is tudjuk végezni, és nem kell bejárni a munkahelyünkre.) - Mindez természetesen gondos mérlegelést és számítások elvégzését igényli, melyet azzal érdemes kezdeni, hogy egy energetikai szakemberrel felméretjük a házunkat vagy a lakásunkat. Ezután viszonyítva egy optimális energiaigényű házhoz vagy lakáshoz már ki tudjuk számítani, mennyi pénzt veszítünk akkor, pontosabban hosszú éveken át, nem változtatunk.

A szerző értékelve adott helyzetét, két éve költözött Budapestről egy olyan vidéki házba, melynek az energiaigénye jóval kedvezőbb, mint korábban volt a városi lakásáé, így a fűtés költségét gyakorlatilag megfelezte. Nem csak földgázzal fűthet azonban, hanem fával, illetve az általa előállított, ingyen beszerezhető kartonpapír-hulladék felhasználásával készülő papírbrikettel is, így a felezett költség ismét megfelezhető. Persze az, hogy mennyit kell télen fűteni, sok mindentől függhet. A klímaváltozás miatt egy-egy tél enyhébb, egy-egy pedig nem, a fűtésen azonban így is sokat meg lehet spórolni, csak át kell gondolni, mire van lehetőségünk az életterünkben.

7.A. Megfelelő öltözék a lakásban, viselkedésünk megváltoztatása

Télen a szerző, mivel sokat dolgozik otthon, a termosztát programozásával egyenletes hőmérsékleten tartja a házat, mindössze azonban csak 18 fokon. Hogy ne fázzon, - főleg akkor, ha az íróasztal mellett ül órákon át vagy tévét néz -, rétegesen öltözködik, legfelül pedig egy olyan polárfelsőt visel, mely meleget és megfelelő komfortérzetet biztosít a számára. Éjszaka sem fűti fel azonban jobban a házat, három polárpléddel takarózik, mégsem fázik, sőt, mivel a takarók ideális hőmérsékleten tartják a testét, az alvása és a pihenése is ideális.

Viselkedésünk megváltoztatásával tehát kevesebb energiát használhatunk fel, ez pedig éves szinten elég komoly megtakarítást eredményezhet. Hogy mennyit? Tenni kell egy próbát és ki kell számolni, mennyi megtakarítás érhető el egy hónap alatt. Abból már megfelelő következtetést lehet levonni, éves szinten a megtakarítás mennyi pénzt tesz ki, vagy mennyire rúg ez öt vagy tíz év alatt. Ne lepődjünk meg, ha ez az összeg igen magas lesz.

Egy kérdésre még érdemes választ adni, mikor érdemes polárfelsőt venni. Természetesen tavasszal, amikor le van értékelve, és 10.000,-Ft helyett megvásárolható fele annyiért is. De erre is csak akkor van szükség, ha nincs otthon kellő mennyiségű meleg ruha, hisz ruhából is mindig annyi kell, amennyi az adott szükségletekhez elég. Ha bárki végignézi, mennyi felesleges ruhát tart az otthonában, nem nehéz rájönnie, hogy azok egy része, mivel évek óta nem használta, kvázi hulladék, így ha már eddig nem vásárolt előre tervezetten, ezentúl tegye azt. 

Andrew Hyde szerint, aki beutazta a fél világot, arról írt könyvében, hogy az utazáshoz mindössze csak 15 tárgyra volt szüksége. Története elgondokodtató...

7.B. A szigetelés

Természetesen a szerző azáltal képes komolyabb megtakarítást elérni, hogy eleve olyan házat vásárolt meg, mely ideális szigeteléssel rendelkezik. Olyannal, mely télen nem csak sokáig tartja bent a hőt, hanem nyáron megvédi a belső teret is a felmelegedéstől. Szemben más épületekkel, az új házban nincs is klíma, mert egész egyszerűen nincs szükség rá, hisz a legmelegebb hónapokban sem melegedett 24 fok fölé a ház hőmérséklete. Akkor sem, ha júliusban egy héten át 35-40 fok körül volt kint a hőmérséklet. Baranyi így 0, azaz nulla forintot fizet nyáron a ház hűtéséért, kérdés, más mennyit. Akinek azonban fizetnie kell nyáron a klímáért, annak se kell elkeserednie. Ha utólag szigetelni tudja a házat, kiszámolhatja, a „befektetés” mennyi időn belül hozza be az árát.

b_700_700_16777215_00_images_avatar_ahaz_klima2.jpg

Szigetelni mindig megéri, forrás: pixabay

Az állam időnként indít programokat, melynek keretében támogatás igényelhető szigeteléshez is. Aki tud, érdeklődjön és éljen a lehetőséggel.

7.C. A nyílászárók szigetelése

Városainkban sok a régen épült lakóház, így ha olyanban lakunk, melynek régiek a nyílászárói, érdemes áttekinteni, mennyit spórolhatunk azáltal, ha saját magunk szigeteljük az ablakainkat pár ezer forintot befektetve a célra. Nem egy ördöngösség, több videó is megtalálható a neten részletes útmutatással, hogyan végzendő el a munka.

Folyt köv.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás: Hulladék nélkül gazdagabban c. könyv - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay