Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

akozmetikum.jpg 

Napjainkban a legtöbb területen, legyen szó az élelmiszeriparról vagy akár a szépségiparról, egyre inkább előtérbe kerül a környezettudatosság, amelyet a fogyasztók is egyre fontosabbnak tartanak.

A világ legnagyobb kozmetikai cége, a L'Oréal párizsi laboratóriumában jártam, ahol betekintést nyerhettem, milyen erőfeszítéseket tesz a cég ökológiai lábnyomának csökkentésére, az egyes termékek megalkotásakor a hatékonyság mellett milyen egyéb szempontokra figyelnek, és miként tesztelik az összetevők hatásait az egyes organizmusokon.

A kozmetikai vállalat 1995 óta működteti környezeti hatásokat vizsgáló laboratóriumát. A kutatómunka során a szakértők mérik és modellezik, hogy az egyes termékek milyen módon befolyásolják az ökoszisztémát (víz, talaj, levegő) és egyúttal a biodiverzitást.

Az egyes produktumok összetevőinek előállítása az úgynevezett „Zöld Kémia" elvein alapul. Ezt az irányelvet még 1998-ban alkotta meg két amerikai kémikus, Paul Anastas és John Warner. Ennek lényege, hogy a vegyészek olyan molekulákat hozzanak létre, amik hatékonyak, és emellett még a környezetet sem károsítják. Ezt a következőképpen érik el:

  • Főleg növényi alapanyagú, és ezzel megújuló nyersanyagok felhasználásával.
  • Olyan környezetbarát módszer kidolgozásával, amely az összetettebb molekulák létrehozásának folyamatát egyszerűsíti le, és csökkenti az oldószerek és energia felhasználását.
  • Olyan környezetbarát összetevők fejlesztésével, amelyek képesek biológiailag lebomlani és a vízlábnyomuk is elenyésző. A világ összes vízkészletének mindössze 1 százaléka alkalmas közvetlen felhasználásra, ez a mennyiség pedig folyamatosan csökken, miközben a Föld lakossága rohamosan nő. Ezért is fontos szempont, hogy a vízi élővilágot minél kevésbé érintse az emberi tevékenység.

Ahhoz, hogy a kémiai folyamatok valóban zöldek legyenek, a L'Oréal kutatói olyan indikátorkészletet fejlesztettek ki, ami alapján többek között kiszámítható, hogy mennyi hulladék marad vissza egy kilogrammnyi termék előállításakor, mekkora a megújuló szén aránya a létrehozott összetevőben vagy éppen mekkora hatása van a környezetre a kész vegyületnek. 

Biológiai lebomlás és „vízlábnyom"

A kutatók a termékek életciklusát is elemzik, hogy megállapítsák, azok mennyire terhelik a környezetet. E vizsgálatok megállapították, hogy leginkább a felhasznált víz mennyisége, valamint a termékek használata során a környezetbe jutó, kemikáliákat tartalmazó víz minősége az, ami befolyásolja a környezeti hatásokat. Ennek figyelembevételével a laborban dolgozó szakemberek két irányba fejlesztik a formulákat.

  • Az egyik a biodegradabilitás.

A recept biodegradabilitása azt jelenti, hogy milyen hatékonysággal tudják lebontani az anyagot a természetben megtalálható mikroorganizmusok. A biodegradabilitást úgy határozzák meg, hogy kiszámítják a biológiailag könnyen lebomló szerves összetevők arányát a receptben és kiszámítják azok teljes tömegét. Ma már léteznek olyan samponok és balzsamok, amelyek 99%-ban biológiailag lebomlóak.

  • A másik a vízlábnyom csökkentése

Nevéből adódóan a vízlábnyom a termék hatását mutatja a vízi ökoszisztémára. Ennek vizsgálatához a kutatók két kulcsfontosságú paramétert vesznek figyelembe, amikor a nyersanyagok környezetre gyakorolt hatását nézik: a már előbb említett biodegradabilitást és a vízi ökotoxicitást, azaz mennyire mérgező (egyáltalán toxikusnak számít-e) az alkalmazni kívánt összetevő.

Vízi organizmusokon tesztelik az egyes összetevők hatásait

Annak eldöntéséhez, hogy a készülő kozmetikumnak, például arckrémnek vagy samponnak lesz-e egyáltalán bármiféle hatása a vízi környezetre (a tengerek és az édesvizek élővilágára), elengedhetetlen, hogy a táplálékláncban nélkülözhetetlen organizmusokon teszteljék a különféle molekulák hatásait. Itt nem kell komplex felépítésű élőlényekre gondolni, egyszerű baktériumokon, algákon, tengerisün-lárvákon, rákokon, korallokon, halembriókon próbálják ki az összetevőket.

Algák esetében például nem csupán az algaszámot figyelik, de a bennük található klorofill mennyiségéről is információkat szereznek, a koralloknál pedig azt nézik, hogy a naptejekben található vegyületek hozzájárulnak-e a napjainkban egyre nagyobb problémát jelentő korallfehéredésekhez. Az összetevők tesztje természetesen még a recept elkészítése előtt megtörténik.

A kapott adatokból így kiderülhet, hogy az egyes összetevőket milyen dózisokban lehet alkalmazni a recept elkészítésénél ahhoz, hogy ne legyenek hatással a növény- és állatvilág épségére.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: MATTEO L’OREAL R&I