Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_aszemet_muanyag.jpg 

Hamarosan érkezik a 2020-2027-ig terjedő időszakra vonatkozó Európai Uniós költségvetés, amelyet a britek távozása miatt jelentősen szigortani kell. Már látni, melyek lehetnek ennek a folyamatnak vesztes területei, és melyek azok, ahová a kevesebből is többet kell adni.

Nagy-Britannia távozásával 12-14 milliárd eurónyi összeg esik ki az Európai Unió költségvetéséből. A hiányzó összeg pótlására nemcsak a költségvetési szigor, hanem újabb adók bevezetése is eszközként szolgálhat.

Növekvő befizetések és visszafogott költekezés

Az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nagyjából 1 százalékos hozzájárulását a jövőben legalább 1,1 vagy 1,2 százalékra kell emelni - jelentette ki Günther Oettinger uniós költségvetési biztos a 2020 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés bizottsági megbeszélése után. A biztos szerint az egyik legnagyobb nettó befizető ország távozása miatt keletkező költségvetési hiány pótlására nem hitelfelvétellel kell megoldást találni.

A brit kilépés okozta bevételkiesés mellett, olyan új területek többletfinanszírozására is számítani kell majd, mint a közös védelmi politika, biztonság, migráció, amelyekre a jelenlegi hétéves periódusban kevesebb pénz jutott – közölte a biztos.

Oettinger a biztosok kollégiumának első irányadó vitája után azt mondta,az unió költségvetése négy fontos téma, a biztonság, a gazdasági fejlődés és versenyképesség, a szolidaritás és a fenntarthatóság köré épül. A tagállamoknak ennek megvalósíthatósága érdekében bizonyos megszorításokat el kell majd fogadniuk, amelyek főként a közös agrárpolitikát és a kohéziós pénzeket érintik.

A források megnyirbálása azonban nem érheti el a 15 százalékot sem. Az EU költségvetése továbbra is a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és az innovációra kíván fókuszálni.

Eközben az elkövetkező évtized legfontosabb kihívásaival is foglalkozik majd: a digitális forradalommal, a globalizációval, az éghajlatváltozással, valamint a migrációval, a védelemmel és a biztonsággal.

A biztos hozzátette, két terület, az Erasmus+ program, valamint a kutatás és fejlesztés esetében a testület a források növelését javasolja.

Jöhet a műanyagadó

Nagy-Britannia néhány napja bejelentette, „tejeskávéadó" kivetését fontolgatja az eldobható kávéspoharakra, hogy így csökkentsék a hulladéktermelést és előmozdítsák az újrahasznosítási célok elérését. A britek után most a brüsszeli döntéshozók is úgy látják, a műanyag megadóztatása lehet az egyik fontos mozzanata a kieső bevételek növelésének,összekapcsolva azt a környezetvédelmi és fenntarthatósági célok teljesítésével.

A költségvetési biztos szerint, Európa túl sok műanyagot gyárt és használ, és a korábbiakkal ellentétben, elsősorban Kína miatt, már a nemzetközi piacokon sem tudják eladni azt. A gyártott műanyag jelentős része pedig a szemétben végzi.

Az egyik várható új adó az úgynevezett műanyagadó lenne, amely a biztos véleménye szerint, arra sarkallja majd Európát, hogy többek között a tengerek védelme érdekében visszaszorítsa a műanyaghasználatot.

Az adóhoz kapcsolódó bevételek egyenesen az unióhoz kerülnének, ezzel részben ki lehetne váltani a tagállami befizetést, és egyes esetekben elképzelhető lehet az adó alóli kivételezés.

Emellett a jelenleg nemzeti bevételnek számító európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó összegeket is az uniós költségvetésbe sorolnák át, mivel a bizottság véleménye szerint a klímavédelem közös uniós politikán alapul.

A brüsszeli bizottság egyébként májusban nyújtja be a következő hétéves költségvetési ciklusról szóló javaslatát. 

A legrosszabb forgatókönyv tényleg rossz

A brexit hatásait és az utána következő helyzetet képtelenség teljes pontossággal vázolni, ettől függetlenül mind az EU-nak, mind a briteknek, készülni kell arra. A Cambridge Econometrics nevű tekintélyes elemzőház több lehetséges forgatókönyvet is megvizsgált. Ezek közül a legrosszabb azt feltételezi, hogy Nagy-Britanniának nem sikerül egyezségre jutnia az Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kapcsolatrendszeréről.

E modell szerint nem jön létre szabadkereskedelmi megállapodás sem, és a kétoldalú kereskedelmi forgalomra a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere vonatkozik majd, ami viszont a vámok bevezetésével járna.

A Cambridge Econometrics számítási modellje alapján ebben az esetben 2030-ig 480 ezernél több munkahely szűnne meg a brit gazdaságban, és a gazdasági veszteség elérné az 55 milliárd fontot, a brit hazai össztermék (GDP) 3 százalékát.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  A kép csak illusztráció, forrás: pixabay