Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_amussels.jpg 

Hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű - öt milliméternél kisebb átmérőjű - műanyagszemcséket tartalmaz a kagylók szervezete az Északi-sarkvidék Európához tartozó szárazföldi területeitől egészen Kínáig.

Már a sarkköri vizekben is gondot okoz a műanyagszennyezés

A Norvég Vízkutatási Intézet (NIVA) tanulmánya szerint a norvég partok mentén megvizsgált kagylók közül az északi-sarkköri vizekben élő állatok szervezetében mutatták ki a legtöbb műanyaghulladékot.

A NIVA kutatója, Amy Lusher magyarázata szerint az Európa és az Egyesült Államok körüli vizekbe kerülő műanyaghulladékot az óceáni áramlatok és a szelek szállítják el északra, a Jeges-tengerbe. Korábbi vizsgálatok már a

Kína, Chile, Kanada, Nagy-Britannia és Belgium körüli vizekben is kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét.

A norvég partok mentén átlagosan 1,8, míg az arktiszi vizekben 4,3 darab mikroműanyag-szemcsét tartalmaztak a megvizsgált puhatestűek.

Intő jel a kagylók műanyag fertőzöttsége

Kínai kutatók 2016-ban megállapították, hogy a kagylók "a mikroműanyag-szennyezés jelzőanyagai lehetnek" az egész világon, mivel a tengerfenéken élnek, ahol a műanyaghulladékok jelentős része felhalmozódik és - halakkal ellentétben - ők egy helyben maradnak.

Egyelőre nem tisztázott, hogy a mikroműanyagok pontosan milyen hatással vannak a tengeri élővilágra vagy az emberi szervezetre, de a kutatók úgy sejtik, jelentős mennyiségű kagylót kellene elfogyasztani ahhoz, hogy kockázatot jelentsenek az egészségre.

A kagylók szennyezettsége figyelmeztető jel, hogy csökkentenünk kell az óceánba kerülő műanyaghulladék mennyiségét" - húzta alá Richard Thompson, az angliai Plymouthi Egyetem professzora.

Évente nyolcmillió tonna műanyag kerül a világóceánba

A közelmúltban csaknem 200 nemzet írta alá azt az ENSZ-határozatot, amely a műanyaghulladéktól védelmezi a világ tengereit. Becslések szerint évente nyolcmillió tonna műanyaghulladék - leginkább palackok, bevásárlószatyrok, élelmiszercsomagolás - kerül a világóceánba.

Thompson kutatásából kiderült, hogy a tengerfenéken felhalmozódó, szélsőségesen nagy mennyiségű műanyaghulladék ártalmas lehet például az ott élő tengeri gyűrűsférgekre, amelyek szöveteiben felhalmozódik.

A műanyagrészecskék többsége azonban egyszerűen csak áthalad az élőlények szervezetén, a kagylókén éppúgy, mint az emberekén.

A kutatók arra is szeretnének fényt deríteni, hogy a mikroműanyagok jelenléte vajon gyöngytermelésre sarkallja-e a kagylókat vagy az osztrigákat.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  A kép csak illusztráció, forrás: pixabay