Belehalhat, aki hulladékkal fűt

Százezrek égetik otthon a szemetüket, nem gondolva arra, hogy a súlyosan rákkelő anyagok levegőbe juttatásával emberi életeket sodornak veszélybe. A hatóságok tehetetlenek, a zöld szervezetek a kormánytól várják a megoldást.

Törvényt sért, aki szemetet éget az otthonában, ennek ellenére több százezren teszik ezt nap mint nap, kiváltképp a téli időszakban. A Greenpeace szerint megdöbbentő, mi minden tűnik el a kályhákban: műanyag hulladék, ruha, cipő, autógumi. A szervezet szerint van olyan része az országnak, ahol a kommunális hulladék egyharmadát juttatja ilyen módon a levegőbe a lakosság.

Betegségek hosszú sora

Mindezzel nem az a fő probléma, hogy a házi szemétégetést tiltja a törvény. Sokkal nagyobb baj, hogy az eljárás tragikus következményekkel járhat:

a belélegzett szennyezett levegő többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, a gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat.

Megdöbbentő adat, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon csak a PM2,5-részecskeszennyezés miatt évente 12 800 ember hal meg – ez a szám egész Európára kivetítve 430 ezer fő. Ennél is nagyobb probléma, hogy a légszennyezés által okozott megbetegedések száma nagyságrendekkel nagyobb, mint az elhalálozásoké.

Mi az a PM2,5?

A szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és /vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjűek pedig a „finom” porszemcsék (PM2,5). (Forrás: Zöldmúzeum.hu)

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport irodavezetője szerint az égetés során keletkező legveszélyesebb vegyületek az úgynevezett poliklórozott dibenzo-dioxinok és furánok. Ezek a vegyületcsoportok mérgezőek és génkárosító hatásúak. Az amerikai légierő például a vietnámi háború során nagy mennyiségben permetezte a dzsungelt egy bizonyos gyomirtó szerrel, hogy könnyebben célba vehesse a lombok takarásába bújó vietkongokat.

Az „Agent Orange” gyártása során azonban poliklórozott dibenzo-dioxin szennyezte be a szert, aminek a mellékhatásaként körülbelül félmillió ember halt meg, és nagyjából 400 ezer torz csecsemő jött világra.

Amikor hulladékot égetünk, nagyjából százszor-ezerszer annyi dioxin keletkezik, mint natúr száraz fa tüzelésekor. De számos más rákkeltő vegyület is képződik a háztartási szemét elégetése során, ilyen a formaldehid, a benzol vagy a vinil-klorid.

A káros anyagok belélegzése különösen veszélyes a gyerekekre nézve, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Amennyiben a születés körüli időszakban kerülnek be a szervezetbe ezeknek a részecskéknek egyes összetevői, az felnőttkorban súlyos, nem egyszer visszafordíthatatlan betegségekhez vezethet.

Lenkei Péter az atv.hu-nak elmondta: a legnagyobb szennyezés magát az égetőt éri, illetve annak közvetlen környezetét, szomszédságát. „Aki szemetet éget, az várhatóan korábban megbetegszik vagy elhalálozik, hiszen ő kapja a legnagyobb terhelést” – jelentette ki a természetvédelmi mérnök. A szemétégetés során felszabaduló mérgek sokszor meghökkentő károsodást okoznak. A részecske szennyezés nagy számban vezet csecsemőkori halálozáshoz, de bizonyított az is, hogy negatív hatással van a gyermekek értelmi fejlődésére is.

Asztma, allergia, tüdőrák, szív- és érrendszeri megbetegedések, immunrendszeri zavarok, máj-, vesekárosodás, impotencia, idegrendszeri megbetegedések – szinte végtelen azoknak a betegségeknek a sora, amik a hulladékégetéshez köthetők.

További súlyos adat, hogy a WHO tanulmánya szerint

a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát.

A szegénység nem ok

A Greenpeace munkatársa szerint az emberek tájékozatlanságból, elővigyázatlanságból és lustaságból égetik el otthon a szemetet. Magyarországon egyébként Baranya megyében a legszennyezettebb a levegő.

A Levegő Munkacsoporthoz érkező, a jogellenes égetések miatti panaszok mintegy kétharmada az ismerethiányból és a felelőtlenségből fakad, a szegénység csak kisebb szerepet játszik a problémában. A Greenpeace szerint azonban a rászorultság sem lehet indok arra, hogy valaki a Btk.-be ütköző dolgot tegyen, szerintük a szegények számára nem a jogellenes magatartást kell megengedni, hanem szociális támogatással enyhíteni kell a gondjaikat.

Egy, az atv.hu által megkérdezett budapesti lakos a 17. kerület egy jól szituált, kertvárosi részen lakik. Elmondása szerint évek óta gondot okoz a családjának, hogy egyes háztartásokban a fűtési szezon beállta után rendszeresen műanyagot égetnek. Hozzátette:

az esti órákban olyan elviselhetetlen maró szag terjeng, hogy az ember szinte rosszul lesz a nyílt levegőn, ezért aztán sem a kertbe nem mennek ki, de szellőztetni sem nagyon tudnak.

A családapa elmondta: többször elindult, hogy megkeresse, honnan származik a füst, de ez idáig nem járt sikerrel. Nem tud kihez fordulni a problémával, így kénytelen együtt élni azzal. Ugyanerre panaszkodik egy másik olvasónk is, azzal a különbséggel, hogy ő tudja, melyik szomszédja égeti a káros anyagokat. Lépni azonban ő sem tud, annak ellenére, hogy várandós párjával aggódnak a születendő gyermek egészségéért.

A Levegő Munkacsoport csokorba szedte a hozzájuk érkezett, szemétégetés miatti, több tucatnyi lakossági panaszt. Az egyik anyuka például arról írt a civil szervezetnek, hogy asztmás kisfia éjszakai köhögési rohamai alatt sem tud ablakot nyitni, akkora füst tódulna a szobájába. Egy másik levélíró pedig arra panaszkodik, hogy még zárt ablakok mellett, leengedett redőnynél is annyi füst kerül a lakásukba, hogy az már megkeseríti az életüket. „Személy szerint rosszul vagyok. Segítsenek, kihez lehet fordulni, hogy a szomszéd kéményéből ez az elviselhetetlen szag megszűnjön?” – áll egy következő panaszban. Más hányásra, szörnyű fejfájásra és szédülésre panaszkodik, többen pedig a rákkeltő anyagok belélegzése miatt aggónak.  

Nincs politikai szándék

Illés Zoltán korábbi fideszes környezetvédelmi államtitkár szerint Magyarországon nem csak Budapest, de számos más település sem tudja betartani a határértéketeket.

Magyarország ellen egyébként már uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van a megengedettnél nagyobb levegőszennyezés miatt,

Illés Zoltán szerint a büntetés mértéke 100 millió euró (nagyjából 30 milliárd forint) körüli összeg lesz, ami 2017-18 körül várható.

A volt államtitkár szerint a kormánynak már rég el kellett volna indítania egy olyan programot, ami környezettudatosságra ösztönzi a háztartásokat. Például sokan fűtenek még ma is lignittel, annak ellenére, hogy káros az egészségre és rendkívül rossz a fűtőértéke. Illés Zoltán elmondása szerint államtitkárként küzdött a fűtőanyag betiltásáért, tervét azonban nem tudta átverekedni a kormányon. Illés szerint Orbán Viktor számára a „környezetvédelem nem ügy, nem létezik”.

Szemet hunynak a hatóságok?

A Greenpeace szerint is nagy probléma a hatóság elnéző magatartása. A szervezet szerint a járási hivatalok alig indítanak közigazgatási eljárást, a rendőrség pedig még ennél is ritkábban jár el, pedig akár nyomozást is indíthatna, hiszen súlyosabb esetben a hulladékok engedély nélküli elégetése akár bűncselekménynek is minősülhet.

A szervezet ezért szerdán a Levegő Munkacsoporttal közösen demonstrált a Kossuth téren, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter határozott fellépését várják.

Egy hat pontból álló megoldáscsomagot is átnyújtottak a kormánynak, melyben többek között a hatóság határozott fellépését várják az illegális szemétégetőkkel szemben.

Illés Zoltánhoz hasonlóan a két szervezet is szorgalmazza a lakossági lignithasználat betiltását, illetve a vizes fa árusításának a megszüntetését, mivel annak égetése sokszorosan környezetszennyezőbb, mint a száraz fáé. Megoldás lenne a problémára szerintük az is, ha a kormány megfelelő tüzelőanyagot biztosítana a rászorulók részére, hogy azok törvényes módon tudjanak fűteni.

Egyelőre kérdés, hogy a kormány mikor tesz konkrét lépéseket az ügyben, addig azonban sokan kénytelenek tovább szívni a mérgező vegyületeket. Lenkei Péter szerint fontos sokat beszélni a problémáról, mert ha a lakosság nem tudja, hogy káros autógumival vagy ablakkerettel fűteni, akkor továbbra is téves döntéseket fog hozni. A hibás döntés pedig beláthatatlan károkat okoz – tette hozzá.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

BÖRTÖN JÁR ÉRTE, HA "ROSSZ FÁT" TESZÜNK A TŰZRE?

ÉVENTE ENNYI EMBERT ÖLHET MEG A LÉGSZENNYEZÉS

A LÉGSZENNYEZÉS 10 ÉVVEL RÖVIDÍTI MEG A MAGYAROK ÉLETÉT

Forrás

Nyitókép: greenfo