Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Megosztás Facebookon Megosztás a Twitteren Megosztás a Google Plus-on

atojashejak.jpgEz a humoros és egyben kedves fénykép, valamin ez a cím jelent meg a napokban a LifeNetwork oldalán. Jópofa, mondhatnánk, ez az ültetési módszer azonban többet tud annál.

Sok elképzelés látott már napvilágot, mit is tehetünk a tojáshéjjal, mi is írtunk róla. Ipari méretekben akár tojástartó is készülhet a „szemétből”, ez pl. egy lehetséges megoldás, hogyan lehet bánni a tömegméretekben megjelenő hulladékkal.

Elsődlegesen tehát hulladékgazdálkodási szempontok vezérelhetnek minket, ha követve a példát, mi is hasznosítani szeretnénk a „szemetet”. Persze ha városban élünk, adott esetben ez nem olyan egyszerű. Elviekben uis ismertek konyhákban is működtethető komposztálók, ezek azonban nem terjedtek el valójában, így nem igazán tudunk humuszt gyártani tojástartók helyett, ha pl. azzal szeretnénk virágföldet gyártani szobanövényeinknek. Az is előfordulhat, hogy a társasház udvarában, ha ilyenben lakunk, mégsem tudunk felállítani komposztkast, mert „szúrja a szemét” a lakóknak, noha az egyszerű szerkezet igen hasznos lehetne, hisz működtetésével akár paradicsom is termeszthető lenne az ott lakóknak.

Ha pedig kutyánknak sem szeretnénk táplálék-kiegészítőt gyártani, vagy a héjat saját kozmetikai céljainkra felhasználni, vagy edénysúroláshoz befogni, akkor marad a palántanevelés.

Már csak azért is igen hasznos a palántanevelés, mert gyermekeink szemléletformálása humoros példákon keresztül valósítható meg a legkönnyebben. Későbbiekben a gyermek a jópofa ötleten felbuzdulva maga is hasonló megoldásokat keres majd, ha pedig arra is rájön, hogy ezek révén olcsóbbá, gazdaságosabbá is teheti az életét, mindenki jól jár. Főleg a környezet, mely nem terhelendő annyi szeméttel, mint manapság.

Mindazonáltal a palántanevelés igen egyszerű. Tejfölös dobozokhoz képest a tojáshéjba kevesebb föld kerül, hisz a mag abban is vígan kikel, sőt, a héj táplálékul is szolgál a sarjadó növénynek. Későbbiekben, ha a palánta már megerősödött és kiültetésre vár, a héj finoman összeroppantandó, hogy a növény gyökere utat találjon a földbe.

Mivel a természetben „minden tart valahová”, azaz sohasem képződik hulladék, a héj is komposztálódik a földben, egyszerűen eltűnik. Gyermekünket erre az egyszerű elvre tanítsuk meg, mely elvnek a tudása manapság sokkal többet ér, mint tudni, mi is az a Pitagorasz tétel.

Az elvről, illetve gazdasági hasznosíthatóságáról bővebben itt lehet olvasni

Forrás