Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Mit adtak nekünk a maják?A maja nép a legjelentősebb ősi amerikai civilizáció volt, írásmódjuk, művészetük, monumentális építészetük és matematikai ismereteik máig csodálatba ejtik a tudósokat és laikusokat egyaránt. Azonban mindezek mellett több tucatnyi, kevéssé ismert „találmány” is a nevükhöz fűződik. Ezekből szemezgettünk.

 

Bővebben: Fakockázás helyett kódoljon a gyerek!Ma már minden gyerek a gép előtt ül, előbb látnak táblagépet, mint a nagyszülőket, hamarabb tudják megnyitni a programokat, mint járnának. Több egyetem és néhány szülő is arra jutott, hogy Ideje ebből előnyt kovácsolni: miért ne tanulhatnának valamit játékosan, amivel később nagyon jól kereshetnek. Az angol sajnos alap, de ez talán hamar áthidalható. Összeszedtük a legjobb, gyerekeknek szóló, programozást tanító programokat.

 

Bővebben: Aki saját kezével hordta el a hegyetIdén augusztusban lesz hatodik éve, hogy elhunyt egy indiai férfi, aki felesége halála után úgy döntött, hogy saját kezével vág utat a hegyen, amely örökre elvette tőle a feleségét. Huszonkét évnyi kétkezi vésés és kalapálás után közelebb hozta a hegy két oldalán fekvő falvakat.

 

Bővebben: Hét milliárd forintot fizettek egy brit kamasz ötletéértA középiskolás brit diák már korábban sem panaszkodhatott sikertelenségre, de most megcsinálta élete eddigi legnagyobb dobását. A jól működő kapitalista gazdaságokban újra és újra valóra válnak azok a meseszerű elképzelések, hogy a tehetséges fiatal egy jó ötlettel egy csapásra meggazdagodik.

A lapok technikai rovatai ma egy újabb ilyenről számolhattak be: Nick D’Aloisio, egy 17 éves brit „csodagyerek” egyik napról a másikra milliomos lett, ugyan a már évek óta súlyos gondokkal küzdő Yahoo! az általa fejlesztett alkalmazást annyira ígéretesnek találta, hogy a hírolvasó szoftverért közel 30 millió dollárt (közel hétmilliárd forintot) fizetett.

 

Bővebben: Ökológiai lábnyom, avagy hogyan ne tiporjuk le FöldanyátEzt a cikkemet ajánlom annak, aki megkérdezte tőlem, hogy fenntarthatónak gondolom-e a (városi) életformánkat.

Ha már az előző cikkemben megbolygattam ezt az igen kényes fogalmat foglalkozzunk, most az ökológiai lábnyommal.  Mint azt az előző cikkemben leírtam ez a szám azt mutatja, mekkora terület kéne ahhoz, hogy az életformánk fenntartható legyen. A kifejezés  William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok agyszüleménye.