Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

a kerdojel.jpgA leltárkészítés szakasza lezárult, és most már a konkrét célkitűzések megfogalmazásának a szakaszába lép az a tevékenység, amely az ENSZ-ben folyik az úgynevezett fenntartható fejlődés globális előmozdítása érdekében - közölte csütörtökön Brüsszelben Kőrösi Csaba nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője, a célkitűzések összeállításával megbízott munkacsoport társelnöke.

A 2000-ben a világ 189 országa által elhatározott, 2015-ig előretekintő, úgynevezett Millenniumi Fejlesztési Célok lejártával új fejlesztési napirendet dolgoz ki a világszervezet. Hogy melyek legyenek a kitűzendő konkrét célok, ezen egy harminctagú munkacsoport dolgozik, és a munkát a magyar és a kenyai ENSZ-képviselő hangolja össze társelnökként. Kőrösi Csaba ebben a minőségében folytatott megbeszéléseket Brüsszelben, majd nyilatkozott csütörtökön újságíróknak.

Elmondta, hogy összesen 31 nagy témakört határoztak meg, amelyeken belül most elkezdik formába önteni a célkitűzés-javaslatokat. Ezzel nyárra végezni akarnak, hogy az anyagot az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka elé lehessen terjeszteni. 


A magyar diplomata elismerte, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célokat csak részben sikerült teljesíteni. A 2015 utáni időszakra szóló feladatszabás részben ezen elmaradások behozásáról szól, ugyanakkor azonban több is lesz annál - egyebek közt például abban, hogy komplex módon, a társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziót egyaránt figyelembe kívánja venni a célkitűzések megfogalmazásakor.

Kőrösi Csaba kitért arra, hogy magyar szemszögből korántsem megfoghatatlan dolgokról, hanem a magyar törekvésekkel nagyon is egybeeső célokról van szó - például energia-, víz-, és élelmiszerbiztonságról, a minőségi oktatás hosszú távú tervezéséről és megvalósításáról, az egészséges életmódra való nevelésről és az ehhez kapcsolt egészségügyi szolgáltatások fejlesztéséről, a női egyenjogúság jogi, munkavállalási, politikai és minden egyéb területeken való megvalósításáról, minden fajta hátrányos helyzetű társadalmi csoport felkarolásáról.

Mint a magyar diplomata megjegyezte, "a fenntartható fejlődés szempontjából az egyik legfontosabb komponens a mindenkori társadalmak szilárdsága". Az ingatag, válságokat átélő társadalmak sokkal nehezebben szokták tudni teljesíteni a célkitűzéseiket - mondta.

Kitért arra, hogy míg a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósítását "rábízták az életre", az ebből leszűrhető tanulságok miatt ezúttal már nem lesz elég, ha pusztán megfogalmazzák a célokat. Ehhez hozzá kell tenni a pénzügyi lehetőségek felmérését - ami már most is zajlik -, továbbá folyamattervezésre, szabályos menedzsmentre lesz szükség. Ebben benne kell lennie a célok időnkénti felülvizsgálatának, de a monitoring és jelentéstételi rendszernek is. Szintén eltérés lesz a Millenniumi Fejlesztési Célokhoz képest, hogy az új célrendszerben mindegy egyes célkitűzés köré platformot kell szervezni, partnereket kell megnyerni. A végrehajtásban ugyanis nem csak a kormányoknak kell majd együttműködniük, hanem az üzleti és a tudományos világnak, a jótékonysági szervezeteknek, a civil társadalomnak is. A teendőkhöz tartozik, hogy el kell kezdeni az egyes nemzeti programok kidolgozását a fenntartható fejlődés terén.

Kőrösi Csaba elmondta: amit Magyarország a vízhez jutással kapcsolatban már évekkel ezelőtt elkezdett, az sokaknak feltűnt, és részben emiatt is kérték meg a magyarokat, hogy lássák el a társelnöki teendőket az ENSZ-munkacsoportban. A világ számos országa számára rendkívül fontos a fenntartható fejlődésre vonatkozó tervek kidolgozása. Így most sorra kopognak be nem csupán New Yorkban vagy Brüsszelben, hanem Budapesten is, hogy elmondják gondolataikat, és érdeklődjenek a társelnökségnél, mennyire illenek egyes részelképzeléseik a nagy egészbe. Budapest ilyen értelemben egyfajta információs központtá vált - állapította meg a magyar diplomata.

Forrás: MTI   |   STOP