Cikkekben, könyvekben és hivatalos fórumokon előszeretettel használunk előre gyártott, standard kliséket, mint fogyasztó, munkavállaló, munkaadó, holott ezek mögött a megnevezések mögött végül is emberek vannak. Vajon lényegesen megváltozik egy ember viselkedése csupán attól, hogy éppen aktuálisan melyik címkét hordja? Ez egy különösen érdekes kérdés abban az esetben is, amikor munkahelyi környezetben gondolkodunk zöld programokban és munkavállalói bevonásban.

Ha valaki még nem elkötelezett ebbe az irányba, vajon mennyire lesz aktív szereplő egy ilyen jellegű programban, illetve melyik zöld területtel tud azonosulni annyira, hogy magáénak érezze a problémát? Munkáltatói oldalról is kérdés, hogy miért éri meg igazán zöld programokat bevezetni és nem kevés erőt, energiát és végső soron pénzt rááldozni egy-egy ilyen fejlesztésre?

Zöld alkalmazotti attitüd

Munkavállalóként több szerepet is viszünk egyszerre, hiszen (jobb esetben) aktívan hozzájárulunk a szervezet sikeres működéséhez, saját fejlődésünket, karrierünket is építjük, mindezek mellett pedig éljük a „magán” életünket és azon belül is sok esetben fogyasztóként viselkedünk. Amikor környezettudatos vagy felelősségvállalási kérdések kerülnek előtérbe nem mindegy, hogy ez egy plusz nyűg vagy egy olyan lehetőség, ami valódi hozzáadott értéket jelent. A bevonódás egyik alap előfeltétele, hogy olyan témában és programokkal induljon el egy ilyen kezdeményezés, ami tényleg érdekes és változást tud generálni. Ezt erősíti, ha egy ember személyes tetteinek pozitív hatása is jól követhető és láthatóvá válnak az egyéni döntések következményei.
Izgalmas, új terület, hogy munkavállalóként mennyire értékeljük a céges zöld kezdeményezéseket és ez milyen formában befolyásolja a munkahelyi morált, lojalitást vagy akár a munkahelyválasztást. Egy 2010-es 9 országban végzett kutatás (MASMI) alapján a nemzetközi mezőnyben a magyarok a sor végén állnak munkahelyi lojalitás tekintetében. A lojalitás összetevői bonyolult rendszert alkotnak, ahol azonban kiaknázatlan lehetőséget jelenthet többek között a zöld és felelős programok bevezetése.

A világ egyik vezető nemzetközi bankhálózatánál (HSBC) évek óta sikeresen működtetett zöld programnak is tulajdonítják a munkavállalóik közötti 69%-os stabil lojalitást, ami mögött nem a kényelmi, hanem bevonódási faktorok az erősebbek. Ezek a programok lényegesen többet jelentenek 1 napos önkéntesség szervezésén, sokkal inkább komplex módon kezelik a nem üzleti jellegű fejlesztéseket és azok integrálását a vállalati folyamatokba.

A témában megkérdeztük a JAM HR blog főszerkesztőjét,Nagy Andrea HR szakértőt,mi a véleménye a munkaadói oldalról nézve ezt a témát:
  • Mit gondolsz a „zöld” témákról HR-esként?
Úgy gondolom a zöld téma megkerülhetetlen. Nem valami olyasmi, amivel ráérünk foglalkozni, ha majd elég időnk lesz rá. A környezetünk jelenti életünk alapjait, öntelt dolog ezt a körülményt félresöpörni. Oscar Wilde mondta „A természet nem a vagyontárgyunk: úgy kell átadnunk gyermekeinknek, ahogy kaptuk.” Be kell látnunk, hogy ettől az álkapottól sajnos már eltávolodtunk, jobb volna annál jobb állapotban átadnunk, mint ahogyan kaptuk. Könnyebb volna nem foglalkozni vele, de erre jó, ha emlékeztetjük magunkat. A gyakorlatias napi fogások sokat segíthetnek abban, hogy mégis a napirendünk részévé váljon ez a téma és ne egy elvont probléma legyen, ami ránk nem tartozik.
  • Milyen előnyöket látsz abban, ha zöld fejlesztések indulnak el egy vállalatnál?
A zöld téma a munkahelyeken is megkerülhetetlen. Így az is megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a témakörrel, mindezt a munkavállalók bevonásával tenni pedig különösen hasznos dolog. Kulcskérdés, hogy a megfelelő célokat válasszuk, fókuszáljunk és ne próbáljunk egyszerre „minden fronton harcolni”.
Persze az őszinteséghez hozzátartozik, hogy ezek a programok befektetést is kívánnak, ami a munkáltató oldaláról időt és pénzt jelent. A napi működés pedig sokszor fedi el ezeknek a céloknak a fontosságát. Ugyanakkor kitartóan és következetesen tartva az irányt igenis megvalósíthatóak!
Vannak célok, amelyek sokkal hatékonyabban „mennek át” a háttér és valódi okok ismeretével, mint a nélkül. Elég, ha csak a nyomtatásra gondolunk, ami a munkáltatók költségeinek kérdése, ebből adódóan hűvös és távoli téma, míg a fák irtása és következményei már sokkal inkább megérintenek minket emberileg.
  • Mit emelnél ki munkaadói oldalról, amiért érdemes ezzel foglalkozni?
Összességében minden területen hasznosnak tartom a munkavállalók zöld szemléletének fejlesztését. Szinte mindegy is, hogy az életük mely színterén hasznosítják a tanultakat, a magánéletükben vagy a munkájukban.
A munkáltatónak nagy felelőssége van a munkavállalók szemléletének alakításában. Közhely, de igaz, hogy életünk legnagyobb részét a munkahelyünkön töltjük, ahol jó esetben, ebben a témában is sokat tanulunk, fejlődünk.

 A zöld munkahelyi fejlesztések minden érintett számára pozitív változást generálhatnak, ha képesek vagyunk elérni az emberi és üzleti értékek összehangolását, amivel még környezetünk is jól jár. A munkahelyi képzésekbe talán frissességet hozhatnak olyan felelősségvállalási programok, amik nem elszigetelten kezelik például a környezettudatosságot, sokkal inkább integrált fejlesztési módszerként alkalmazzák azt.
 
Különösen érdekes ezt a témát tovább feszegetni a fiatalabb munkavállalói réteg esetében, ahol már szinte elvárás, hogy a munkáltatónak tartalmas társadalmi és környezeti felelősségvállalási programja legyen, amibe dolgozóit is bevonja. A fiatalok körében végzett kutatások alapján jelentős százalékuk még akár kevesebb pénzért is vállal munkát, ha azonosulni tud a vállalat céljaival, illetve saját munkájukkal is látható hozzáadott értéket tudnak teremteni. (NetImpact felmérés)
Ez már részben átvezet a munkáltatói branding kérdéskörébe, amivel a későbbiekben még részletesen foglalkozunk itt blogon.

Beküldte Szabó Szilvia - cs, 06/07/2012 - 22:23

TOP 5