A statisztikák szerint Magyarországon tíz év alatt megduplázódott az allergiások száma: jelenleg a magyar lakosság mintegy negyedénél mutatható ki valamilyen túlérzékenységi tünet. Ha a tendencia folytatódik, arányuk egy-két évtizeden belül elérheti az ötven százalékot, vélekednek a szakemberek. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy az allergia a modern idők betegsége. Az asztma, a szénanátha és a csalánkiütés már az ókorban is sokak életét megkeserítette.

Az allergia kifejezést Clemens von Pirquet osztrák gyermekgyógyász használta először a múlt század elején, míg magát a reakciót 1921-ben Otto Prausnitz és Heinz Küstner német kutatók írták le saját magukon végzett kísérletek alapján.

A betegség kialakulása, mechanizmusa, kezelésének és megelőzésének módozatai azóta is az orvostudomány legintenzívebben kutatott területeihez tartoznak. Az allergia ugyanis sokakat érint: az iparilag fejlett országok lakosságának 20-25 százaléka szenved valamelyik fajtájától.

Ezt túlreagálod

Az immunrendszer, miközben védi szervezetünket, bizonyos esetekben kóros aktivitással látja el feladatát, és nem a megfelelő módon reagál a szervezetbe kerülő idegen anyagokra. Az immunológia – elsősorban mechanizmusuk és a lefolyásuk időtartama alapján – négy csoportba osztja az ilyenkor fellépő túlérzékenységi reakciókat.

Az allergiás folyamatok, amelyek gyorsan, néhány percen belül lezajlanak, az első csoportba tartoznak. Olyan, alapvetően ártalmatlan anyagok indítják el őket, amelyekkel egy átlagos ember naponta kapcsolatba kerül. Ezeket összefoglaló néven allergéneknek nevezzük. Amikor valaki érzékennyé válik egy ilyen anyagra, a vele való újbóli találkozás heves immunválaszt válthat ki nála.

Az allergiás szervezet erre a találkozásra egy bizonyos típusú ellenanyag termelésével készül. Az allergének általában a nyálkahártyákon, azaz a légutakon vagy a gyomor- és bélrendszeren keresztül jutnak az emberi testbe. Amikor ez megtörténik, az ellenanyag azonosítja az idegen anyagot, és aktiválja az immunválaszt. Ennek során különböző molekulák (enzimek, hisztamin, gyulladáskeltők) szabadulnak fel. A kellemetlen tüneteket az okozza, amikor ezek a közvetítő anyagok a környező szövetek sejtjeihez kapcsolódnak. Az idegsejtek esetében ilyenkor viszketés, a mirigysejteknél könnyezés vagy váladékozás, a tüdő hörgőit alkotó sejteknél pedig köhögés lép fel, csak hogy néhány jellemző példát említsünk.

Mikroszkopikus inkvizítorok

Az allergének kis molekulatömegű, fehérjetermészetű anyagok, melyek eredete igen változatos lehet. Származhatnak növényből, állatból, gombából vagy a gyógyszerek összetevőiből, mint azt a lenti táblázat mutatja. 

 növény  pollen  parlagfű, fekete üröm, nyírfa, mogyoró, kőris, fűz, platán pázsitfűfélék
 étel  csonthéjasok, földimogyoró, csokoládé, borsó, bab, alma, paradicsom, kivi, eper
 állat  szőr  macska, kutya, nyúl, ló
 rovar  poratka ürülék, csótány, méh-méreg
 étel  tejtermékek, tojás, tengeri hal, rák
 gomba  spóra  aspergillus, cladosporium, fusarium, candida
 egyéb  gyógyszer  penicillin, szulfonamid, szalicil-származékok

(Forrás: Immunológia egyetemi tankönyv, Medicina Könyvkiadó, 2012)

„Nem fogalmazunk pontosan, amikor azt mondjuk, hogy valaki allergiás például a macskára, de még akkor sem vagyunk teljesen pontosak, ha azt mondjuk, az illetőnek macskaszőr allergiája van” – magyarázza dr. Erdei Anna, az ELTE Immunológia Tanszékének vezetője. „Valójában ugyanis arról van szó, hogy a túlérzékenységet a macska szőrét alkotó fehérjék egyikének egy meghatározott kis darabkája okozza.” A tanszékvezető szerint hasonló a helyzet a porallergia esetében is: itt sem maga a por, hanem a poratka ürülékében található rövid fehérjeszakasz indukál heves immunreakciót.

Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeinek köszönhetően ma már az esetek többségében pontosan ismertek az allergiát kiváltó anyagrészek, és azt is tudjuk, hogy az állati szőr, a poratka, vagy például a parlagfű pollenjének esetében több ilyen allergiakeltő fehérjeszakasz is van.

Parányok millióit szippantjuk be

Az allergének a légutakon át jutnak legkönnyebben az emberi testbe. Naponta körülbelül 10-15 köbméternyi levegőt szívunk be, ezáltal parányok milliói kerülnek szervezetünkbe, köztük természetesen a növények virágporszemcséi is, amelyek a legtöbb allergiás megbetegedést okozzák.

Magyarországon a pollenszezon nagyjából február elejétől október közepéig tart. Ezt az időszakot jól lefedi azoknak a növénynek a virágzási periódusa, amelyek pollenjei allergiát váltanak ki. A virágpor koncentrációját hazánkban az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata méri, amely jelenleg 18 állomásból áll (adataik a http://oki.antsz.hu oldalon érhetők el). A pollenterhelés mértékét elsősorban az időjárás határozza meg, de az emberi tevékenység – például az egyes növényfajok irtása vagy telepítése – is befolyással van rá.

Apatini Dóra, az Országos Környezetegészségügyi Intézet biológusa szerint az időjárás hatása idén is jól nyomon követhető. „A viszonylag enyhe tél miatt ugyan korán elindult az elsőként virágzó fák pollenszórása, de a késői fagy ezt a folyamatot hamar le is állította, még mielőtt a pollenterhelés elérte volna a tüneteket okozó szintet, így maga a szezon később kezdődött” – mondja. „A március a szokottnál melegebb volt, több fa virágzása előbb indult, és erősebb volt a pollenterhelés. Az áprilisban virágzó fák pollenszórása viszont alacsonyabb volt, és a legfontosabb kora nyári allergén, a pázsitfűfélék virágportermelése is közel egy héttel később indult a megszokotthoz képest.” A biológus úgy véli, összességében elmondható, hogy a pollenterhelés mértéke idén tavasszal a tavalyihoz hasonlóan alakult. Ebből a szempontból leginkább a 2010-es, legkevésbé pedig a 2008-as esztendő viselte meg az allergiásokat.

Magyarország parlagfű-nagyhatalom

Az egyik legerősebb légköri allergénnek a parlagfű pollenje számít. Jelentőségét mutatja, hogy az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) éves jelentésében külön fejezetben, részletes elemzést adva foglalkozik vele. Ennek oka, hogy országosan elterjedt és hosszú virágzási periódussal (augusztus, szeptember) rendelkező gyomnövényről van szó, amelynek nagy koncentrációban termelt pollenje az allergiás betegek jókora részénél okoz tüneteket.

Bár évek óta törvény írja elő a földtulajdonosoknak a parlagfű irtását, a Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint hazánkban még mindig 700 ezer hektár körül van az erősen fertőzött területek nagysága, amivel listavezetők vagyunk a kontinensen. A helyzet súlyosságát mutatja a gyomnövény augusztusi pollenkoncentrációját ábrázoló európai térkép is, amely önmagáért beszél.

„Magyarországon a parlagfű pollenterhelése az utóbbi öt évet tekintve 2007-ben volt a legalacsonyabb, majd 2009-ig jelentősen emelkedett, és 2011-ig bezárólag nagyjából azonos szinten mozgott. A 2007-es alacsony értékek hátterében valószínűleg a júliusban tapasztalt tíznapos extrém hőhullám állt, amely a haszonnövényeken kívül a parlagfüvet is károsította” – fogalmaz dr. Páldy Anna, az OKI főigazgató-helyettese.

Nem baj, ha a gyerek időnként a földet nyalja

Az allergia egy soktényezős betegség, mondja Erdei Anna. Az allergiás állapot kialakulásában a genetikai adottságok mellett a szervezet védekezőképessége és a környezeti tényezők egyaránt fontos szerepet játszanak. „A megelőzés ez esetben is kiemelt fontosságú, és természetesen az a legjobb, ha el tudjuk kerülni az allergént. Kutatási eredmények szerint akkor is viszonylag nagy eséllyel megelőzhető az allergiás állapot kialakulása, ha az immunrendszer gyerekkorban több kórokozóval találkozik, és ezáltal tanul, kondicionálódik” – magyarázza a tanszékvezető. „Manapság az iparilag fejlettebb országokban a túlzott higiénia miatt a gyermekeket nem éri elég inger, ezért szervezetük nagyobb eséllyel produkál heves immunreakciókat. Az úgynevezett higiéniahipotézis szerint tehát egyáltalán nem baj, ha a gyerekek időnként a földön csúszva-mászva játszanak, miközben óhatatlanul kapcsolatba kerülnek különböző baktériumokkal.”

Életmódunk egyénként is egyre inkább hajlamosít bennünket az allergiára. Mind több vegyszert, tisztítószert, adalékanyagot, ételszínezéket, tartósítószert és gyógyszerszármazékot használunk, és mind nagyobb mértékben szennyezzük környezetünket. Ez utóbbira példa, hogy a járművek kipufogógázában található koromszemcsék, amelyeket óhatatlanul is belélegzünk, remek vivőközeget képeznek az allergének (például a pollenek) számára, amelyek rájuk tapadva könnyebben és nagyobb mennyiségben jutnak be a tüdőbe.

Látens allergia

Szakértői becslések szerint a már diagnosztizált allergiások mellett a magyar lakosság további 10-20 százaléknál alakulhatott ki a túlérzékenység valamilyen formája. Ők egyelőre panaszmentesek, vagyis nem betegek, de hamarosan náluk is megjelenhetnek a klinikai tünetek. Az elmúlt tíz évben megduplázódott az allergiások száma, és ha ez így folytatódik, pár évtzizeden belől minden második ember allergiás lesz hazánkban – szólnak a pesszimista előrejelzések.

Dr. Erdei Anna nem osztja ezt a véleményt. „Az adatok valóban azt mutatják, hogy az elmúlt tíz évben megkétszereződött az allergiások száma, a további növekedésnek azonban megvannak a korlátai” – mondja a szakember, hozzátéve: itt elsősorban a genetikai tényezőkre gondol, az allergiára való hajlam ugyanis öröklődik. Ebből két dolog is következik. Az egyik, hogy egyes családokban halmozódnak az allergiára hajlamos egyének, a másik, hogy nem vagyunk egyformán veszélyeztetettek. Feltételezhető, hogy a betegek száma a környezeti ártalmak miatt a jövőben is növekszik majd, de ennek üteme mérséklődni fog.

Kerüld az allergént!

A túlérzékenységi panaszok megjelenésekor az orvosok első tanácsa még ma is az, hogy lehetőleg kerülni kell az allergént. Erre azonban az esetek többségében nincs lehetőség, így valamilyen gyógymódot kell találni a problémára. A leggyakrabban alkalmazott eljárások többsége csupán a tüneteket enyhíti, de magát az okot nem szünteti meg.

Az egyik kivétel az úgynevezett hiposzenzibilizációs kezelés (immunterápia). Ennek lényege, hogy a panaszokat okozó allergént növekvő dózisban, hosszú időn át (hónapokig, esetleg évente ismételve) adagolják a betegnek, így az illető immunrendszere fokozatosan toleránssá válik vele szemben. Ez azt jelenti, hogy az allergiás reakció elindításáért felelős ellenanyag termelődése csökken, ami végül a panaszok megszűnéséhez vezet. A hatás hosszú távon, akár 10-12 éven keresztül is megmarad. Fontos tudni azonban, hogy a hiposzenzibilizáció nem minden esetben és nem mindenkinél használ. Elsősorban a virágporral, a háziporatkával, a különböző rovarcsípésekkel szembeni allergia vagy az asztma enyhébb változatának leküzdését érdemes megkísérelni a segítségével.

Anafilaxiás sokk

Az allergiás folyamatok során felszabaduló anyagokat az úgynevezett hízósejtek tárolják, amelyek milliós nagyságrendben vannak jelen az emberi testben. Az allergia tüneteinek erősségét befolyásolja, hogy a szervezetbe kerülő allergén hány ilyen sejtet késztet ürítésre. Ha közvetlenül a véráramba jut (például méh- vagy darázscsípés által), akkor gyorsan szétterjed az egész testben, ami nagy mennyiségű hisztamin felszabadulásához vezet. Az ezután bekövetkező anafilaxiás sokk, vagyis a robbanásszerűen kialakuló tünetegyüttes akár halált is okozhat (például a torok körüli szövetek megduzzadása miatt fellépő légzési nehézségek miatt).

Forrás: http://index.hu/tudomany/egeszseg/2012/06/10/minden_masodik_magyar_allergias_lehet/

Fotó:Honéczy Barnabás

TOP 5