zene áramzabáló streamingszerverek  

A megváltozott zenehallgatási szokások hatással vannak a környezetet érő terhelésre is – derül ki a Glasgow-i és az Oslói Egyetem közös tanulmányából.

A zene ára (The Cost of Music) című jelentés szerint az utóbbi évtizedekben egyre olcsóbban jutnak hozzá a fogyasztók kedvenc zenei felvételeikhez, de közben a zeneipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, a szén-dioxid-emisszióhoz, és így közvetve a globális felmelegedéshez, klímaváltozáshoz.

A kutatást Kyle Devine, az Oslói Egyetem professzora vezette.

"A jó hír, hogy a zeneipar műanyag-felhasználása a töredékére csökkent. A szén-dioxid-kibocsátás a zenestreamelés ugrásszerű elterjedése miatt viszont minden korábbinál magasabb"

– foglalta össze Devine a kutatás eredményét.

Az Egyesült Államokban például 1977-ben, a vinillemezek népszerűségének csúcsán, 58 millió kilogramm műanyagot használt fel a lemezipar. 2000-ben, a CD-eladások csúcsán 61 millió volt ez a szám, ami 2016-ra, az internetes zeneterjesztés miatt 8 millióra esett vissza.

Tehát a műanyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés jelentősen csökkent, azonban az egyre népszerűbb és egyre olcsóbb online zenehallgatásnak, digitális zenevásárlásnak (Spotify, Apple Music, YouTube, Amazon stb.), a vele összefüggésben lévő adattárolásnak, adattovábbításnak nagy az ára.

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_azene1.jpg

Fotó: University of Glasgow

A kutatók számításai szerint az Egyesült Államokban 1977-ben 140 millió, 1988-ban 136 millió, 2000-ben 157 millió kilogramm üvegházhatású gáz kibocsátása volt köthető a zeneiparhoz, míg becsléseik szerint 2016-ban már 200-350 millió kilogramm kibocsátásáért feleltek az áramzabáló streamingszerverek.

A tanulmányt a közelgő Record Store Day alkalmából publikálták most, szombaton ugyanis világszerte (Budapesten is) a független lemezboltokat ünneplik a fizikai hanghordozókat becsben tartó zenerajongók.

Forrás -  A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay