Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_abesocial.jpg 

Nemrég az Indexen is olvashattak már a közösségimédia-marketinggel foglalkozó Be Social legújabb felméréséről, amiben a tinédzserek netezési szokásait próbálták  felmérni.

A cég szerdán mutatta be a felmérés eredményeit, amiből megtudhatjuk, pontosan mi is jellemzi a tinédzserek online szokásait.

Az már a korábbi felmérésünkből, a Nagy Facebook Körképből is látszott, és személyes tapasztalatunk is van róla, hogy a tizenévesek sok szempontból egész másként viselkednek az online világban, mint az idősebb generációk.

– mondta a beszélgetés elején Joanelli Tamás, a Be Social ügyvezetője, hozzátéve, hogy pont emiatt érezték úgy, hogy érdemes külön is megnézni, hogyan használja az internetet a feltörekvő generáció.

A felmérés (részletes eredmények itt) ugyan nem reprezentatív, de így is több mint kilencezer 18 év alatti fiataltól érkezett válasz az anonim kérdőívre, és a megoszlás is elég nagy volt, így ha reprezentatív tudományos kutatásnak nem is illik be,  következtetéseket azért lehet levonni belőle.

Szép új világ

Ha valaki látott már tinédzsert az elmúlt pár évben, akkor minden bizonnyal nem okoz túl nagy meglepetést neki az felmérés legelső állítása, miszerint a tizenévesek több mint háromnegyede, 78 százalékuk napi 3 óránál többet internetezik, közel felük pedig 4 óránál is többet tölt a neten lógva.

A mai fiatalok életében egyértelműen központi szerepet játszik a netezés, de mellette azért a barátokra és a családra is fordítanak időt: 78 százalékuk mondta azt, hogy legalább két órát töltenek a barátaikkal. Rádiót ugyanakkor már nem nagyon hallgatnak, és közel 40 százalékuk mondta azt, hogy szinte soha nem tölti könyvolvasással vagy tévénézéssel az idejét.

A netezés fő eszköze mostanra egyértelműen az okostelefon lett, a válaszadók 90 százaléka nevezte meg ezt elsődleges eszközként, a beszélgetésen pedig az is elhangzott, hogy

A TINIK SOKSZOR MÁR AKKOR IS INKÁBB A TELEFONJUKAT PREFERÁLJÁK, HA OTT VAN MELLETTÜK A LAPTOP IS.

Az emailezés helyét egyértelműen a közösségi média vette át, a fiatalok több mint egyharmada sosem küld már emaileket, felük pedig maximum hivatalos ügyekben nyúl a szolgáltatáshoz. A felmérés alapján a 18 év alattiakat a könyvek mellett a hírek sem hozzák lázba, csupán 33 százalékuk mondta azt, hogy szívesen olvas híreket.

Viszlát Facebook, heló Instagram

A közösségi médiára vonatkozó kérdéseknél egyértelműen az volt a legérdekesebb megállapítás, hogy a preferencialistában csak az ötödik helyre fért fel a Facebook – az Instagram mellett a Messenger, a YouTube és a Snapchat is előtte van –, a tinik 11 százalékánál pedig az utolsó helyre került. A hatodik helyre egyébként a musical.ly-ből lett TikTok, a hetedikre pedig némi meglepetésre a Pinterest fért fel.

A Facebook népszerűtlenségének egyébként nem a szülők elől való menekülés az oka – a fiatalok túlnyomó részének ugyanis ismerősei a szülei a platformon –, egyszerűen csak úgy néz ki, hogy a többi platformon számukra érdekesebb tartalmakat találnak. Az Instagram szárnyalása például a felmérés alapján elsősorban az influencereknek köszönhető: a megkérdezett tinik 61 százaléka több mint tíz influencert követ az Instagramon, 28 százalékuk pedig harmincnál is többet. Az is kiderült, hogy hiába hiszik azt sokan, hogy a hashtagek fontosak, a fiatalokat sokkal jobban meg lehet fogni egy jó képpel.

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_abesocial1.png

Fotó: Be Social

Sokan közülük maguk is szeretnének influencerek lenni, de a legtöbben azért azzal tisztában vannak, hogy ennek a szakmának vannak árnyoldalai is. Fontos adalék, hogy ugyan korábbi felmérések alapján azt lehetne hinni, hogy az influencer marketing nem hatékony, a fiatalok közel negyven százaléka legalább egyszer vett már azért valamit, mert egy influencer ajánlotta.

A neten szembejövő reklámokat ugyanakkor nem annyira szereti a feltörekvő generáció: közel 60 százalékuk mondta azt, hogy idegesítőnek tartja őket, 27 százalék pedig megvan velük, de ignorálja őket. Ha ők dönthetnek arról, hogy látják-e egy márka aktivitását, akkor egy fokkal jobb a helyzet, a válaszadóknak csak kicsit több mint tíz százaléka mondta azt, hogy egyetlen márkát sem követ.

Erotikus fotók

Biztonsági kérdésekben ismét kiderült, hogy a tinik egy része elég tudatosan használja az internetet, mások viszont elég lazán kezelik a témát. Nagy általánosságban a legjellemzőbb az, hogy

  • nyilvánosak a profiljaik,
  • adtak már meg nem valós adatot az interneten,
  • egy évben egyszer-kétszer cserélik a jelszavaikat,
  • és beállították a kétlépcsős azonosítást.

Az is kiderült, hogy rengeteg fiatalnak van olyan barátja, akivel csak virtuálisan tartják a kapcsolatot, így az sem túl meglepő, hogy 90 százalékuk kapott már üzenetet ismeretlenektől, 43 százalékukkal pedig ez rendszeresen előfordul. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a jelek szerint a mostani tinédzserek teljesen másként viszonyulnak a barátkozáshoz: kizárólag virtuálisan is gond nélkül töltenek órákat másokkal, ha pedig élőben is találkoznak, akkor úgy üdvözlik egymást, mint régi jó barátok – hiszen valójában azok is.

Ez bizonyos szempontból jó, de nem árt óvatosnak lenni, a válaszadók 44 százaléka mondta ugyanis, hogy érezte már úgy, hogy zaklatták az interneten, tíz százalékukkal pedig többször is előfordult már ilyen. Ennél is érdekesebb az, hogy

A VÁLASZOK ALAPJÁN A TINIK MAJDNEM NEGYVEN SZÁZALÉKÁTÓL KÉRTEK MÁR EROTIKUS FOTÓT, HÉT SZÁZALÉKUK PEDIG TELJESÍTETTE IS A KÉRÉST.

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_abesocial2.png

Fotó: Be Social

Az is kiderült, hogy a fiúk a jelek szerint jóval gyakrabban küldenek ilyen képeket, mint a lányok, azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a kérdés megfogalmazása miatt itt nem szükségszerűen kell meztelen képekre gondolni.

De mi derül ki mindebből?

A prezentáció után Forgács Mariann, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy a felmérés előtt voltak hipotéziseik, de miután átnézték az adatokat, az tűnt a legfontosabb konklúziónak, hogy a gyerekek egy olyan térben vannak, amit a szülők sem feltétlenül ismernek. Így aztán nem nagyon tudnak segítséget kérni például a rájuk író ismeretlenekkel kapcsolatban, hiszen a szüleiknek valószínűleg fogalma sincs arról, hogy létezik ez a jelenség.

Mint mondta, a kamaszokkal nyilván nem lehet közös TikTok videókat csinálni, de ahhoz, hogy megértsék őket, valamilyen szinten a világuk részévé kell válni. Azt persze így is elég nehéz kitalálni, hogy a most zajló folyamatok milyen hatással lesznek például a tinik munkavállalására, hiszen jelenleg azt sem igazán lehet megmondani, hogy milyen lesz a jövőben egy munkahely.

Az is felmerült egyébként, hogy az állandó neten lógás negatívan hathat a fiatalok szociális életére, Joanelli Tamás szerint azonban ennek a generációnak valójában jobbak a kapcsolatteremtő képességei, mint az öregebbeknek. Erre a gimnáziumi ismerkedés példáját hozta fel: régebben személyesen kellett megismerkednie egymással a frissen felvetteknek, most viszont már a közösségi médiának köszönhetően már országos cimborákként kezdik az első évet.

Mint mondta, ez egy fontos kapcsolati háló lehet, és pont emiatt szülői részről fontos elgondolkodni azon, hogy érdemes-e letiltani a gyereket az internetről, miközben ott éli a szociális életét, azt azonban egyelőre nehéz megmondani, hogy ez a jelenség hosszú távon ront vagy javít majd a helyzeten.

Forrás -  A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...