A Nemzetközi Környezetvédelmi Világnap alapjait egy 1972. június 5-én tartott stockholmi ENSZ konferencián fektették le. A világnap céljaként az emberek felelősségtudatának felkeltését, erősítését, a környezet megóvásának, tiszteletben tartásának érdekéért tett erőfeszítéseket határozták meg.

A tanácskozás nyomán létrehozták az állami környezetvédelmi szervezeteket - hivatalok, minisztériumok alakultak. Magyarországon 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt mint illetékes főhatóságot. Az emberi környezettel foglalkozó konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította.

A világnap célja, hogy felébressze az emberekben a felelősségtudatot, és rávezesse őket arra, hogy mindenkinek magának kell tennie valamit természetes, épített, társadalmi és belső környezetünk megóvásáért, harmonikusabbá tételéért.

Az áprilisi Föld Napja és a június 5-ei Környezetvédelmi Világnap között kialakult egyfajta munkamegosztás. Az előbbin elsősorban a természetvédelemre koncentrálnak, és fő szervezői inkább társadalmi szervezetek, az utóbbin a környezetvédelem a fő téma, és szervezésében inkább a kormányzati intézmények vesznek részt. A két tábor kölcsönösen segíti egymást.

A törekvés egy másik nem titkolt célja az energiatakarékosság, a helyi erőforrások használatának ösztönzése, illetve a környezetzennyezés megelőzése és kezelése. Mára a cél nem lehet kevesebb, mint az elméletekről a tettek mezejére lépni, a felelősen gondolkodó emberek tudását fejleszteni és átadni a felnövekvő generációknak. Terjeszteni a legszélesebb értelemben vett globális környezetttudatos magatartást, helyi szinten pozitív környezeti tevékenységeket végezni.

Céljaik közt szerepelt:
- az energiatakarékosság,
- a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása;
- a megújuló természeti források hasznosítása;
- a szemét- és hulladékképződés csökkentése;
- a környezetszennyezés megelőzése.

Mit tehetünk e téren mi, egyszerű emberek, a Föld tudatos lakói?

Talán a hétköznapok mindennapjait éljük okosabban. Sokunkat zavar az a rengeteg reklámújság, amely mindennap a postaládánkban landol. Ne legyünk áldozatai, ne aszerint éljünk, vásároljunk, amit és ahogyan ezek a lapok súgnak. Vásároljunk tudatosan - hazai terméket -, s ne azt, amit épp akciósan kínálnak, hanem azt, amire szükségünk van. Ha közvetlen környezetünkről származó élelmiszert visszük haza, már tettünk valamit, hisz kevesebb szállítást vett igénybe forgalmazása, ezzel pedig megelőzzük azokat a szmogriadókat, amelyben már volt részünk, megtapasztalhattuk.

Városainkban egyre több helyen sorakoznak a szelektív hulladékgyűjtők, ma már egyre több vidéki településen viszik el szervezetten a szelektíven összegyűjtött háztartási hulladékot. Éljünk vele, tájékozódjunk, kapcsolódjunk be a civil társadalom környezetvédő szervezeteibe! S ha mindezt megtettük és átgondoltuk, hogy mi mit tehetünk, meglepődünk a következtetéseinken: Rádöbbenhetünk, hogy gazdálkodhatunk okosan az energiával; vásárolhatunk hosszú élettartalmú terméket, visszaváltható csomagolásban, amelyek nem szennyezik a környezetet. S ha mégis elkerülhetetlen a műanyag csomagolás, miután már nincs többé szükségünk rá, ne dobjuk ki, hanem gyűjtsük szelektíven.

A tudatos társadalom nem sanyargatja magát, hanem szebbé, kényelmesebbé teszi környezetét, felhasználva azt, amit a természet nyújt. Élénkítsük udvarainkat virágokkal, hogy kedvünk teljék szépségükben, ültessünk fákat, hogy őrizzük a levegő tisztaságát, kiránduljunk, de gyűjtsük össze magunk után a szemetet!

Vizeinkre úgy vigyázzunk, mint egyetlen kincsünkre, amely létfontosságú az életben maradásunkhoz. Ne öntsünk olyan anyagokat a lefolyókba, amelyek nem bomlanak le, amelyeknek ma még nem látjuk a következményeit, de látni fogják unokáink!

Nézzük mi mindent tehetünk környezetünkért:

Pontosan ugyanazt, amit az év összes többi napján. De remek apropót nyújt az első lépés megtételéhez, amiről köztudott, hogy a legnehezebb. Íme néhány tanács a környezetvédelmi világnapra:

1. Ne légy a reklámok áldozata!

Fogyasztói döntéseidnél hallgass valóságos igényeidre, és ne a reklámok rábeszélésére. Részesítsd előnyben a hazai termékeket, a környező területekről származó élelmiszereket. Ezáltal kevesebb szállításra lesz szükség, ami által növelni tudod a gazdasági jólétet.

2. Tájékozódj!

Kísérd figyelemmel a környezetvédelmi műsorokat, olvasd el a környezet-, természetvédelemmel foglalkozó könyveket, folyóiratokat!

3. Ismerkedj a civilekkel!

Kapcsolódj be környezetvédő szervezetek munkájába, tanulmányozd állásfoglalásaikat, kövesd végig kampányaikat, akcióikat. Ismerkedj oktatócsomagjaikkal, kiadványaikkal.

4. Gondold végig, hogy mi mindent végzel egy nap leforgása alatt!

Sorold fel a tevékenységeket, és nézd meg, milyen hatással vannak azok a környezetre. Gondold végig, hogyan tudnál változtatni magatartásodon, hogy kevésbé károsítsd a környezetet.

5. Vigyél életet környezetedbe!

Mérd fel a környező virágtartókat, kertet, erkélyt, ablakpárkányt, utcát, hogyan tudnál állapotán javítani? Ha van felelős fenntartója, lépj kapcsolatba vele.

6. Légy próféta saját hazádban-házadban!

Vedd nagyító alá háztartásod és munkahelyed energiafogyasztását. Találd ki, miként lehetne az energiával takarékoskodni! Vedd rá családodat, munkatársaidat, hogy járjanak el hasonlóképp.

7. Válaszd a visszaváltható, hosszú élettartamú termékeket!

Vásárlásnál legyünk figyelmesek, vásároljunk tudatosan! Ha teheted inkább a hazai termékeket, a hozzád közelebb eső helyeken előállított termékeket és élelmiszereket vásárold, ezáltal a szállítási és energiaköltségeken túl a levegőszennyezés javításhoz is hozzájárulsz. Őseink idejében még nem voltak eldobható dolgok, ezek az ipari „fejlődésnek köszönhető” melléktermékek. Ha teheted kerüld sz olyan termékek vásárlását, amik nagy szeméttel járnak, válaszd az újrahasznosítható dolgokat. Ne fogadd el az üzletek kínálta műanyagszatyrokat, vigyél magaddal sajátot, ezzel már hozzájárultál, hogy feleslegesen terheld a környezetet.

Nagyszüleink életében még nem léteztek egyszer használatos, eldobható termékek. Akkoriban mindent újra és újra használtak, és ez nem okozott gondot. Törekedj Te is az ehhez hasonló, fenntartható életmód megvalósítására, válaszd a visszaválthatót, ne vásárolj fölöslegesen csomagolóanyagot, eldobható termékeket. Így a piacot is kedvezően befolyásolhatod.

8. A víz élet!

Elsőként említhetnénk a szinte minden életfolyamat alapját képező vizet. Hazánk ilyen szempontból nagyon szerencsés helyzetben van, hisz a tiszta ivóvízért elég megynyitnunk a csapot. De erre a kincsünkre vigyázni kell, így takarékoskodjunk vele, amivel energiát és pénzt is takarítunk a család és mindannyiunk számára. Arra is fontos odafigyelnünk, hogy veszereket ne öntsünk a lefolyóba, mert nem bomlanak le maradéktalanul, így a későbbiekben „mi isszuk meg a levét”. Ha egy napig víz nélkül kellene lenned, rájössz, milyen értékes is a víz. Takarékoskodjunk vele! Szereld föl háztartásodat víztakarékos berendezésekkel, javíttasd meg a csöpögő csapokat, zuhanyozz fürdés helyett, szereld át WC-tartályodat, hogy víztakarékos legyen.

9. Élni csak harmóniában!

Keress olyan tevékenységeket és szakíts is rá időt, amellyel megteremtheted belső harmóniádat, hogy önmagaddal és társaiddal is békében élhess! Élj rendszeres napi, heti és évszakos életritmus szerint, így kevésbé ragad magával a mindennapok rohanása. Ne feledkezz meg családodról, barátaidról sem, oszd meg velük örömödet, gondodat!

10. Tedd kellemessé a mesterséges környezetet, amely körülvesz!

Épített környezetünk összképe, minősége észrevétlenül formálja egyéniségünket, hangulatunkat, sőt egészségünket is. Gondoskodj róla, hogy az emberalkotta környezeted is egyensúlyt, békét sugározzon, esztétikus legyen. Építs és használj a tájba illő, természetes anyagokból készült, tartós építményeket és tárgyakat.

11. Ne legyünk egyformák!

Az ember, a Föld különböző szegletein más-más kultúrát hozott létre, amelyek érdemesek arra, hogy fennmaradjanak. Segíts Te is megőrizni a sokszínűséget, légy hű saját kultúrádhoz, küzdj az uniformizálódás ellen.

12. Ép testben ép lélek

Gondoskodj magad és családtagjaid egészséges táplálkozásáról, testmozgásáról, nyugodt pihenéséről. Oldd a feszültséget, és segíts társaidnak, hogy minél kevesebb stressz érje őket.

13. Életmódváltás

Gondolkozz el napi tevékenységeiden, hogymik azok a dolgok amiken változtathatnál annak érdekében, hogy egy takarékosabb életet élhess. Ha kitaláltad, bátran oszdd meg családoddal, barátaiddal. Figyelj oda a helyes életmódra, póbáld meg úgy beosztani a napodat, hogy minden beleférjen. Nappal cselekedj, az éjszakát pedig használd alvásra. A sport kiegyensúlyoztabbá és boldogabbá fogja tenni az életedet, ugyanis ugyanazokat a hormonokat termeli, mint a csokievés vagy a szerelem, a döntéseid egyértelműbbé, szemléletedet tisztábbá fog válni. Mozogj a barátokkal és a családoddal is!

A környezetvédelem kialakulásának története

A környezetvédelem mint országhatárokat átlépő, nagy társadalmi mozgalom a 20. század hatvanas éveiben alakult ki az Amerikai Egyesült Államokban. 1962-ben egy fantáziadús amerikai újságírónő, Rachel Carson megírta Néma tavasz című művét. A könyv a természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet. A Néma tavasz nem nevezhető tudományos műnek, ugyanakkor igen színesen és megrázóan ábrázolja a peszticidek helytelen alkalmazásának nemkívánatos következményeit. Ez a népszerű könyv kétségkívül hozzájárult ahhoz, hogy a környezet megóvása társadalmi mozgalommá vált.

A 20. század hatvanas éveinek első felében az a látomás, amelyet Rachel Carson leírt, teljesen szokatlan volt és drámai módon rázta fel a vezető értelmiségi körök lelkiismeretét. Ennek következtében a Néma tavasz című könyv megjelenésétől lehet számítani a környezetvédelem fogalmának bekerülését a társadalmi tudatba és az emberek gondolkodásába.

A 20. század hetvenes évtizedének első fele tele volt jelentős eseményekkel, amelyek hosszú időre meghatározták a környezetvédelmi cselekvések irányait. A környezet- és természetvédő aktivisták javaslatára 1970. április 22-ikén tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt. A média nagy segítséget nyújtott az esemény népszerűsítéséhez, ennek köszönhetően országszerte mintegy 20 millió ember vett részt a különböző rendezvényeken, felvonulásokon, és tiltakozott a környezet romlása ellen. A modern környezetvédelmi mozgalmak megjelenését ettől a dátumtól számítják. Később a kezdeményezés átterjedt a többi kontinensre, és ma már világszerte, így Magyarországon is minden évben megtartják a Föld Napját április 22-én, amikor is értékelik a globális és helyi problémákat.

A következő fontos esemény a Római Klub létrejötte volt, ami a globálisan gondolkodó elit értelmiség vitafóruma, szigorúan zártkörű tagsággal: maximum 100 fő lehet a tagja. E zártkörű elit társaság első jelentését Dennis Meadows és munkatársai állították össze, és 1972-ben jelent meg Növekedés határai címmel. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa léphet fel, kimerülnek a természeti erőforrások, drámai módon megnövekszik a környezet szennyezettsége, s a Föld rohamosan növekvő lakosságát egyre nehezebb lesz megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel, ivóvízzel ellátni. Mindennek elkerülésére kidolgozták a globális egyensúly koncepcióját, amely szerint sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a meg nem újuló természeti erőforrások felhasználását.

A jelentés javaslatai nagyrészt és egyoldalúan a gazdasági növekedés korlátozására irányultak. A fejlődő országok politikusai és tudósai általánosságban ellenérzéssel fogadták a Római Klub első jelentését, amely lényegében megalapozta a zéró növekedés koncepcióját. A fejlődő világ esetében mindez egyenlő lett volna a szegénység és elmaradottság konzerválásával. Így természetes, hogy ezeket a nézeteket a fejlődő országok politikusai, közéleti személyiségei nem tehették magukévá. Minden kritika ellenére a Növekedés határainak óriási érdeme, hogy felrázta a világ lelkiismeretét. Vitákat gerjesztett a további útkeresés, a méltányos, történelmileg is igazságos megoldások érdekében.

További lényeges előrelépést jelentett az UNESCO Ember és bioszféra programja. E nemzetközi együttműködési programot több éves előkészítő munka után, az UNESCO 1970 októberi közgyűlésén fogadták el. Alapvetően azt vizsgálták, hogy az egyes éghajlati övezetek - mint például a trópusi erdők, mérsékelt égövi erdők, szavannák és füves területek, hegyi ökoszisztémák, illetve tavak, folyóvizek, tengerparti övezetek, szigetek - élővilága és az emberi tevékenység között milyen kölcsönhatások alakulnak ki.

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/eletmod/kornyezetvedelmi-vilagnap---tegyel-a-kornyezetert.html

TOP 5