Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

apaigeo.jpg 

Egy lépés választ el minket az új világrendtől: az egypólusú rendszerből araszolunk át a többpólusú berendezkedés felé, kérdés, milyen lesz az átmenet. Ennek már a kereskedelmi háború is része, amely nem a külkereskedelmi hiányról, hanem a technológiai fölényért vívott nagyhatalmi versengésről szól.

Új világrendben élünk, egy olyan multipolárissá váló világban, ahol az unilaterális berendezkedés az utolsó évtizedeit láthatjuk - hangzott el a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány új világrend konferenciáján.

A globális stratégiák mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a regionális együttműködések, és az összekapcsolódás minden eddiginél fontosabb szemponttá vált – mondta Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) kuratóriumi elnöke.

Hangsúlyozta, hogy ebben a korszakban teljesen újra kell rajzolni a térképeket, mert soha nem látott lehetőségek és kihívások állnak előttünk. A geofúzió jellemzésére két példát hozott: ma már 500 ezer határátkelőhely működik világszerte, és a városiasodás nyomán 40 nagyváros adja nemsokára a világ GDP-jének közel 80 százalékát.

A világrend átrajzolásában óriási szerepet játszó kereskedelmi változásokról és a kereskedelmi háborúról tartott előadásában Yukon Huang, a Világbank Kína Programjának korábbi igazgatója kiemelte: már elkezdődött a kereskedelmi háború.

Ez a konfliktus azonban távolról sem az USA külkereskedelmi deficitjéről szól, sokkal inkább egy geopolitikai átrendeződésről, amelyben a feltörekvő Kína gazdaságpolitikai súlyának erősödését kívánja meggátolni Washington.        

Valójában egy hatalmi harc alakult ki a technológiai és gazdasági elsőségért, ami elsősorban a Made in China 2025 program stratégiai- technológai fejlesztéseiről szól.

Kétségtelen, hogy a Világkereskedelmi Szervezetbe lépése óta Kína az amerikai relációban alakította ki a legnagyobb külkereskedelmi többletét, ugyanakkor a világ legnagyobb gazdasági blokkjának számító EU felé is hatalmas kínai külkereskedelmi aktívuma alakult ki.

Ennek felívelése azonban csak egy ideig volt gyors, később elkezdett lassulni a növekedés tempója, majd elkezdett visszafelé billenni a mérleg nyelve, később pedig már csökkenő tendenciát mutatott a kínai aktívum.

Ezzel párhuzamosan a latin-amerikai országokkal szemben csak kisebb aktívumot mutat fel Kína, ráadásul az ASEAN-országokkal, Japánnal, Dél-Koreával és Tajvannal pedig külkereskedelmi mínusz alakult ki – tette hozzá Yukon Huang. Hangsúlyozta, hogy az amerikai-kínai reláció speciális helyzete elsősorban annak köszönhető, hogy az USA évről évre rendre államháztartási deficittel zár, és erősen megemelkedett az amerikai államadósság GDP-hez mért szintje, addig Kínában jelentősen nőttek a megtakarítások.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kínai fogyasztás és import erőteljesen nőtt az utóbbi két évtizedben, ezek a tények arra mutatnak, hogy az USA és Kína külkereskedelmének alakulása gyakorlatilag elszakadt a globális trendtől – vonta meg a mérleget a Világbank korábbi igazgatója.

A Kínába áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések terén átvette a vezetést az EU: a 2002-es 4 százalékról mára kilenc százalékra nőtt az aránya, miközben az amerikai befektetések 5,5 százalékról 2,5 százalékra apadtak.

Yukon Huang kitért arra is, hogyWashington egyik célja a kereskedelmi háborúval nem más, mint rávenni Kínát arra, hogy növelje amerikai importját.Az USA jelenleg leginkább élelmiszereket (főleg szójababot és búzát), repülőgépeket és hulladékot ad el Kínának, utóbbiból Peking már nem kér. Az amerikai importot szép lassan az európai import veszi át, többek között ennek is köszönhető az uniós FDI megemelkedése, hiszen minden ország ott kíván befektetni, ahonnan vásárol is – tette hozzá Yukon Huang.

Az USA dominálja a globális szolgáltatási szektort (főként a pénzügyi szektort), ezért tud más országokkal szemben sikeresen szankciókat bevezetni, és mivel a dollár a globális valuta, Kína joggal tarthat a kereskedelmi háborútól.

A gazdasági konfliktus mögött egy, a technológiai elsőségért folytatott nagyhatalmi rivalizálás áll, amelyet az is táplál, hogy Peking évről évre többet költ kutatás-fejlesztésre és innovációra, és mára gyakorlatilag beérte az EU-t a nominális ráfordításokat nézve.A konfliktus alapja - más szempontból nézve - a kínai és amerikai gazdasági rendszerek különbözősége: míg a kínai gazdaság alapját az állami bankok, a részben állami tulajdonú állami vállalatok, a kkv-szektor, a párt és a kormány határozza meg, addig az USA-ban a privát vállalatok adják a gazdaság gerincét.

A geopolitikai átrendeződés egyik fontos eleme az Egy Övezet Egy Út kezdeményezés, melynek keretében Peking hiteleket ad kereskedelmi és infrastrukturális fejlesztésekre.

Előadásában Martonyi János volt külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy általában egy feltörekvő hatalom mindig az éppen vezető státusú hatalom helyére tör. Az USA és Oroszország között katonai hatalmi szempontból nézve sokkal kisebb a különbség, Kína bőven mögöttük van.

Míg Kína törekvései között sokkal inkább megtalálható a hatalmi ambíció, addig az Európai Unió inkább támogatói szerepkörre vágyik egy új világrendben – ezt már Szapáry György, a jegybank elnöki tanácsadója, volt washingtoni nagykövet emelte ki előadásában. Szapáry elsősorban azt vizsgálta, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy ország vezető nagyhatalommá váljon a globális színtéren.

A meghatározó szempontok között említette a lakosság létszámát, a terület nagyságát, a természeti erőforrásokat, a GDP-t, a katonai hatalmat, a kereskedelem terén pedig az exporttermékek széles skáláját. Ezen kívül az oktatás, az innováció színvonala számít, valamint az, hogy az adott ország fizetőeszköze milyen mértékben tekinthető tartalékvalutának.

Kiemelte: a katonai kiadások tekintetében Pekinget jelentősen megelőzi Washington (tavaly 228, illetve 685 milliárd dollár volt a két nagyhatalom hadikiadása). A világ GDP-jéből jelenleg az USA 24, Kína 16 százalékot tudhat a magáénak, ugyanez vásárlóerő-paritáson nézve már más képet ad: az Egyesült Államok 15,3, Kína pedig 18,2 százalékon áll.A világgazdasági növekedés bő egyharmadát Kína adja, az USA 18 százalékot, India 8,6 százalékot, az Európai Unió pedig közel nyolc százalékot.

A hatalmi átrendeződés jelei a legmarkánsabban a külkereskedelemben alakulásában láthatóak: míg 2001-ben az amerikai termékek adták a globális kivitel 12 százalékát, addig mára ez az arány 8,8 százalékra olvadt, ezzel párhuzamosan pedig Kína részesedése 4,3 százalékról 13 százalékra emelkedett.

Hasonló változások zajlódnak le az import területén is, bár ma még az USA a világ legnagyobb importőre 13 százalékkal, Kína a következő 10,5 százalékos aránnyal. Szapáry György kiemelte: 
csak egy lépésre vagyunk attól, hogy az egypólusú világrendszert a többpólusú berendezkedés váltsa fel.Az új kétpólusú rendszerben Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert Kelet és Dél-Ázsiában, illetve Afrikában és Dél-Amerika egyes országaiban. A volt nagykövet hangsúlyozta:

egyetlen gazdasági integráció - így az Európai Unió, vagy az ASEAN – sem lehet világhatalom, mert ahhoz nemzettudatra is szükség van,maga a gazdasági integráció önmagában még nem elegendő a világhatalmi szerephez. 

Ugyanezt a felvetést erősítette meg Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője is, aki arra tért ki, hogy a globális struktúrában dezintegráció várható.

Mindez azt jelenti, hogy inkább helyi szinten számíthatunk integrációra. Az EU példájánál maradva úgy fogalmazott, hogy a kezdeti cél a konfliktusok elkerülése volt, ezek egy része azonban megmaradt.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió országai nem lehetnek az új geopolitikai rend tartóoszlopai, melynek számok oka van – mondta Anton Bendarzsevszkij, a PAIGEO igazgatója. Rámutatott, hogy míg 2005-ben még csak 312 bilaterális kereskedelmi egyezmény volt érvényben, melynek 84 százaléka szabadkereskedelmi övezetet jelentett, addig 2016-ra ez a szám 625-re emelkedett, az arány pedig 90 százalékra nőtt. Az új integrációk egyik feltétele az önkéntesség, a másik az, hogy kölcsönösen előnyös legyen a tagországoknak – fogalmazott. 

Az Oroszországot, Fehéroroszországot, Kirgizisztánt, Örményországot és Kazahsztánt tömörítő gazdasági térség esetében nem lineárisan jött létre az integráció, ha a FÁK 1991-es létrejöttétől vizsgáljuk a helyzetet. A Szovjetunió felbomlása után a FÁK-országokat sok gazdasági kapocs kötötte össze: ugyanazt a fizetőeszközt használták, közös energia, kommunikációs rendszerük és katonaságuk volt, ezt követte az eltávolodás, majd a 2010-es szabadkereskedelmi övezet, majd az Eurázsiai Gazdasági Unió megalakítása.

Az Oroszország elleni szankciók mind az öt tagországot sújtották, nemcsak a kereskedelmük, hanem a beruházásaik is visszaestek, amit egymás ellen bevezetett vámszigorításokkal próbáltak kompenzálni. Mindez nem tett jót az egymáshoz fűződő kereskedelmi kapcsolatoknak, már csak azért sem, mert a tagországok elsősorban Oroszországgal, és csak jóval kisebb részben egymással kereskednek.

Ázsia felemelkedése egy új világrendhez vezet, ami mindenkinek változást, fájdalmat hoz, akár békésen, akár másképp zajlik – mondta Darwis Khudori, a Le Havre Egyetem professzora. 2030-ra a világ legnagyobb gazdasága már Kína lesz, és az első tíz országba India és Indonézia is bekerül. A professzor az úgynevezett Nyugati Konstellációt a Bandungi konferencia gondolatával vetette össze, amikor a kialakuló új világrendről beszélt.

Míg az előbbi a pénzügyi rendszeren (Bretton Woods, Davos, G7), a kommunikáción és az információs technológián keresztül próbálja uralni a világrendszert, és a természeti erőforrások feletti hatalmat tömegpusztító eszközökkel biztosítja, addig a bandungi gondolat a békés egymás mellett élésről, a szolidaritásról, a felszabadulásról és az egyenlőtlenség elleni küzdelemről szól.

Békés és fenntartható gazdaságú világra van szükség – zárta gondolatait a professzor.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: Csizmadia Norbert, a PAIGEO kuratóriumának elnöke a PAIGEO Új Világrend című konferencián, FORRÁS: PAIGEO

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...