Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

acow_bill.jpg 

Viszonylag széles körben ismert, hogy a Microsoft alapítója és egykori vezére, a világ egyik leggazdagabb embere, Bill Gates, sok pénzt áldoz jótékony célokra, valamint a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezésekre. Az adakozó milliárdos most egy állattani kutatásba szállt be.

Mintegy 40 millió dollárral (több mint 10 milliárd forint) támogatja a Global Alliance for Livestock Veterinary Medicines nevű nonprofit szervezet kutatásait Bill Gates – írja a Business Insider.

Genetika és vakcinák

Az edinburgh-i székhelyű nonprofit szervezet állatoknak fejleszt vakcinákat, és genetikai kutatásokat is folytat. Ennek egyik projektjét karolta most fel a Microsoft alapítója.

Világszínvonalú munkát végeznek a kutatóintézetben. Mind az állatbetegségek, mind a genetika eredményeinek hasznosításában a termelékenység, például a tej- vagy a tojáshozam tekintetében – mondta Gates a BBC-nek azzal kapcsolatban, miért döntött úgy, hogy személyes vagyonából áldoz az ott folyó munkára.

Gates ugyanakkor azt is elárulta, döntését maga is szélesebb perspektívában látja. A milliárdos úgy véli, az Egyesült Államok, a világ legnagyobb segélyező országaként, továbbra is szerepet kell hogy vállaljon a világ szegényebb részeinek felzárkóztatásában.

Az adakozó emellett azt is elmondta, szerinte az Egyesült Királyságban a világ legjobb tudósai dolgoznak az egész emberiség számára hasznos projekteken. Ezekbe az USA nagyjából 1 milliárd dollárt fektetett, és Gates abban bízik, hogy az országok tudományos szcénája közötti együttműködés a brexit ellenére is, példaértékű marad.

Jöhet a legjobb szarvasmarha

A támogatott és finanszírozott tudományos kutatások közül számos arra irányul, hogy a haszonállatokat védettebbé tegyék a betegségek, kórokozók ellen, és növeljék termelékenységüket.

Például – ahogy Gates említette – az Afrikában tartott szárnyasok átlagosan néhány tojást adnak. Ez azonban akár meg is duplázható a tenyészállomány feljavításával. A különbség a tejnél még látványosabb.

A támogatási összeget ezért az a kutatási program költheti el, melyben olyan tehenek létrehozását próbálják megoldani az állattani tudományok eredményeinek felhasználásával, melyek

tejhozama az európai marhákét hozza, ellenben az afrikai társaikhoz hasonlóan jól tűrik a meleget.

Az egyik legértékesebb fajtának tartott holstein-fríz marha magyarországi 2010-es átlagos termelési teljesítménye 8783 kilogramm volt. Az USA-ban igen elterjedt jersey ottani típusa átlagosan 6000 kilogrammos tejhozammal bír.

A meleget egyébként jól tűrő, kifejezetten magas zsírtartalmú tejet produkáló, Afrikában elterjedt zebuk a holstein-frízek hozamának harmadát-ötödét adják, tartási és takarmányozási körülményektől függően.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: GETTY IMAGES/ISTOCKPHOTO/123DUCU/

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...