Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

abolivia.jpg 

Ahogy az Origo is több alkalommal megírta, a lítium az utóbbi évek egyik legfontosabb és legértékesebb nyersanyaga lett. Fontosságára a világ elektromos autók iránti éhsége irányította rá a gazdaság szereplői mellett a közvélemény figyelmét.

A lítium – egyszerűen fogalmazva – az e-járművek egyik szűk keresztmetszete, hiszen nélkülözhetetlen azok akkumulátoraihoz. Az ausztrál termelés felfutása biztató lehet az autógyártóknak, ám úgy tűnik, ebbe a szintén fontos kitermelőnek számító Kínának is lesz beleszólása.

Sótavak helyett bányák

Egészen a közelmúltig – ahogy az Origo is beszámolt arról – Dél-Amerika sótavai jelentették a lítium kinyerésének legfontosabb forrásait. A világpiacon megjelenő nyersanyag jelentős része innen származott – írja az Asia Times. Ez a helyzet azonban lényegében azonnal megváltozott, miután Ausztrália megnyitotta új és jobb minőséget adó lítium bányáit.

A piac pedig jól fogadta az ausztrál termelés felfutását.

A földrésznyi ország 2015-ben a globális termelés mintegy 36 százalékát szállította.

Az új bányáknak köszönhetően 2021-re ez az arány elérheti a 48 százalékot is. Eközben a spodumén, vagyis a lítiumot tartalmazó ásványi érc ausztrál exportja a 2014-től 2017-ig terjedő hároméves időszakban, 84 százalékkal nőtt.

Az igény – egészen mostanáig – akkora volt a lítiumra, hogy a vásárlók szívesen kifizették az ausztrál, jobb minőségű lítiumért a magasabb árat is, folyamatos kitermelést várva el a bányáktól. Ezt a dél-amerikai kitermelők – vitatható stratégiával –, a mennyiség drasztikus növelésével próbálják ellensúlyozni. Például Chile egyik legnagyobb társasága bejelentette, kormányzati engedélyre várnak ahhoz, hogy a kitermelt mennyiséget háromszorosára növeljék.

Mindez viszont a kínálati mennyiség hirtelen felfutásához vezethet, ami – árcsökkentő hatása révén – bizonytalanná teheti a lítium iránt érdeklődő befektetőket. 2017 pedig különösen erős év volt ilyen szempontból, jelentékeny befektetések áramlottak a lítiumtermelésbe.

Ausztrália egyértelműen globális verseny részévé vált azzal, hogy az újgenerációs technológiai megoldások egyik legfontosabb nyersanyagából rendelkezik komoly készletekkel.

Mindent bányásznak

Az ausztrál lítiumágazat alakulására, Dél-Amerika és a gyártók igényei mellett, Kína gyakorolja a legnagyobb befolyást. Az ország az elsők között van a világ legnagyobb lítiumszállítóinak sorában, nagyjából évi 2000 tonnával.

Ez azonban csak tört része Chile évi 12 000, Ausztrália 14-16 000 tonnás termeléséhez képest. Kína pedig nemcsak termeli, hanem hatalmas mennyiségben fel is használja a lítiumot. A világ lítium-ion akkumulátorainak 25 százaléka itt készül. Az ország pedig önmagában a következő évben globálisan elkészülő – tehát ideértve a saját gyártást is – elektromos autók negyedére is igényt tartana, ha a gyártók győznék kapacitással a szállításokat.

Kína jelen pillanatban is minimum kitett helyzetben van Ausztráliával szemben, ahonnan spodumén importjának nagyjából 70 százaléka származik. Ráadásul úgy tűnik, Kína előre akar szaladni kitettségének csökkentésében, és – csakúgy, mint Afrikában – inkább maga kezdi finanszírozni az ausztrál termelést.

Vásárold be magad a helyszínre!

A távol-keleti óriás már jó ideje az egyik legnagyobb befektető a bányászat legfontosabb nemzetközi színterein. Csak 2017-ben, a kínai vállalatok mintegy 80 milliárd dollárt költöttek el külföldi bányákra – mangán, nikkel és vörösréz lelőhelyekre is –, beleértve a kivételes fontossággal bíró kongói kobaltbányákat is.

Az ausztrál lítium pedig a jelek szerint annyira fontos nekik, hogy még a japán és a dél-koreai befektetőket is beelőztek a kenguruk földjén. Úgy tűnik, Kína nemcsak azért önti a pénzt az ausztrál lítiumbányákba, mert a nyersanyagra égető szüksége van,hanem mert ezzel elejét akarja venni az ausztrál erőfölény kialakulásának.

Kína így egyszerre léphet előre saját szükségleteinek biztosításában, és ausztrál érdekeltségein keresztül, a lítium világpiacán is erős szereplő lehet.

Például a kínai Tianqi Lithium nevű vállalat nem kevesebb, mint 600 millió dollárt költ egy nyugat-ausztráliai feldolgozóüzem építésére. Ha a telephely elkészül, évente 48 ezer tonnát fog szállítani a lítiumból az akkumulátorok számára előkészített formában. Ugyanez a cég egyébként egy amerikai vállalattal is partnerségre lépett, egy, Perth városától délre lévő bányában 250 millió dolláros beruházást valósítanak meg.

Egy másik kínai cég a Mount Marion bányába vásárolta be magát, 25 százalékos részesedést szerezve az egyik legfontosabb lelőhelyen zajló kitermelésben.Tavaly pedig az autógyártó Great Wall fizetett több mint 20 millió dollárt azért, hogy jelen lehessen a Pilbara Mineralsban. Ez volt az első alkalom, hogy egy autógyártó közvetlenül társult be egy lítiumbányába. A japán Toyota pefig 224 millió dollárt fizetett azért, hogy egy olyan bányavállalat résztulajdonosa lehessen, melyben az ausztrál állam az elsődleges szereplő.

Bárhogy is, amíg Kína és Ausztrália gazdasági kapcsolatait régen a szén és a vörösréz kereskedelme határozta meg, addig az új technológiák megjelenése most átrendezi viszonyukat. Egyes előrejelzések szerint, 2030-ra a világ annyi lítiumot fog termelni, hogy abból 35 akkora gigagyárat elláthatnának, mint amekkorát a Tesla Nevadában épített. A lítiummal kapcsolatos beruházások– főként a bányászatba áramló pénzek – pedig

750 milliárd dollárt, azaz 198 ezer milliárd forintot, felfoghatatlan nagyságú összeget fognak addig kitenni.

Ez több mint ötszöröse az éves magyar GDP-nek.

A most meghatározó vállalatok pedig vélhetően megőrzik vezető szerepüket a kitermelésben. Kérdés persze, a dél-amerikai cégek mellett meghatározó ausztrál és kínai társulások milyen tulajdonosi és menedzsmenti struktúrákban működnek majd akkor, amikor a lítium a még jelenleginél is fontosabb lesz a világ számára.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: Kína kitettsége jelentős az ausztrál lítiumbányászat irányába, FORRÁS: AFP/MARTIN BERNETTI

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...