Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

amigr1.jpg 

Erősen hallatták hangjukat az afrikai országok képviselői a bonni klímacsúcson.

Az éghajlatváltozás hatásai miatt kialakuló tartós aszály, a vízhiány, valamint az árvizek, egyre több társadalmi konfliktust generálnak. A globális klímaváltozás, ez a súlyosan fenyegető veszély áll egyik okként a napjainkban kibontakozó migrációs válság hátterében is.

Az afrikai gazdálkodók kénytelenek új legelőket keresni az állataik számára, miután a korábbi, hagyományos legeltetési területeik egyszerűen kiszáradtak. Az állattenyésztők egyre többször keverednek heves szóváltásba, sőt tettlegességig fajuló összetűzésekbe a helyi farmerekkel.

Több áldozatot szed a klímaválság Nigériában, mint a Boko Haram

Október közepén egy nigériai faluban, Nkyie Doghwro-ban szabadultak el a gyilkos indulatok. A régióban élő állattenyésztők és a farmerek között elszabadult véres konfliktusban 29 ember vesztette életét.

Ebben a szinte már elfeledett viszályban az elmúlt 15 év során több mint 60 ezer ember halt meg, közel négyszer annyi, mint a Boko Haram terrorista csoport által végrehajtott és vállalt terrorcselekményekben" – írja a stockholmi Nemzetközi Béketeremtő Intézet (SIPRI) éves jelentése.

„És bár az állattenyésztők és a földművelők közötti konfliktus klasszikus motívumként tűnik fel a hollywoodi westernekben, a viszály mára az afrikai nemzet mindennapi életének szerves részévé vált. És a valóság jóval brutálisabb, mint amit a képernyőn láthatunk"- fogalmaz a közlemény.

Komor jövő: pusztító árvíz és vízhiány a következő tíz évben

„Az egyéb társadalmi, gazdasági és politikai összetevők mellett az éghajlatváltozás hatásai is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek a konfliktusok megoldódjanak" – mondta Dan Smith, a SIPRI igazgatója, aki az éghajlatváltozás és a biztonság közötti kapcsolatot hangsúlyozta.

Néhány, az Egyesült Államok hírszerző ügynöksége által készített jelentés már 2012-ben megjósolta, hogy az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú országok a következő tíz évben súlyos vízhiánnyal fognak küszködni, és jelentős méretű árvizekkel kell megküzdeniük.

A jelentés hozzátette, hogy ez a súlyos helyzet nem csak természeti katasztrófához vezethet,

de jelentősen megnöveli az államokon belüli instabilitás kockázatát,

valamint hozzájárul a regionális konfliktusok akuttá válásához.

Az éghajlatváltozás olyan, mint egy fenyegető gyújtólencse

Mivel a véres viszályokhoz vezető okok gyakran túl bonyolultak és összetettek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az okok hátterének komolyabb feltérképezést, nem lehet közvetlen kapcsolatot fellelni az éghajlatváltozás, valamint az újra és újra fellobbanó erőszakos konfliktusok között.

Ám az vitathatatlan a kutatók szerint, hogy

a klímaváltozás jelentősen felerősíti az egyes, társadalmi robbanás veszélyével járó fenyegetéseket.

„Az éghajlatváltozás kétségtelenül tovább növeli a meglévő feszültségeket és kidomborítja az olyan már létező veszélyes rizikófaktorokat, mint például az erőforráshiány, a szegénység, az éhínség, a terrorizmus vagy a szélsőséges ideológiák" – mondja Rob van Riet éghajlat szakértő, a Világ Jövője Tanácsának (World Future Council) tagja.

Az éghajlatváltozás hatásai – a szárazságtól az árvizekig – nem egyszerűen helyi jelenségek" 

- hangsúlyozza Dan Smith, aki rámutat arra, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek a globális élelmiszerárakra is hatással van, és az emelkedő árak újabb átfogó társadalmi konfliktusokat generálhatnak.

„Az élelmiszerek árának emelkedésével párhuzamosan tapasztalhatunk tüntetéseket és zavargásokat, illetve végső soron tartós társadalmi és politikai instabilitást is, egyszerre akár 30-40 országban" vázolja a súlyos következményeket Dan Smith.

Akut válsággócok Afrikában és a Közel-Keleten

Az éghajlatváltozás és a sorozatosan fellobbanó viszályok közti kapcsolatot leginkább Észak-Afrika valamint a Közel-Kelet történései illusztrálják jól.

Az éghajlatváltozás egyértelműen felismerhető a szíriai, egyiptomi és jemeni konfliktusok összetett mozaikjában" – húzza alá Rob van Riet, aki emlékeztet a 2000-es évek közepén végbement történésekre.

Ekkoriban számos farmer volt kénytelen lemondani megélhetést adó földjeiről és

a már-már reménytelenül túlnépesedett városokba költözni az országaik által elszenvedett, súlyos aszályok miatt.

„Szűkös volt a vízkészlet és az élelmiszerek drágák. Az ebből következő szenvedés és társadalmi káosz folyamatos összetűzésekhez vezetett, amelyek végül úgymond elszabadultak, és végső soron ahhoz a nagyszabású konfliktushoz vezettek, amelynek ma is tanúi lehetünk."

Nukleáris fenyegetés és éghajlatváltozás

Rob van Riet azonban komolyan aggódik a pakisztáni atomfegyverek miatt is. Szerinte nagy kérdés, hogy az országban hogyan kezelik a klímaváltozás egyre jelentősebb hatásait. Azt mondja, hogy Pakisztán ebben a kérdésben különösen sebezhetőami az évről évre bekövetkező, hatalmas árvizek következményeként már ma is jól látható.

„Azon túl, hogy az ilyen méretű, hatalmas pusztítással járó áradások azonnal lehetetlenné teszik az emberek megélhetését, közvetlen befolyást gyakorolnak a nukleáris biztonságra" – hangsúlyozta Van Riet.

A megoldhatatlanná váló konfliktushelyzet a szélsőséges csoportok és ideológiák melegágyává válik, aláásva a közbiztonságot és az államigazgatást, ami egy atomhatalomnak számító országban súlyos biztonsági kérdéseket vet fel.

A globális felmelegedés romboló hatású a nemzetgazdaságokra

Többek között a berlini székhelyű Mercator Kutatóintézet (MCC) végzi a klímaváltozás okozta károk összetett hatáselemzését, ahol a gazdasági mellett a drámai méretű társadalmi következményekre is figyelmeztetnek.

Az éghajlat változása miatt az érintett régiók gazdasági teljesítményük 10, a trópusi területeken pedig 20 százalékát vesztették el átlagosan, és ezek bizony számottevő adatok!" – emelte ki Matthias Kalkuhl, az MCC gazdasági növekedésért és emberi változásért felelős munkacsoportjának vezetője, aki összesen 1400 régiót tanulmányozott világszerte.

amigr2.jpg 

A Nemzeti Óceán és Légkör Hivatal (NOAA) rózsaszín és piros színnel jelzi a Földnek azokat a területeit, ahol a 2014 január-júniusi átlaghőmérséklet magasabb volt az átlaghoz képest, FORRÁS: NOAA

Ráadásul Kalkuhl ebben a kutatásában nem vizsgálta és figyelmen kívül hagyta az olyan szélsőséges időjárási katasztrófák, mint például a hurrikánok hatását, vagy az olyan hosszú távon jelentkező problémákat, mint amilyen a tengerszint emelkedése.

Elkeseredett és mindenre elszánt tömegek indulnak a nagyvilágba

A Mercator Kutatóintézet szerint a régiók tömeges elszegényedése kezelhetetlen méretű migrációhoz vezethet, ami nem csak az adott országon belüli, hanem országokon túli feszültségeket indukál. „Nagyon nehéz megjósolni, hogy egyes társadalmak hogyan tudnak majd megbirkózni egy ilyen masszív népességmozgással" – teszi hozzá Kalkuhl. 

„Ez a kérdéskör viszont azért válik még ennél is bonyolultabbá, mert legjobb esetben is további évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy – talán - érezzük majd az „intelligens éghajlat-politika" jótékony hatásait." Dan Smith igazgató szerint egy, az ENSZ égisze alatt működő olyan intézményt kellene létrehozni, amelynek a biztonsági kockázatok felmérése lenne a fő feladata.

Ha sikerül felállítani ezt a szervezetet, akkor ennek jelentéseit, elemzéseit kell továbbítani olyan más döntési jogkörrel rendelkező ENSZ-szervezetekhez, mint amilyen például a Biztonsági Tanács, a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala vagy a Világélelmezési Program Hivatala.

„Az elkövetkező években bizonyos értelemben ezek a szervezetek fogják döntéseikkel befolyásolni az éghajlatváltozással kapcsolatos biztonsági kockázatokat" - állítja a Nemzetközi Béketeremtő Intézet vezetője. A globális klímaváltozás hatására kialakult migrációs válság csak akkor lesz felszámolható, ha nemzetközi összefogással sikerül kiküszöbölni az éghajlatváltozással legjobban sújtott régiók, így különösen a Közel-Kelet és Afrika egyes országaiban akuttá vált válságot.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: Migránsok Malaga kikötőjében, forrás: AFP/JORGE GUERRERO