(Szerkesztő megjegyzése: A lentebb olvasható problémák kiegészülnek még eggyel. Az EU-nak jelenleg sincs egységes politikája, hogyan is kezelje tagországaiban a migrációt, avagy a klímamenekültek kérdéskörét, így arra sincs javaslata, elképzelése, mi fog történni akkor, ha pl. Észak-Afrikából, vagy a Szaharától délre eső területekről tömegesen, többszázezres, vagy milliós emberhullámok fogják elérni Európát. És akkor még említésre se került Ázsia, onnan mekkora méretekben próbálnak Európa felé eljutni a menekültek. A mi korosztályunknak, úgy gondoljuk, ez biztos nem lesz probléma, hisz az elöregedő Európában csak 2050-re kalkulálnak az előrejelzések. De mit fognak, tudnak majd tenni a jövő nemzedékeként gyermekeink? Míg magukban keresik a megoldást, utalunk egy játékra, itt lehet uis ”gyakorolni”, hogy érkeznek majd Európába a klímamenekültek:http://immigropoly.ittvagyunk.eu/ Akit bővebben is érdekel a problémakör, kísérje figyelemmel, mikor adja az OzoneNetwork ismét a Klímautópiák c. filmet, melynek előzetese itt tekinthető meg: http://videa.hu/videok/film-animacio/klimautopiak-elozetes-felmelegedes-film-4jskGlc6iDD7TKw7Addig is megtekinthető a csatorna migrációról készített filmje is: http://videa.hu/videok/nagyvilag/migracio-KRTJDwfP6pwJEHSO)

Ne hangoskodj, ne tolakodj, ne mássz a beszélgetőtársad arcába és ne kérdezgesd a fizetéséről - ilyen tanácsokkal látja el a menekülteket a Bevándorlási Hivatal. Tanuld meg a nyelvet, legyél pozitív, tudd, hogy nagy a nyomás a magyarokon

- ez a messziről jött bevándorlók tanácsa az újonnan érkezőknek. Az [origo] olyan alapszabályokat gyűjtött össze, amelyekkel egy külföldi kivívhatja a magyarok szimpátiáját: tízből négy magyar ugyanis legszívesebben egy bevándorlót sem engedne be az országba.

Tízből négy magyar már nyíltan idegenellenesnek tekinthető, mert az a véleménye, hogy menedékkérők be se tehessék a lábukat az országba - ez derült ki egy májusi Tárki-felmérésből, amely szerint az elmúlt évekhez képest változott a helyzet, utoljára 2001-ben volt ilyen magas az idegenellenesség Magyarországon. Az átlagnál jobban utálják az ide érkező külfölieket az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, a rezsihátralékkal küzdők, a romák és a Jobbik szavazói.

Egy régóta Magyarországon élő iráni menekült szerint a magyarok idegenellenességének anyagi okai lehetnek. "Minden az anyagiakról szól. A magyarok nagyon nehezen élnek, nyomás alatt vannak. Ha egy külföldi dolgozik, egy magyarnak meg nincs munkája, akkor nyilván nem akarja, hogy az a külföldi itt legyen" - mondta az [origo]-nak Amin Ashouri (itt olvashat róla egy cikket), aki az Oktogon közelében saját lébárt nyitott, és azt vallja, azért a pénz nem a legfontosabb dolog az életben. A férfi szerint a magyaroknak azt kell megérteniük, hogy a bevándorlás az országnak is jó, mert a külföldiek "új energiát" és munkaerőt hoznak be.

A bevándorlók számára is voltak jó tanácsai: szerinte a magyar kultúra tiszteletben tartása az az alapszabály, amit be kell tartani. "Nekünk kell igazodni, hiszen mi nem meghívólevéllel jöttünk ide" - mondta. Szerinte azt is meg kell érteniük azoknak, akik nyugatra tartanának, de a bevándorlási szabályok miatt nem mehetnek tovább, hogy itt mindenkinek nehéz a megélhetés, ezért ők sem várhatnak többet.

A messziről jött bevándorlók beilleszkedését a belgiumi Flandriában - és több más EU-tagállamban - úgy próbálja megkönnyíteni a kormány, hogy kitanítja őket a fogadó ország szokásairól, kulturális alapszabályokat próbál a fejükbe verni. Egy frissen megjelent flandriai brosúra, amely marokkói bevándorlókat okít arra, hogy mik a játékszabályok, például felhívja a figyelmet, hogy a bevándorlóknak meg kell tanulniuk hollandul, hogy euróval kell fizetni és hogy változékony az időjárás, de arra is utal, hogy ebben az országban tilos megverni a gyerekeket és a házastársat. Fontos, hogy a gyerekek iskolába járjanak, a nők egyenlőségét tiszteletben kell tartani. A flamandok szeretnek visszavonult, békés életet élni, szelektíven gyűjtik a szemetet, egészségesen élnek, nem szeretik a késő esti hangoskodást és a hívatlan vendégeket, és rosszul tűrik a késést - figyelmezteti a bevándorlókat a kiadvány. (A brosúráról itt lehet olvasni bővebben.)

Egyre több nyugati állam kötelezi arra az oda érkezőket, hogy részt vegyenek egy integrációs kurzuson, és legalább alapszintű ismeretekkel rendelkezzenek az ország kultúrájáról, játékszabályairól - mondta az [origo]-nak Kováts András, a Menedék Egyesület elnöke. Nem mindegy ugyanakkor, hogy mit tartalmaz egy ilyen kiadvány: nem csak az derül ki belőle ugyanis, hogy egy társadalom mit gondol saját magáról, hanem az is, hogy a bevándorlókról milyen képzetei vannak, ez pedig könnyen sértő lehet - mondta.

A flamand bevándorlásügyi hatóság által készített brosúra részben helyeslést, részben felháborodást váltott ki, de volt, aki azt jegyezte meg, hogy a brosúra alapján Belgium komplett hülyének nézi a marokkóiakat. Az [origo] arra volt kíváncsi, létezik-e ennek magyar megfelelője, vagy ha nem, minek kellene egy ilyen listán szerepelnie. Vagyis milyen szabályokat kellene betartania egy idegennek ahhoz, hogy a magyarok befogadják.

Ne kiabálj, tarts egy lépés távolságot a magyaroktól

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az [origo] megkeresésére egy olyan korábbi kiadvány tudott mutatni, amelyben a gyakorlati információk - például az ügyintézés - ismertetésén túl kulturális jellegű információk is vannak. A Welcome to Hungary! Practical Guide for Foreigners című 97 oldalas kiadvány egy helyen felhívja a figyelmet arra, hogy "a magyar törvények szerint egy férfinak csak egy felesége, illetve egy nőnek csak egy férje lehet", de a legérdekesebb a főként illemszabályokat részletező Általános normarendszer című fejezet.

Ez a rész elmagyarázza például, hogy mi a különbség a közügyek és a magánügyek között. Tabu például a vagyon és a kereset, és általában a pénzügyek kérdése, ezekről a magyaroknál nem illik kérdezősködni. Gyerekek a felnőtteknek, férfiak a nőknek gyakran "kezicsókolommal" köszönnek, de közben nem csókolnak igazából kezet. A nőket előre kell engedni az ajtóban, az időseknek át kell adni a helyet a buszon. Vendégségbe idejében kell érkezni, apró ajándékkal, és nem szabad túl sokáig maradni. Beszélgetés közben nem szabad nagyon közel menni az emberekhez, egy lépés távolságot illik megtartani. A magyarok ritkán kiabálnak, ezért meglepődve fogadják, ha valaki hangoskodik. A fizikai érintés szintén nem jellemző ismeretlenek között. Sorban álláskor nem illik tolakodni, illik betartani az érkezési sorrendet - többek között ezek az általános alapszabályok a kiadvány szerint.

A flamand brosúrához hasonlóan itt is van szó a gyereknevelésről, de azt írja: nincs ennek módjára egységes szabály. "Önnek sem kell megváltoztatnia a gyermeknevelési elveit csak azért, mert Magyarországon él. A hagyományok tisztelete és továbbadása minden nép esetében fontos", ugyanakkor a gyermek bántalmazása tilos. Az is benne van, hogy az újonnan érkezőnek érdemes minél nyitottabbnak és közvetlenebbnek lennie a szomszédjával. A hangoskodást, a hangos zenehallgatást nem kedvelik, este 10 óra után senki sem tolerálja, és nem meglepő, ha ilyenkor még a rendőrséget is kihívják.

A BÁH arra is megpróbálja felkészíteni a bevándorlókat, hogyha idegenellenességet tapasztalnak. "Sajnos mindenki környezetében előfordulhatnak olyanok, akik nem fogadják szívesen az idegeneket. Ezek az emberek Magyarországon elenyésző kisebbségben vannak, a többség el is ítéli őket. Ha mégis ellenséges viselkedést tapasztal, érdemes minél nyitottabbnak és őszintébbnek lennie, mert gyakran ezek mögött az előítéletek mögött nincs semmiféle rossz tapasztalat. Talán éppen ön lesz az, aki az előítéleteket meg tudja változtatni" - írták.

A magyarok lazák, csak az anyagiakat nyögik

A nyelv és a történelem megtanulása nagyon-nagyon fontos, enélkül nem lehet beilleszkedni - ezt hangsúlyozza a Magyarországra érkező örményeknek Akopjan Nikogosz, aki 1990-ben érkezett Magyarországra, és azóta itt él, most pedig az örmény kisebbségi önkormányzat egyik elnökhelyettese. Ha viszont ezek megvannak, nem nehéz barátkozni a magyarokkal - mondta. Szerinte az örmények otthonról hozzák a család és a gyerekek szeretetét, az idősek, a nők tiszteletét. "Az alapot az érkezőnek kell megteremtenie, a beilleszkedésért neki kell tennie először. Ha nem tetszik, ami itt van, akkor le is út, fel is út" - jelentette ki, hozzátéve, hogy számára nem volt nehéz az integráció, a barátai kilencven százaléka magyar.

Nem okozott nehézségeket a beilleszkedés a magyarok közé - állította az iráni Amin Ashouri is. A mentalitás, az ételek hasonlók, a magyarok tiszteletben tartják más kultúráját, kedvesek és lazák - ez a tapasztalata. Eltartott ugyan egy évig, amíg megtanult magyarul, és sokat szenvedett a "hihetetlen" bürokráciától, de nem érezte magát idegennek, könnyen talált barátokat. Korrupcióval találkozott, de nem lepődött meg, mert "Iránban is ez van".

A közel-keleti kultúra különbözőségéből azért néha adódnak vicces helyzetek. Amin szerint nemegyszer fordul elő vele, hogy tisztáznia kell, hogy nem meleg, azért mert szívesen megérint férfiakat. Keleten megszokott a csók, az ölelés a jó barátságban lévő férfiak között. Amikor egy magyar barátjának a testvérével egyszer leültek pálinkázni, Amin azt mondta, megszokásból jól odacsapott a fiú combjára, és megkérdezte, hogy "na, mi a helyzet veled?". Mire az meglepetten azt felelte, hogy ő nem szereti a fiúkat.

Láttál már zsiráfot? Nálatok van autó?

"Elképesztően más tud lenni egy messziről jött ember, és ebből adódhatnak félreértések" - mondta Kováts András az [origo]-nak. A Menedék Egyesület elnöke szerint a Közel-Keleten megszokott, férfiak közötti érintés itt furcsán veszi ki magát, de fordított esetben is adódnak meghökkentő helyzetek: muszlimoknál elképzelhetetlen, hogy egy egészségügyi vizsgálatot nőkön - pláne a nőgyógyászaton - egy férfi végezzen.

Pár éve történt az eset, hogy egy szomáliai menekült elszegődött betanított munkásnak. Amikor a harmadik napon egy másik szomáliai férfi jelent meg helyette dolgozni, nem értette a munkaadó megrökönyödését. Alacsonyan iskolázott afrikaiaknak, afgánoknak azt sem könnyű elmagyarázni, hogy az adórendszer hogyan működik: hogy hogyan lesz a 120 ezres fizetésből 67 ezer forint.

Kováts szerint a félreértések általában gyorsan tisztázódnak, a kulturális különbségekből adódó első zökkenők után az ide érkezők gyorsan megtanulják kiismerni magukat, de "jó kezdet" lehet egy orientáló jellegű kurzus vagy füzetke. Viszont inkább egyéni foglalkozásra lenne szükség, mert nehéz elkerülni, hogy egy leírt szabálygyűjtemény ne váljon sértővé vagy kioktatóvá. "Ez az identitásról szól, és zavaró tud lenni. Kell nekik a segítség, de amikor valakinek olyat magyaráznak, amit tud, az rosszuleshet" - fogalmazott.

Nem lehet például egy afrikai számára leírni azt, hogy "beszélgetés közben nem fogdossuk a másikat". "Ahogy engem is frusztrált a nyolcvanas években egy amerikai utamon, amikor azt kérdezgették, hogy nálunk van-e autó vagy tévé, úgy egy nagyvárosban felnőtt afrikait is sérthet a kérdezősködés, hogy látott-e már oroszlánt meg zsiráfot" - mondta.

Vannak azért sikeres migránsok

A legtöbb bevándorló legfontosabb célja az állampolgárság megszerzése, fontos neki a nyelv, érdekli a politika, és nagyon szeretne dolgozni - többek között ez derült ki a szerdán bemutatott Immigrant Citizens Survey nevű felmérésből, amelyet összesen hét uniós országban készítettek el, köztük Magyarországon. A felmérés az unión kívül született bevándorlók integrációját, véleményét és problémáit térképezte fel.

A kutatás magyarországi részében összesen 1201 Budapesten élő bevándorlót kérdeztek meg, közülük 447-en határon túli magyarok, 160-an muszlimok, 350-en ázsiaiak voltak, a többi 244 megkérdezett - például afriakaiak, amerikaiak - nem sorolható be ezekbe a csoportokba. Közülük a legfrissebben Magyarországra érkezettek a muszlimok, akiknek nagyobb része 2000 óta vándorolt ide. A bevándorló nem magyar anyanyelvűek több mint kétharmada azt vallotta, hogy megtanult magyarul.

A gazdasági aktivitást is mérték a kérdezőbiztosok: e szerint az ázsiaiak a legaktívabbak, 59 százalékuknak van munkája, a muszlimok esetében ez 55 százalék, az itt élő határon túli magyaroknak viszont kevesebb mint fele - 46,7 százalék - dolgozik. Hátrányos megkülönböztetés leginkább a muszlimokat éri a munkájuk során: csaknem húsz százalékuk már tapasztalt ilyet, 36 százalékuk azt vallotta, hogy "sok problémája" adódott már a munkahelyén. Az adatok alapján a legtöbb nyelvi, munkavállalási, státuszszerzési problémájuk a muszlimoknak - a legújabban ide érkezetteknek - van Magyarországon. Minél régebb óta él itt, minél jobban beszéli a magyart és minél stabilabb a jogi státusza, annál elégedettebbnek tartja magát egy bevándorló. A legkevésbé elégedettek a boldogulásukkal az ázsiaiak, akiknek a legnagyobb része önmagát foglalkoztató vállalkozó.

A többi országban végzett felmérések adataival összehasonlítva a Magyarországra érkező bevándorlóknak kevesebb problémájuk van az álláskereséssel, és inkább érzik úgy, hogy nem túlképzettek, vagyis nem kényszerülnek megalázó munkát elvállalni. A bevándorlók az összes országban jellemzően több nyelven beszélnek, mint a többségi lakosság, de a magyarok esetében kiugró a különbség: 54 százalékuk minimum két nyelven beszél, a magyar lakosságnál ugyanez az arány csak 27 százalék. Az egyik leginkább meglepő adat viszont, hogy a már húsz éve itt élő - nem határon túli magyar - bevándorlók harmadának még mindig nincs magyar állampolgársága. Ezen még lenne mit javítani, ahogy a kreatívabb és időben rugalmasabb magyar nyelvtanulási lehetőségeken is - mondta a kutatást ismertető Thomas Huddleston szerdán egy konferencián a kutatásról.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20120524-bevandorlok-menekultek-beilleszkedese-magyarorszagon-idegenellenesseg.html