Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_img-demo_acsin.jpg 

Kevesebből jobban élni? Egyáltalán nem lehetetlen, ha ismerjük a költségcsökkentés fortélyait.

Sokan ha azt hallják, akár jelentősen is csökkenthetők egy háztartás költségei, széttárják a kezüket és kérdőn néznek az emberre, hát azt meg hogyan kell.

Pedig nem egy ördöngösség, csak ismerni kell a főbb fogásokat, mondhatnánk. Most a teljesség igénye nélkül mutatunk néhány alapvető példát, mellyel arra próbáljuk ösztönözni az olvasóinkat, hogy ne halogassák, hanem ha lehet, azonnal vágjanak bele a saját költségcsökkentésük kialakításába.

1. Nem árt, ha megismerjük saját fogyasztási szokásainkat. Ha egy hónapon át elemezzük, mit veszünk alkalmanként teljesen feleslegesen, azaz listával megyünk el a boltba vásárolni, 30 nap múlva kiderülhet, valójában mire "dobtuk ki" a pénzt feleslegesen.

Egy kis csoki, egy kis nasi, egy kis üdítő, nem is gondolunk bele, de igen sokba kerülhetnek, főleg ha rendszeresen vesszük őket. Ne felejtsük el, a sok kicsi sokra megy. E körben nem árt megjegyezni, hogy el kell tenni a számlákat, fel kell írnunk, mennyit költöttünk, hisz találó az a mondás, hogy nyugtával dicsérd a napot. Okosabban erre szolgáló appokban is vezethetik a listát.

Fogyasztói szokásaink feltérképezése mellett érdemes tudásunkat is bővíteni. Azaz képezzük magunkat, hisz bővített ismereteink révén jóval több pénzt takaríthatunk meg, mint anélkül. Az egyik ilyen, most akciósan kapható, a Hulladék nélkül gazdagabban címet viselő könyvből például sokat meríthetünk. A könyv ide kattintva érhető el.

2. Találó mondás, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, hisz sok ember egyszerűen nincs tisztában a saját havi fogyasztásának a mértékével, így szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, ha beüt a krach, és például nem tervezett költséggel kell számolnia.

Az Index egy cikkében úgy fogalmazott, hogy sok ember egész egyszerűen analfabéta pénzügyileg". Ezt akár mi is tesztelhetjük, hova tartozunk, analfabéták vagyunk-e vagy sem, elég csupán három tényezőt megvizsgálnunk.

 

Marad-e hó végére pénzünk, amit félretehetünk? Hány havi tartalékkal rendelkezünk?

 

Felülvizsgáltuk-e valaha, akad-e olyan bank, melynél kevesebb lenne a költségünk? 

 

Vezettünk-e valaha listát az 1. pont értelmében, mennyit költünk élelmiszerre vagy más árucikkre?

 

3. Természetesen nemcsak a vásárlásra fodított pénzt lehet kalkulálni, egyéb kiadásainkat is felülvizsgálhatjuk. Például azt, mennyi költséget emészt fel az energiaellátásunk. E körben megvizsgálhatjuk, bírjuk-e, ha a termosztátot egy-két fokkal lejjebb vesszük télen, ugyanakkor felveszünk egy meleg felsőt, hisz ezzel már jelentős összeg spórolható meg a fűtésköltségen.

De ellenőrizhetjük azt is, milyen a házunk szigetelése vagy hogy működnek a nyílászárók a lakásunkban, hisz az élettérből elszökő meleggel, ha lehet, ne az utcát fűtsük úgy, hogy azért még fizessünk is. Főleg akkor, ha filléres megoldás alkalmazásával akár a havi fűtésszámla 20 %-át is meg lehet spórolni.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

A kép csak illusztráció, forrás: pixabay