Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_img-demo_aferfi_grimasz.jpg 

Kevesebből jobban élni? Egyáltalán nem lehetetlen, ha ismerjük a költségcsökkentés fortélyait.

Sokan ha azt hallják, akár jelentősen is csökkenthetők egy háztartás költségei, széttárják a kezüket és kérdőn néznek az emberre, hát azt meg hogyan kell.

Pedig nem egy ördöngösség, csak ismerni kell a főbb fogásokat, mondhatnánk. Most a teljesség igénye nélkül mutatunk néhány alapvető példát, mellyel arra próbáljuk ösztönözni az olvasóinkat, hogy ne halogassák, hanem ha lehet, azonnal vágjanak bele a saját költségcsökkentésük kialakításába.

1. Nem árt, ha megismerjük saját fogyasztási szokásainkat. Ha egy hónapon át elemezzük, mit veszünk alkalmanként teljesen feleslegesen, azaz listával megyünk el a boltba vásárolni, 30 nap múlva kiderülhet, valójában mire "dobtuk ki" a pénzt feleslegesen.

Egy kis csoki, egy kis nasi, egy kis üdítő, nem is gondolunk bele, de igen sokba kerülhetnek, főleg ha rendszeresen vesszük őket. Ne felejtsük el, a sok kicsi sokra megy. E körben nem árt megjegyezni, hogy el kell tenni a számlákat, fel kell írnunk, mennyit költöttünk, hisz találó az a mondás, hogy nyugtával dicsérd a napot. Okosabban erre szolgáló appokban is vezethetik a listát.

2. Találó mondás az is, hogy csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér, hisz sok ember egyszerűen nincs tisztában a saját havi fogyasztásának a mértékével, így szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkezik, ha beüt a krach, és például nem tervezett költséggel kell számolnia.

Az Index egy cikkében úgy fogalmazott, hogy sok ember egész egyszerűen analfabéta pénzügyileg". Ezt akár mi is tesztelhetjük, hova tartozunk, analfabéták vagyunk-e vagy sem, elég csupán három tényezőt megvizsgálnunk.

 

Marad-e hó végére pénzünk, amit félretehetünk? Hány havi tartalékkal rendelkezünk?

 

Felülvizsgáltuk-e valaha, akad-e olyan bank, melynél kevesebb lenne a költségünk? 

 

Vezettünk-e valaha listát az 1. pont értelmében, mennyit költünk élelmiszerre vagy más árucikkre?

 

3. Természetesen nemcsak a vásárlásra fodított pénzt lehet kalkulálni, egyéb kiadásainkat is felülvizsgálhatjuk. Például azt, mennyi költséget emészt fel az energiaellátásunk. E körben megvizsgálhatjuk, bírjuk-e, ha a termosztátot egy-két fokkal lejjebb vesszük télen, ugyanakkor felveszünk egy meleg felsőt, hisz ezzel már jelentős összeg spórolható meg a fűtésköltségen.

De ellenőrizhetjük azt is, milyen a házunk szigetelése vagy hogy működnek a nyílászárók a lakásunkban, hisz az élettérből elszökő meleggel, ha lehet, ne az utcát fűtsük úgy, hogy azért még fizessünk is. Főleg akkor, ha filléres megoldás alkalmazásával akár a havi fűtésszámla 20 %-át is meg lehet spórolni.

Három a magyar igazság, egy pedig a ráadás...

4. Képezzük magunkat! Ha az iskolában megtanultuk, mi az a Pitagorasz tétel, vagy mi az a kovalens kötés, de a hétköznapokban semmi hasznát nem vesszük, akkor keressük fel azokat a honlapokat, ahonnan az alapvető és az iskolában szinte sohasem oktatott tudás elsajátítható, hisz ez ingyen van.

Ha persze erre nincs időnk, kereshetünk olyan kiadványt is, mely ugyan pénzbe kerül, de jól összegzi, könnyen megérthető hétköznapi példákon át mutatja be, milyen az alapvető tudás. Az egyik könyv, a Hulladék nélkül gazdagabban c. kiadvány ide kattintva érhető el.

 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

A kép csak illusztráció, forrás: pixabay