Sajtóközlemény
Még az uniós csúcstalálkozó előtti pillanatokban is kérdéses az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi szerződés sorsa: a vallóniai parlament elutasította, Románia és Bulgária sem hajlandó aláírni, míg az osztrákok és Szlovénia pedig súlyos kritikákat fogalmazott meg a multinacionális vállalatoknak különleges jogokat adó és az Európai Unió GMO-mentességét feladó egyezményről.
A magyar kormány a szabadkereskedelmi megállapodás mellett tette le a voksát.
hirdetés
Több homokszem is került a gépezetbe az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) elfogadása kapcsán, így még a mai uniós csúcs előtt is bizonytalan az egyezmény jövője. Az előjelek már eddig sem voltak biztatóak:
tegnapelőtt Románia és Bulgária jelentette be, hogy nem írja alá az egyezményt, néhány nappal ezelőtt Vallónia parlamentje vétózta meg a CETA-t, kedden pedig az uniós kereskedelmi miniszterek csúcstalálkozóján nem bólintottak rá az egyezményre.
Az aláírásra elvileg október 27-én az EU-Kanada csúcstalálkozón kerülne sor, a jelenlegi kiélezett helyzetben azonban ennek esélye csökkent. A szerződést eddig szinte minden EU-tagállamban súlyos kritikák érték, és több százezren tiltakoztak ellene Nyugat-Európában.
Az egyezmény ellen foglalt állást korábban az osztrák kancellár is, Belgium a megállapodás vétójára készül, és erősen kétséges Szlovénia támogatása is.Románia és Bulgária tegnap vízummentességet kért Kanadától a CETA támogatása fejében.
De mit kifogásolnak az egyezményben?
A legtöbb kritika a GMO-mentesség elvesztése, az uniós gazdák és a kevésbé versenyképes tagállamok nemzeti vállalatainak hátrányos helyzetbe kerülése, és a multinacionális vállalatok kivételezett jogai miatt érik az egyezményt.
A magyar kormány hazánk exportorientáltságára hivatkozva támogatja az egyezményt,noha Kanada és Magyarország kereskedelmi forgalma elenyésző.
Cecilia Malmström európai kereskedelmi biztos szeptember 26-i budapesti látogatásakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CETA mellett foglalt állást a szabadkereskedelem általános előnyei miatt.
Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára is támogatólag nyilatkozott szeptember végén. Mint mondta: „Magyarországnak szüksége van szabadkereskedelmi megállapodásokra, hogy ne szoruljon ki a világ egy piacáról sem".
Október 4-én, egy szakmai fórumon pedig Kovács Ádám Zoltán, a KKM nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára is megerősítette, hogy a CETA mellett áll a tárca.
Október 13-án Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott az egyezmény kapcsán, hogy "a CETA aláírásáról döntött a kormány azzal, hogy az aláírást követően parlamenti ratifikáció lesz. Elismerte, hogy „itt elsősorban olyan közegészségügyi kérdések merültek föl - elsősorban az élelmiszeripari területen a GMO-mentesség kérdése -, amelyben nagy vita volt a Parlamentben és a Fidesz-KDNP frakciójában és a kormányban is, Lázár hangsúlyozta, hogy az egyezmény parlamenti ratifikálása nyilvánvalóan az Országgyűlés felelőssége lesz."
Az uniós kereskedelmi miniszterek keddi csúcstalálkozóján Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy
"Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió versenyképes tudjon maradni az új világgazdasági helyzetben, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Kanadával."
Hozzátette, hogy „Európának részesévé kell válnia a világkereskedelmi folyamatoknak".
Az egyezménnyel kapcsolatban súlyos kritikát fogalmaztak meg akadémikusok, közgazdászok, környezetvédők, kutatók, továbbá Szabó Marcel ombudsmanhelyettes és számos civil szervezet, valamint több, a CETA elleni tüntetésre is sor került.
A Parlament mindössze egyetlen hivatalos vitanapot tartott a Kanada, illetve az EU-USA közötti szabadkereskedelmi szerződésekről, ezt tavaly február végén az LMP kezdeményezte.
Akkor az egyezmény mellett érveltek a Fidesz, az MSZP, a DK, a Magyar Liberális Párt, és az Együtt képviselői, míg a CETA-t elutasította az LMP és a Jobbik.
Az Origo megkereste az ügyben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségét (Magoszt), szerettük volna megtudni, hogy a magyar gazdák érdekképviselete elfogadja vagy elutasítja a kanadai egyezményt. A 27 nappal ezelőtt feltett kérdésünkre azonban egyelőre nem kaptunk választ, a szervezet Jakab István Magosz-vezető különböző elfoglaltságaira hivatkozott. Amint megkapjuk válaszukat, közöljük.
A kanadai, valamint az EU és az Egyesült Államok közötti hasonló szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) kapcsolatban a GMO-mentesség feladásán túl a leghevesebb kritikákat a tervezett befektető-állam közötti vitarendezési módja kapta.
Az egyezmény nyomán létrejövő különleges befektetési bírósági rendszer (ICS) alapján nagyvállalatok országokat perelhetnek be „elmaradt haszon" jogcímén.
Az aggályok szerint semmi sem korlátozná a vállalatokat abban, hogy megtámadják az emberi egészség és a környezet védelmében hozott kormányzati döntéseket, a választott bírák pedig könnyűszerrel dönthetnének a vállalatok javára, arra kárhoztatva az államokat, hogy jogos közpolitikai intézkedéseik után dollármilliárdos kártérítést fizessenek. Másként szólva, a befektetési bírósági rendszer nem lenne képes megelőzni az ilyen és hasonló vitás esetek bekövetkeztét.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkek:
TOP 5
Város / Közlekedés
EU társadalom és jog
