buzamezo.jpgMagyarország alapvetően egyetért az Európai Bizottság javaslatával az agrárgazdálkodás környezetvédelmi szempontú átalakítására, “zöldítésére”, de szeretné, ha végső formájában a rendszer egyszerűbb és rugalmasabb

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Brüsszelben, az EU-tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón közölte: a magyar delegáció – más tagországok képviselőihez hasonlóan – számos saját felvetést, megjegyzést fűzött a készülő európai uniós mezőgazdasági reformra vonatkozó európai bizottsági elképzelésekhez. Ezekre az uniós végrehajtó testület nyitottnak mutatkozott, de nem foglalt egyértelműen állást arról, hogy melyiket fogadja el közülük.

A közös agrárpolitika reformjáról az EU-tagországok legkésőbb jövőre szeretnének megállapodni. A zöldítés a reform egyik újítása lenne. Ez a támogatási forma a közvetlen támogatáson belül a kötelező elemek közé tartozik majd, várhatóan az összes támogatás mintegy 30 százalékát teszi ki.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet előzetes számításai szerint hektáronként 80 euró nagyságrendű támogatást jelenthet Magyarországon, miközben a többletráfordítás hektáronként körülbelül 20 euróra rúg majd – jegyezte meg Czerván György.

A jelenlegi javaslatok szerint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés egyik feltétele a terménydiverzifikáció, azaz egyfajta vetésforgó lesz. Az európai bizottsági elképzelések szerint ebbe legalább három növényt kell bevonni, és a három hektárnál nagyobb gazdaságok mindegyikére vonatkozna. Más tagországokkal együtt mindazonáltal Magyarország is magasabb (10 hektáros) alsó határ megállapítását szeretné elérni, illetve azt, hogy a vetésforgóba elég legyen két növényféleséget bevonni. Feltétel az állandó legelőterület biztosítása (a terület szinten tartása) is, továbbá az, hogy minden gazdaságban jelöljenek ki legalább 7 százalék arányban úgynevezett ökológiai célterületet (védősáv, facsoport, ugar). Magyarország ez utóbbival kapcsolatban azt javasolja, hogy azokat a területeket is számítsák be, amelyek már jelenleg is ilyen célokat szolgálnak (például a természetvédelmi vagy vízgyűjtőterületek). A magyar álláspontban az is szerepel, hogy – az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében – a legelőterülettel és az ökológiai célterülettel kapcsolatos feltételeket az egyes gazdaságok szintjén, hanem országos átlagban kellene teljesíteni.

Czerván György hangoztatta: Magyarország azt is fontosnak tartaná, ha a három jelenleg meghatározott feltétel helyett több kritérium közül, menüszerűen lehetne választani. Javasolta a magyar delegáció azt is, hogy – 50 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében – ha az állandó kultúra (legelő vagy többéves takarmánynövény) aránya meghaladja az 50 százalékot, az érintett üzemek mentesüljenek az ökológiai feltételrendszer teljesítése alól.

Az uniós agrárreformon kívül a miniszterek foglalkoztak halászati kérdésekkel is, köztük a 4,5 milliárd eurónyi kerettel rendelkező tengerügyi és halászati alapra vonatkozó szabályozással. Ennek felhasználhatóságára a tervek szerint három jogcímet állapítanak meg: halászat, akvakultúra, halászati területek fejlesztése. Magyarország azt szeretné, hogy – Czerván György megfogalmazása szerint – “a pénzügyi hozzájárulásban is tükröződjenek az akvakultúra ágazatának jövőbeli szerepének növelésére tett intézkedések”. Svéd kezdeményezésre foglalkoztak a miniszterek azzal a gyanúval is, hogy néhány EU-tagországban az uniós állatvédelmi szabályokat megkerülve kábítás nélkül vágják le az állatokat a vágóhidakon. Az Európai Bizottság képviselője emlékeztetett arra, hogy a kábítástól csak vallási okokra hivatkozva lehet eltekinteni, és ígéretet tett arra, hogy figyelni fog erre a problémára. Magyarországon ilyen probléma nincs, a vágások az uniós szabályoknak megfelelő rendben zajlanak – hangoztatta Czerván György.

Forrás: http://www.trademagazin.hu/piaci-hirek/egyszeru-es-rugalmas-unios-agrarzolditesi-rendszert-szeretne-magyarorszag.html