Lassan már közhellyé válik, hogy több ezer informatikust vennének fel magyar cégek, ha lenne kit. A Green Fox Academy és Codecool alapítói gyorsan kapcsoltak és szélsebesen szervezték meg a képzéseiket, amik pár hónap alatt a piaci igényeknek megfelelő szoftverfejlesztőket képeznek ki.

Megnéztük, hogy hogy néz ki egy ilyen képzés, kik tanítanak, és miért éri meg a cégeknek a dolog, és még az is kiderül, hogy könnyen tanulják-e a jogászok a programozást.

Magyarországon jelenleg egy csomó iparágban súlyos munkaerőhiány van, de ezek közül is kiemelkedik az informatikai szektor, ahol az állások 3,5 százalékát nem tudják betölteni a cégek. A Bell Research tavaly készített egy felmérést a kormány felkérésére, amiből az derült ki, hogy 2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha lett volna, aki betöltse a meghirdetett pozíciókat.

A tanulmány szerint alapvetően mindenféle képzettségű informatikusból hiány van, de a legnagyobb hiány OKJ-s képzettségű fejlesztőből és rendszergazdából van, illetve felsőfokú szakképzettségű és Bsc-diplomás informatikusból is nagy a hiány. A helyzet ráadásul csak egyre rosszabb lesz, hiszen ahogy az ábrán is látszik, ma Európában 600-700 ezer fős hiány van szoftverfejlesztőből, és ez 2020-ra egy uniós kutatás alapján 900 ezres lesz.

A problémát persze nem nézik tétlenül a cégek: nemrég írtunk például arról, hogy a kormány új stratégiai partnere, az Epam a debreceni és a szegedi egyetemen duális képzésekkel segíti majd azt, hogy friss diplomások azonnal piacképesek legyenek, másrészt a cég saját programozói képzésén, az Epam Akadémián is képzéseket indít.

De nemcsak az IT-cégek mozgolódnak, hiszen az utóbbi pár évben több programozóképzést is indítottak magáncégek, pár hónapos intenzív képzéssel igyekeznek csillapítani a cégek munkaerőhiányát. Annak igyekeztünk utána járni, hogy pontosan hogyan néznek ki ezek a gyorstalpalók.

Szeretik csinálni

Magyarországon jelenleg két magáncég foglalkozik programozóképzéssel: a Green Fox Academy budapesti 4 hónapos képzésén 1,3 millió forintos tandíjért szerezhetnek programozói szaktudást a képzésre jelentkezők, a Codecool pedig 18 hónapos képzést nyújt (aminek az utolsó hat hónapja egy szakmai gyakorlat), Budapesten 1,38 millió, Miskolcon pedig 1,2 millió forintos tandíjért (és hamarosan Krakkóban is indul az első évfolyam). A két cég üzleti modellje viszont eltér: a Codecoolnál abban az esetben nem kell visszafizetni a tandíjat, ha a képzés vége utáni harmadik hónap végéig nem talál a cég állást az újdonsült programozónak, a Green Foxnál viszont előre be kell fizetni a tandíjat.

Ez ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján nem jelent gondot: a Green Fox első évfolyamából egy ember bukott meg 21-ből, egy pedig időközben munkát talált, ezért nem végezte el a képzést, mesélte Fazekas Barbara, a Green Fox Academy ügyvezető igazgatója az Indexnek.

A képzésben részt vevők 80 százaléka már a képzés befejezése előtt állásajánlatot kapott,

és a végzettek közül legutoljára állást kapó újdonsült informatikus a képzés vége után egy hónappal helyezkedett el. Ha valaki a Green Fox Academy partnereinél helyezkedik el, akkor a szerződése alapján legalább 200 ezer forintos nettó kezdőfizetést kell kapnia. Fazekas szerint ennyit bármilyen informatikai cég ki tud gazdálkodni, de valójában ennél magasabbak a mostani junior fizetések.

A Codecoolnál az első, miskolci évfolyam pár hónap múlva fog végezni: ebből az osztályból nagyjából 15 százalék morzsolódott le, de akik a képzésben maradtak, már biztos, hogy végezni fognak. Az azóta indult évfolyamnál ez az arány már inkább 10 százalék körüli. A Codecoolnél nagyjából 50-60 ember tanul egy évfolyamon.

Ebben a képzésben egyébként a képzés megkezdése utáni 2 hónapban kifejezetten opció a képzés mindenféle következmény nélküli abbahagyása: ennek a lehetőségnek az a célja, hogy ne kerüljön ki olyan programozó az iskolából, aki nem rendelkezik megfelelő motivációval és tudással, hiszen ha így kerülne ki a munkaerőpiacra, az neki se, és a leendő munkaadójának se lenne jó.

Nem fizikából, hanem tanulásból kell jónak lenni

Fazekas elmondta, a képzésre jelentkezők többnyire már rendelkeznek diplomával, amikor rászánják magukat, hogy informatikusnak tanuljanak. Fazekas szerint ennek az lehet az oka, hogy bár nincs szükség előképzettségre ahhoz, hogy valaki jelentkezzen a képzésre, a felvételin sokat számít, hogy a jelentkezők rendelkeznek-e olyan képességekkel, mint például a stressztűrés, és hogy képesek-e rövid idő alatt nagyobb tananyagot elsajátítani. "Az ilyen képességek közül sok tanulás közben alakul ki, ezért van az, hogy sokan jártak egyetemre a jelentkezők közül" - mondta Fazekas.

A Green Foxnál eddig egy évfolyam végzett most márciusban: a 21 fős csoport átlagéletkora 27-28 év, az évfolyam legfiatalabb tagja 22, a legidősebb 46 éves volt. "Amikor elkezdtük a képzést, azt vártuk, hogy sok olyan embernek tudunk segíteni, akinek válságba került az élete, és egy ilyen képzés tudja kihúzni a sikertelenségből.

Ehhez képest viszont inkább már alapból is sikeresebb, ambiciózusabb emberek jelentkeztek a képzésre"

- mesélte Fazekas.

Azt is elmondta, hogy az évfolyam diplomás tagjainak nagyjából fele volt mérnök (például olyan, aki a telekommunikáció olyan területével foglalkozott, amire már kisebb az igény, vagy tájépítész, akikből a magyar felsőoktatás túl sokat képez, ezért nehezen találnak munkát), a másik fele viszont teljesen vegyes háttérrel rendelkezett, volt köztük jogász, üzleti területről érkező közgazdász, nyelvész, zenész, tanár, vagy akár olyan profi sportoló is, akinek véget ért a sportkarrierje, és ezért keresett új szakmát.

A Codecoolnál ehhez képest kicsit kevesebb a mérnök érdeklődésű hallgató: Boda József, a Codecool alapítója és ügyvezető igazgatója szerint nagyjából a képzésben részt vevők harmada rendelkezett ilyesmi háttérrel. A Greenfoxhoz hasonlóan a Codecoolnál is főleg huszonévesek jelentkeznek a programba, és az is jellemző, hogy vagy van már egy diplomája a jelentkezőknek, vagy jártak már egyetemre, de valamiért abbahagyták, vagy csak úgy érezték, hogy valami mást is tanulnának.

Olyan, mintha dolgozni járnának

"A képzésünkben nagyon fontos, hogy a diákok az első perctől kezdve olyan környezetben tanulnak, mintha egy munkahelyen lennének: nincs frontális oktatás, csoportban kell megoldani a feladatokat, a mentorok pedig nem csak a technikai tudást adják át, hanem olyan képességeket is, amik azt segítik elő, hogy a leendő programozók a céges projektekben előforduló valódi problémákat legyenek képesek megoldani. Ilyesmi lehet például az, hogy képesek legyenek visszajelzést adni a munkatársaiknak a munkájukról, de az is, hogy ők is kezelni tudják a munkájukkal kapcsolatos kritikát" - magyarázta Boda József.

Az ilyen képzésekben résztvevő diákoknak egy teljesen újszerű érzés a magyar állami oktatás után, hogy partnerként vannak kezelve, és külön odafigyelnek rájuk, ezért egyrészt sokkal könnyebben maradnak motiváltak, másrészt viszont

nem akadályozzák őket azok a sztereotípiák, amiket a magyar oktatási rendszer megerősít,

mint például az, hogy a humán tárgyak iránt érdeklődőknek nem érdemes programozással foglalkozni.

A Codecoolnál nagyon fontosnak tartják, hogy a diákok egyedül is képesek legyenek problémákat megoldani, ezért az évfolyamokat két részre osztják, és a képzés során egy osztály egy hétig tanul az "osztályteremben", majd egy hétig önálló, otthoni munkát végeznek a diákok. A hallgatók folyamatos visszajelzést kapjanak a munkájukról, az egyéni és a csoportos munkát is mindig közösen értékelik ki. Ez olyan dolog, ami a munkaerőpiacon nagyon sokat számíthat, de az állami oktatásban szinte egyáltalán nincs jelen.

A Codecoolnál négy mentor jut egy évfolyamra: ők mind szenior programozó háttérrel rendelkeznek, de teljes állásban foglalkoznak oktatással. A Green Foxnál dolgozó oktatók ezzel szemben alvállalkozóként oktatnak a cégnél, közülük egyébként mindenki gyakorló senior fejlesztő, és a Green Fox a piaci fizetésük óradíját - ez havi nettó 400-700 ezer forintra jön ki - fizeti ki a fejlesztőket foglalkoztató cégeknek.

Le van maradva az állam

Arra a kérdésre, hogy a Greenfox miért nem szerez például OKJ-s akkreditációt a képzésének, Fazekas azt mondta, az olyan állások esetében, amikre az ő képzésük készít fel, nincs igény papírra a munkáltatók részéről, mert inkább arra kíváncsiak, hogy konkrét feladatokat képesek-e megoldani a jelentkezők.

A képzési tematika akkreditációja több hónapig tart, aminek több millió forint a költsége. A Codecoolnál ehhez még annyit tettek hozzá, hogy az akkreditáció akár több évig is húzódhat, ha belevesszük a tananyag kialakításának az idejét. “A költség irreleváns, a saját oktatási metódusunkra valószínűleg többet költünk, inkább az akkreditációval járó kötöttségek zavaróak” - mondta Boda.

A leadott tematikán ezt követően nem lehet változtatni, miközben a Codecoolhoz és Green Foxhoz hasonló képzéseknek pont az a lényege, hogy a diákok visszajelzéseitől függően és a piaci igényeknek megfelelően akár még a képzés közben is változtathatnak azon, hogy mit és hogyan oktatnak. A Codecoolnál ezért például nem is adnak semmilyen papírt, hanem szoftverfejlesztői állást garantálnak, és ezen kívül a diákok kapnak egy olyan elektronikus profillapot, ami azt foglalja össze, hogy milyen készségekkel rendelkeznek, és a képzés alatt pontosan milyen projekteken dolgoztak. A leendő munkavállaló tapasztalatainak ismerete ugyanis ebben az iparágban sokkal fontosabb, mint egy diploma, ami önmagában nem mindig elég.

A Green Foxnál azt is elárulták, hogy nem véletlenül csak 4 hónap a képzésük hossza: ennyi idő alatt ugyanis azért cserébe, hogy a résztvevőknek másra szinte alig van ideje, pontosan a cégek igényeihez tudják igazítani a képzést. Amikor a Codecoolnál rákérdeztünk, hogy nem túl hosszú-e a másfél éves képzésük, azt mondták, egyrészt szakmai gyakorlat nélkül egy évről van szó, másrészt viszont a különbség nem a négy hónap vagy az egy év, hanem inkább az ötéves egyetemi képzés és a 4-12 hónap között van, hiszen azért ott még nem tart az iparág, hogy pár hónap alatt lényeges dolgok változzanak meg, de öt év alatt már bőven elavulhat a hallgatók tudása.

Boda József szerint ugyanez magyarázza, hogy jelenleg nincs olyan magániskola Magyarországon, amit munka mellett lehetne elvégezni, mivel így annyira elnyúlna a képzés ideje, hogy már problémát jelentene a tudás elavulása.

Azzal kapcsolatban, hogy számít-e arra, hogy a Green Foxon kívül megjelennek még versenytársai, Boda azt mondta, mivel igény van a képzésre, elképzelhetőnek tartja, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a középtávú tervük az, hogy folytassák Európában a terjeszkedést, amit Krakkóban már el is kezdtek, és pár éven belül több európai városban is jelen legyenek. Fazekas is arról számolt be, hogy bővíteni akarnak: a terv szerint ősztől három párhuzamos osztály indul, 2017-ben pedig már 250 hallgatót szeretnének felvenni.

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay