Skip to main content

 

Több tényező egybeesése kellett ahhoz, hogy Európa a II. világháború óta nem látott menekülthullámmal szembesüljön. Ezek azok.

Összegyűjtött a Washington Post nyolc tényezőt, amelyek megmagyarázzák, hogy négy évvel a szíriai polgárháború kitörése után miért most érkeztünk el arra a pontra, mikor a menekültek tömegei elindultak Európa felé.

A legfontosabb az első ok.

1. A szíriai háború

Négy éve tartanak a harcok Szíriában, és egyelőre nem látszik a háború vége. Mi több, különösebb belföldi és nemzetközi erőfeszítések sincsenek a válság diplomáciai úton történő lezárására.

A konfliktusban legalább negyedmillió ember vesztette életét,az ország lakosságának a fele kénytelen volt elhagyni az otthonát.

Az Európába áramló menekülteknek körülbelül a fele szír. Ha ők nem indultak volna útnak, akkor Európának nagyjából annyi menedékkérővel kellene megbirkóznia, mint tavaly – amikor

egymás után a második évben érkezett a kontinensre rekordszámú bevándorló.

A fegyveres konfliktusok miatt az elmúlt években rekordokat döntött a menekültek száma. Emberek nem csupán Szíriából menekülnek, hanem Irakból, Afganisztánból, Eritreából, Szomáliából és Nigériából is.

2. Könnyebbé vált az utazás

A közelmúltig az Európába tartó menekültek és bevándorlók a Földközi-tengeren keresztül igyekeztek eljutni Líbiából Olaszországba.

Ezen az útvonalon az idén 473 887 ember érkezett a kontinensre a Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb adatai szerint. Negyven százalékuk Szíriából indult útnak. 2812 ember fulladt a tengerbe.

Ez az útvonal ugyan veszélyes, mégis szívesebben választották a hosszú út helyett Törökországon, Görögországon, a Balkánon és Közép-Európán át.

Ez a helyzet júniusban változott meg, amikor Macedóniában enyhítettek a menekültek távol tartását célzó szabályozáson.

Így megnyílt a balkáni folyosó,

amelyen keresztül könnyebben eljutnak Európába nemcsak a szírek, hanem az Afganisztánból és Irakból érkező menekültek, valamint a pakisztáni és bangladesi bevándorlók, akik a jobb élet reményében indultak útnak.

3. Lezuhantak az árak

Ez az útvonal megváltozásának a közvetlen következménye. A távolságtól függően mindössze 20 perc, legfeljebb egy óra az út Törökország és Görögország között a tengeren, vagyis olcsóbb az átjutás, ráadásul sok esetben embercsempészeket sem kell megfizetniük a menekülteknek, hogy átjussanak a balkáni határokon.

A menekültek szerint ma 2-3 ezer dollárból kijön az egész út, miközben az embercsempészek 5-6000 dollárért kérnek a Líbiából Olaszországba vivő utazásért.

Vagyis sokkal többen engedhetik meg maguknak, hogy útnak eredjenek.

4. Az időjárás

A menekültek zöme nyáron érkezik, mert akkor biztonságosabb az átkelés a Földközi-tengeren. Számuk most azért olyan magas, mert sokan időben útnak indultak, hogy

még az őszi hidegek beállta előtt célba érjenek.

Azt azonban nehéz megjósolni, hogy idén lelassítja-e a menekültek áradatát a tél. Egy dolog viszont biztos: egyre több menekült hal meg útközben.

5. A német fogadtatás

Már akkor is tömegek voltak úton, amikor Angela Merkel német kancellár bejelentette, hogy Németország befogad minden menekültet, de a szavai nyilvánvalóan még több embert bátorítottak arra, hogy elinduljon.

Egyre több iraki is csatlakozott az exodushoz, és sokan nem is tagadják, hogya bátorító szavak hatására vállalták az utat.

Az viszont csak később derül majd ki, hogy az újonnan bevezetett ellenőrzés Magyarország, Németország, Ausztria és Szlovákia határán elriasztja-e azokat, akik még csak fontolgatják az utazást.

6. Soroznak Szíriában

A lázadók ellen több fronton harcoló kormány tavaly év végén megkezdte a tartalékosok besorozását. A menekültek közül sokan származnak a kormányzat által ellenőrzött területekről, és ők azért indultak útnak, hogy megússzák a besorozást.

Ez egyébként minden olyan férfit érint, aki az elmúlt tíz évben töltötte le a katonai szolgálatot – gyakorlatilag tehát minden harminc évnél fiatalabbat.

7. A szír kormány megkönnyítette az utazást

Ez ugyan ellentmondani látszik az előző pontnak, a jelek szerint azonban Bassár el-Aszad rezsimje semmit nem tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a katonakorú fiatal férfiak távozását.

Éppen ellenkezőleg, az utóbbi hónapokbana korábbinál sokkal könnyebben lehet útlevelet kapni

Szíriában és a szír nagykövetségeken is, a katonai behívót pedig 300 dollárral meg lehet „váltani”. Emiatt több szakértő is azt gyanítja, hogy Aszad szándékosan bátorítja a menekülni vágyókat azzal a hátsó szándékkal, hogy ezáltal

kipucolja az országból a potenciális ellenfeleket.

„A szemünk előtt kibontakozó humanitárius katasztrófa Aszad túlélési stratégiájának a következménye” – állítja Emile Hokayem, a londoni International Institute for Strategic Studies munkatársa.

Maga a szír elnök viszont az orosz sajtónak adott interjúban Európát és az Egyesült Államokat vádolta az exodusért.

8. Kimerültek a segélytartalékok

A menekülthullám elindulása előtt már négymillió szír menekült a harcok elől a szomszédos Törökországba, Jordániába és Libanonba, akik nyomorúságos körülmények között élnek, nem dolgozhatnak, a gyerekek többsége nem jár iskolába.

Sokan ezekből a táborokból indultak el Európába, és éppen azért, mert taníttatni akarják a gyermekeiket.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban nem kap elég támogatást a menekültek ellátására, a Világélelmezési Program pedig folyamatosan csökkenteni kényszerül az ellátmányukat: havi 13,5 dollár jut egy ember etetésére.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás

Kép:  AFP/Fabrice Coffrini

TOP 5