Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_stories_ahatar_magyar5.jpg 

A schengeni határok egyáltalán nincsenek biztosítva azzal, hogy Magyarország kerítést épít a szerb és a román határra. Aknamezőn, lélekvesztőkön és menetrendszerinti járatokon keresztül vezet az út az Európai Unióba. Még az sem teljesen biztos, hogy Magyarországra nem érkeznek menekültek: az eddigi utak helyett másfelől. Megmutatjuk az új menekültútvonalakat.

Keddtől csak a határon felállított, csak Szerbia felé nyitott tranzitzónákon lehet Magyarországra jutni. Ez nem folyamatos áteresztést jelent: csak az léphet az ország területére, akinek az eljárás végén megadják a menekültjogi státuszt.

Ez pedig a keddi tapasztalatok alapján szinte reménytelen helyzetet teremt a menekülteknek: délután sorozatban, gyors eljárásban utasították vissza a kérelmeket. Az indoklás szerint Szerbia biztonságos országnak számít a magyar fél szerint, vagyis semmi sem indokolja, hogy nálunk legyenek a menekültek.

Várhatóan ez nem állítja meg az Európai Unióba tartó menekülthullámot, a legvalószínűbb az, hogy kerülőutakat keresnek majd. Úgy tűnik, hogy Szerbiából most Horvátországin át vezet majd az út Nyugat-Európába, az első buszok már meg is érkeztek a szerb-macedón határról a horvát határ melletti Šidbe,és állítólag a magyar határról is arra tartanak a menekültek. Bemutatjuk, hogyan lehet kikerülni Magyarországot, ha valaki Nyugat-Európába akar jutni.

Akár repülővel, legális úton 

Az Európai Unió határvédelmi szervezete, a Frontex adatai szerint az érkező bevándorlók és menekültek többsége nemzetközi repülőjáratokkal érkezik. Ismerve a repülőterek szigorú ellenőrzéseit elsőre lehetetlennek tűnhet, hogy valaki így jusson az unióba, pedig egyáltalán nem az.

Sok menekült rendelkezik még érvényes utazási dokumentumokkal, amelyekhez csak vízumot kell szerezniük. Ezzel ugyan egy meghatározott ideig tartózkodhatnak csak az adott ország területén, de sokan egyszerűen nem lépnek ki a határon a lejáratkor, ehelyett megpróbálnak eltűnni a hatóságok elől.

Turista vagy családlátogatási vízumot bárki igényelhet: ez utóbbi a leggyakoribb megoldás egy forrásunk szerint, aki egy londoni reptéren dolgozik. Mivel Damaszkuszban és Kabulban jelenleg nincsen működő EU-s nagykövetség, a menekülteknek Libanonba, Jordániába, vagy Törökországba kell menniük. Viszont itt is csak akkor kaphatják meg a beutazási okmányokat, ha megadják azokat az adataikat, amelyeket a menedékjogi eljárásban a regisztráció során is meg kellene: az ujjlenyomatukat, fotójukat és személyes adataikat.

b_700_700_16777215_00_images_stories_ahatar_magyar4.jpg

Fotó: frontex.europa.eu

Frontex statisztikája szerint ezzel a módszerrel csak 2011-ben több mint 80 ezer ember maradt az Európai Unióban, míg 2014 első felében (ezek az utolsó rendelkezésre álló statisztikák) már közel 102 ezren jutottak be az unióba. A főbb indulási helyek főként a korábbi gyarmati országok (India, Tunézia, Ghána stb.), de a top 10-ben benne van Afganisztán és Szíria is.

Bár nem lehetetlen, hogy valaki egy nemzetközi repülőtér érkezési oldalán kérjen menedékjogi eljárást, de nem könnyű odáig eljutni. Ehhez az kell, hogy az induláskor ne vizsgálják meg a beutazási országhoz szükséges okmányokat, például a vízumot vagy meghívólevelet. Viszont ez sem példa nélküli: az Európai Uniónak külön protokolja van az ilyen esetekre.

Hamis papírokkal nem érdemes próbálkozni: a nemzetközi jog szerint ezekkel utazni vagy ilyeneket birtokolni bűncselekmény. Az eljárást az az ország is lefolytathatja, amelyikhez névleg tartoznak az okmányok, de a birtokos szülőhazájában is. A bűncselekmények elkövetése a legtöbb esetben kizárja a menedékjogi státusz megszerzését.

2. A kelet-balkáni út

A legismertebb Görögországon, Macedónián és Szerbián át vezető út nem az egyetlen szárazföldi lehetőség a Balkán-félszigeten. Bár lényegesen kevesebben próbálkoznak meg vele, de Bulgárián és Románián keresztül is be lehet lépni az unió területére. Sokan még itt sem állnak meg: Ukrajnán át egészen Lengyelországig mennek. De akár Magyarország vagy Szlovákia felé is fordulhatnak, hogy schengeni területre kerüljenek.

Idén júniusig mindössze 717-en érkeztek a kelet-balkáni úton – a Frontex által közölt adatok szerint. Többségében afgánok és vietnámiak használják ezt, de a magyar határzár akár a szíreket és a bangladesieket is ebbe az irányba tolhatja. Főként azokat, akik még nem indultak el Törökországból vagy Szíriából. Sokkal kevésbé valószínű, hogy a már Szerbiában lévők egészen Lengyelországig kanyarodnának, ahelyett, hogy Horvátország felé indulnak.

3. Horvátországon és Szlovénián át egészen Ausztriáig

A magyar-szerb határ lezárásakor szinte azonnal felmerült, hogy a menekültek majd Horvátország felé kerülhetnek. Ez azonban korántsem annyira biztonságos út: északon és keleten a Duna akadályozza a továbbjutást. A horvát hatóságok éppen ezért azt a tájékoztatást adták, hogy a Tovariknál lévő határállomás irányába menjenek a menekültek. Horvátországban a délszláv háború után körülbelül 55 ezer akna maradt. Sok még éles ezek közül: hétfőn Károlyvárosnál halt meg egy aknamentesítő.

A legcélszerűbb ezért a Belgrádot és Zágrábot összekötő sztráda mellett haladni, itt már az aknamező nagyrészét is felszámolták. A déli határszakasz ettől még így sem teljesen veszélytelen: bárhol maradhattak működő robbanótestek.

Mivel Horvátország nem schengeni terület, a menekültek Szlovénia felé jutnak el Ausztriába. Ez az útvonal sem ismeretlen: míg 2012-ben (főként afgánok és irániak) 212-en indítottak itt menedékjogi eljárást, addig 2014-ben már 726-an. Többségük vélhetőleg nem Magyarország, hanem észak felé távozott mielőtt lezárták volna az ügyét.

A horvát nagykövetségtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ők szolidárisak lesznek a menekültekkel, felkészülten várnak egy menekültáradatot is.

4. Görög vagy albán kikötökből Olaszországba

A Földközi-tengeren keresztül érkezik a legtöbb menekült Európába. A török és észak-afrikai partokról júliusig 91302 menekült érkezett. Az ENSZ adatai szerint viszont 2015-ben már legalább 300 ezer ember érkezett lélekvesztőkön és csempészhajókon. A Közel-Kelet felől érkező migránsok többsége eddig Görögországban állt meg, ahonnan a szárazföldön, Macedónián keresztül indult el a schengeni övezet felé.

Pontos adatok nincsenek arról, hogy hányan jutnak át a tengeren Dél-Olaszországba, de egyre több menekültet regisztrálnak erről az útvonalról. Nem járatlan ez az út, 1991-ben 15000 albán menekült át Olaszországba a délszláv háború elől, akkor Bari kikötőjét teljesen elárasztották, az erről készült fotók épp a héten kezdtek el újra terjedni az interneten úgy beállítva a húszéves fényképeket, mintha most készültek volna.

A vízi embercsempészek az útért Törökország és Görögország között 300-1500 eurót kérnek, míg Líbiából Olaszországig 2500 eurót. A becslések szerint több százmillió euró bevétele lehet ebből a feketekereskedelemnek.

Az út egyáltalán nem gyors, és a legkevésbé sem biztonságos. A legtöbb menekültet gumicsónakokon hozzák át Törökországból. Görögországig átlagosan 200 kilométer tengeri út vár rájuk, amit 12-20 óra alatt tesznek meg a motoros csónakokkal. Ha Albániából Bariba indulnak a csempészek, akkor a távolság nagyjából ugyanekkora.

Ennél is nagyobb visszatartóerő lehet, hogy az ENSZ becslései szerint 2015-ben legalább 2500 ember halt bele a tengeri útba.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat

Kapcsolódó anyagaink: 

Forrás

Kép: Axel Schmidt / AFP

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...