Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

abar.jpg 

Több szakmában is munkaerőhiány mutatkozik hazánkban, hisz egyre több munkavállaló, ha teheti, külföldön vállal munkát - írja a nol.hu.

Ugyan Magyarország jobban teljesít, egyes szakmákban mégis, mivel a fizetés a hazai két- vagy háromszorosa, külföldön vállalnak munkát a magyarok, jelemzően a pékek, a cukrászok, a hentesek vagy a pénztárosok.

Ez azt eredményezi, hogy hazánkban a képzetlen vagy az alig képzett, gyorstalpalón végzett munkaerő váltja fel a gyakorlott szakikat. A képzetlen munkaerőt ún. multi skill pozícióba veszik fel az áruházak, akiknek az árufeltöltéstől a kiszolgálásig mindennel kell foglalkozniuk, elképzelhető tehát, mi mindenhez értenek.

"Elvileg ugyan bontott élelmiszerrel, különösen hússal kizárólag OKJ-s végzettséggel rendelkező, így élelmiszer-higiéniai ismeretekkel is felvértezett munkavállaló foglalkozhat, azonban szakmai forrásaink szerint általános jelenség, hogy a hazai munkaerőhiányban a kiskereskedők és állítólag a hivatalos munkaügyi ellenőrök is gyakran szemet hunynak afölött, ha képzetlen eladók nyúlnak az élelmiszerhez.

De nem csak az élelmiszer-kereskedelemben nagy a szakemberhiány: a műszaki áruházak is úgyszólván lasszóval fognák a rutinos, gyakorlott pénztárosokat – ha lennének ilyenek. Helyettük egyre gyakrabban néhány napos gyorstalpalón felkészített alkalmazottak ülnek be a kassza mögé. Az egyik nagy műszaki áruházzal előfordult, hogy tulajdonosváltás miatt néhány hónapra be kellett zárni a boltot, ám az alkalmazottaknak megígérték, hogy az új tulaj állást ad nekik. Azonban mire az új tulajdonos csatasorba tudott állni, a korábbi munkavállalók zöme már nyugatra távozott." - írja a Népszabadság.

Nemrég arról is hírt adott a sajtó, hogy egy balatoni étterem komplett felszolgáló gárdája távozott külföldre munkát vállalni, de ugyanígy bajba került egy soproni cég is, mely klímák beszerelésével foglalkozik.

A Blokkk.com szakmai portál összesítése szerint az uniós piacokon ma is több tízezer kereskedelmi állást hirdetnek, a legtöbbet német nyelvterületre, így csak Németországban harmincezer szakembert keresnek az ottani üzletekbe, méghozzá a hazai, ágazati bérekhez képest rendkívül magas, négy-ötszázezer forintos fizetésért.

Ha így folytatódik az elvándorlás, egyes szakmákban egyszerűen nem marad képzett munkaerő, összegezte a jelenséget Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.

Statisztika arról, hogy milyen mértékű a hiány ma Magyarországon, egyelőre nem ismert.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

A kép sak illusztráció

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...