Fertőző a rák? A merev melltartótól rákos lehetek? A mobiltelefon-használat rákkeltő? Rengeteg tévhit vár eloszlatásra. Néhányban pedig ott az igazság csirája.
Magyarországon évente mintegy 33 ezren halnak meg különböző daganatos megbetegedések következtében, így szinte mindenkinek van érintett ismerőse (rosszabb esetben családtagja). Bár valóban sokan találkoznak a témával, mégis rengeteg tévhit és mítosz kering a daganatos betegségekkel kapcsolatosan.
A rákszakorvosok nap mint nap találkoznak az elterjedt véleményekkel, és többségében megértik kétes népszerűségüket. „A betegek és hozzátartozóik sokszor tájékozatlanok, tort ül a tudatlanság – mondta Jens Siveke, a Müncheni Egyetemi Klinika járóbeteg-ellátó intézetének vezetője. – Bizonytalanok és sok kérdést tesznek fel attól kezdve, hogy fertőző-e a rák, egészen addig, hogy milyen táplálkozási szokásokkal függhet össze.” Az orvosok feladata ilyenkor természetesen az, hogy a helyes információkkal szolgálva visszaszorítsa a tévhitek terjedését.
1. tévhit: A rák fertőző
Nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az ember megfertőződhet rákkal, mint az influenzával. Persze vannak olyan vírusok, amelyek a végstádiumos rákosok esetében súlyos fertőzést okozhatnak, így indirekt módon összefüggésbe hozhatók a karcinómák kockázatával. Ilyen például a HPV (humán papillomavírus), amely közösülés során terjedhet és növeli a méhnyakrák kockázatát.
A hepatitiszvírusok és a rák között van közvetett összefüggés: a hepatitisz májzsugorhoz vezet, és e során a folyamat során daganat is keletkezhet. A Helicobacter Pylori, amely gyomornyálkahártya-gyulladáshoz és -fekélyhez vezethet, szintén növeli a daganatképződés kockázatát.
2. tévhit: A rák műtéti úton is terjedhet
Normális esetben nincs ilyen veszély, a finomodott műtéti technikák már elképesztően precíz és pontos munkát tesznek lehetővé. Ennek ellenére néhány daganatos beteg esetében előfordult, hogy az operáció után romlott az állapota, és a betegsége újra fellángolt.
„Ennek az oka a test stresszes állapota, bármilyen beavatkozás, a műtét is okozhatja – magyarázza Jens Siveke. – A stressz gyengíti az immunrendszert, így nagyobb eséllyel szaporodnak el a rákos sejtek. Az azonban minden embernél különböző módon működik, hogy egy műtét mennyire terheli a szervezetét. Erre hivatkozva elutasítani az operációt rossz tanács lenne. A már diagnosztizált daganat ugyanis tovább növekedhet és áttétet képezhet.”
3. tévhit: Ne fogyasszunk túl sok tejterméket, mert rákot okozhat
Erre az állításra sem találtak eddig bizonyítékot, annak ellenére, hogy sokáig gyanúsnak találták a tejtermékeket. Egyes tudósok úgy vélték, hogy az állati eredetű zsírok elősegítik a rákos daganatok kialakulását, ám a kutatások ezt nem támasztották alá.
Sőt a kalcium segíti a szervezet védelmi mechanizmusait, egyes tejtermékeknek pedig kifejezetten magas a kalciumtartalma, így hatékonyan védhetnek például a vastagbél daganatai ellen. Ezt a következtetést vonták le az Amerikai Rákszövetség tudósai egy hosszú távú kutatás során.
Azok tehát, akik egészségesen táplálkoznak, sok gyümölcsöt, zöldséget, zsírszegény tejtermékeket, növényi olajat, halat, viszont kevés húsfélét fogyasztanak, egyúttal a daganatos megbetegedések kockázatát is csökkentik.
4. tévhit: A stressz egyenes út a rákhoz
Aki folyamatosan nyomás alatt áll, megbetegedhet: magas vérnyomás, szívinfarktus és gyomorproblémák lehetnek a stressz következményei. „Hogy a stressz növeli-e a daganatok kockázatát? Nem egyértelmű az összefüggés. Még sosem vizsgálták ezt semmilyen kutatás során, hiszen a stressz egy szubjektív tényező, és emiatt igen nehezen mérhető” – magyarázta Jens Siveke.
Azt nem vitatják azonban, hogy a stressznek közvetett hatásai vannak a rákos megbetegedések kialakulásában: a stresszes életet élőknek általában kevesebb az energiájuk és emiatt gyengébbek a védekező mechanizmusaik, rosszabbul alszanak, sokszor dohányoznak is, és lehetséges, hogy több alkoholt is fogyasztanak. Ezek mind olyan tényezők, amelyek a daganat kialakulását elősegítik.
5. tévhit: Aki több alkoholt fogyaszt, az nagyobb eséllyel lesz rákos
Habár nincs közvetlen és általános összefüggés a daganatok kialakulása és az alkoholfogyasztás között, de néhány ráktípus előfordulásának esélye megnő, ilyen például a torok-, gége-, hasnyálmirigy-, vastagbél- és a mellrák is. Ezt számos tanulmány alátámasztja.
Különösen az veszélyeztetett, aki égetett szeszt, vodkát, whiskey-t fogyaszt naponta. Szakértők szerint a férfiaknál harmadával csökkenne a rákos esetek száma, amennyiben lemondanának az alkoholról. Nőket még nem vontak be ilyen jellegű kutatásba.
Ökölszabály szerint a férfiak legföljebb napi fél liter sört vagy negyed liter bort fogyasszanak, a nők ennek a felével elégedjenek meg. Még jobb lenne, ha néhány napos „alkoholszünetet” tartanának minden héten, amivel tehermentesíthetik a szervezetüket.
6. tévhit: Minél idősebb korban lesz valaki rákos, annál veszélytelenebb és annál lassabban nő a daganata
„Sajnos ez egy igen elterjedt tévedés, ugyanis nem a kortól, hanem a rák típusától függ a betegség előrehaladásának gyorsasága” – mondja Jens Siveke. Minden típusnak van olyan változata, ami agresszívebb, és olyan is, ami lassabban növekszik.
Az egyetlen kivétel ez alól a prosztatarák, ha 60 évnél idősebbeket támad meg. Az onkológusok ugyanis egyetértenek abban, hogy ez a betegség legtöbbször igen-igen lassan fejlődik ki.
7. tévhit: A nagyobb mellű nőknek nagyobb az esélye a mellrákra
A „melltartóméret” és a mellrák közötti összefüggésre nincs semmilyen tudományosan megalapozott bizonyíték. „Az igaz azonban, hogy a nagyobb mell esetén nehezebb a vizsgálat során az apró rákos csomócskákat észrevenni” – világosít fel Jens Siveke rákszakértő.
A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok során, például a mammográfiás felvételen a nagyobb mell szövetei sűrűbbnek látszódnak. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy az elváltozásokat valamivel később veszik észre, mint a hasonló méretű csomócskákat a kisebb mellben.
A rendszeresen végzett tapintásos önvizsgálat is nehezebb a dúsabb keblű hölgyeknek, egy még pici csomót is nehezebb felfedezniük.
8. tévhit: A merev kosaras melltartó növeli a mellrák kockázatát
A merev kosaras melltartó megemeli a kebleket és a hölgyeknek mutatós dekoltázsuk lesz tőle. Sok nő azonban aggódik amiatt, hogy ez a típusú melltartó növelheti a mellrák kockázatát. Ez nem így van, nincs semmilyen bizonyíték arra nézve, hogy a melltartó kosarának formája és szabása hatással lenne a mellrák kockázatára” – mondja Jens Siveke.
Egyébként van egy nagyon fontos tényező, ami csökkenti a mellrák megjelenésének esélyét: a szoptatás. Azoknál a nőknél, akik legalább egy gyermeküket szoptatták, ritkább a mellrák előfordulása. Minél hosszabb ideig táplálta anyatejjel gyermekét a kismama, annál jelentősebb a védelme. A freiburgi, kieli és heidelbergi egyetemek közös kutatása kimutatta, hogy ha az anya legalább 7–12 hónapos koráig szoptatta kisbabáját, 14 százalékkal csökkent a mellrák kockázata, 13–42 hónap közötti időtartam esetén pedig már 42 százalékkal.
9. tévhit: A mobiltelefon-használat rákot okoz
A mobiltelefonokat és az átjátszóállomásokat már régóta azzal gyanúsítják, hogy rákkeltő hatásúak. A jelenlegi ismeretek és kutatások bár egyértelműek, de a tényleges kockázat mértéke nem tisztázott: a mobiltornyok inkább ártalmatlanok, ellenben az lehetséges, hogy a telefonok bizonyos mértékű veszélyt jelenthetnek.
Újra meg újra bekerülnek a hírekbe olyan tudósítások, amelyek szerint mobil-átjátszótornyok közelében gyakoribbak egyes rákos megbetegedések. „Erről azonban nincsenek megbízható adatok” – mondja Jens Siveke. Bár kisebb létszámú csoportok vizsgálata során felfedeztek összefüggést, a kutatások módszertanában sok gyenge pont mutatkozott, de az is előfordult, hogy a „gyanúba keveredett” adótorony a vizsgálat ideje alatt nem is működött.
Emellett van néhány bizonyíték arra is, hogy a mobil-átjátszótornyok valóban ártatlanok és ártalmatlanok. Egy röviddel ezelőtt nyilvánosságra hozott brit tanulmány szerint nem növeli a várandós nők és kisgyermekek környezetében épült torony a rák kockázatát.
A mobilok használatának veszélyeiről több tanulmányt is írtak már, és legtöbbször ellentmondásos eredményekre jutottak. „Bár csekély a hatásuk, de egyáltalán nem zárható ki” – teszi hozzá Jens Siveke.
A WHO támogatásával 14 ország 31 szakembere egy hatalmas adathalmazt értékelt ki, mely során az derült ki, hogy lehet valamilyen összefüggés a mobiltelefon-használat és a tumor között. A tanulmány szerint lehet bizonyíték arra, hogy a készüléküket gyakran és előszeretettel használók között bizonyos típusú agytumor (glióma) gyakrabban fordul elő. Persze ennek a gyakorisága attól függ, hogy milyen gyakran használják a telefonjukat, normális esetben a gliómáknak teljesen ártalmatlannak kellene lenniük. Hogy a mobiltelefonok elektromágneses sugárzásának miért van ilyen káros hatása, azt még nem sikerült tisztázni.
Kapcsolódó cikkek
A világ eddigi legrégebbi áttétes rákos esetére bukkantak
A rákot kimutató gyorstesztet fejlesztettek ki
Sugárveszély nélkül is kimutatható a rákos daganat
TOP 5
