Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Megosztás Facebookon Megosztás a Twitteren Megosztás a Google Plus-on

b_700_700_16777215_00_images_watermarks_neni_a_mezon_bucovina.jpgMagyarországon az elmúlt rendszer elég komoly károkat okozott a tanyás településekben és azok gazdálkodási szerkezetében. Sajnos ez a folyamat a rendszerváltás után sem változott, talán csak annyit, hogy a periférián elhelyezkedő falvak is hasonló sorsra jutottak. Ez lehet, hogy jó, lehet, hogy rossz.

A társadalompolitika vetülettel sok oldalt meg lehetne tölteni, ami nem célom. A célom viszont, hogy ennek a folyamatnak és a népességre gyakorolt hatása elleni észrevételeimet leírjam, de erről majd később.

A megtörténtek nem csupán a paraszti kultúra hanyatlását, illetve a hagyományosnak tekinthető gazdálkodási rendszerek felbomlását hozták, hanem annak a lehetőségét és előre vetítették, hogy a visszarendeződés esélye a minimálisra csökkent. A ’90-es évek földosztását követően a kihaló parasztság és a városokban lakó örökösök szabadulni akartak a közben nyűggé és teherré váló termőföldektől.  

Nem is lehet ezen csodálkozni. A mezőgazdasági termékek piaca nemzetgazdasági szinten a rendszerváltás után soha nem látott mértékben csökkent, ezzel érdektelenné téve az embereket a háztáji gazdálkodásra. Amint hazánkat ellepte a külhoni termelőktől származó, sok esetben megkérdőjelezhető minőségű élelmiszer, vagy élelmiszeripari alapanyag, egy pár embernek eszébe jutott: Miért is kellene nekem ezt enni?

A fenti felvetésre egyre több régi és új gazdálkodó nyúl vissza a magas minőségű és élvezeti értékű élelem előállításához, akár csak a saját igények kielégítésére, akár a piacon való megjelenés céljából.

Ennek az oldalnak az lenne a célja, hogy megpróbálkozzon, konkrét példákon keresztül bemutatni azt a hagyományos rendszert, amit egy alföldi tanya jelentett akár 50 évvel ezelőtt és tudatos gondolkodással jelenthet a jövőben is.   

A rendszer bemutatása

A tanyák, alapvetően önállóan működő, önellátó szisztémák. Létük elsődleges célja, az ott élők élelmiszerrel, lakhatással történő ellátása. A rendszerben egymás mellett, egymást segítve él a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az egyéb kiegészítő tevékenységek sora.

-          Műtrágyák: A műtrágyák javára el kell mondani, hogy sokkal inkább lehet velük a termesztett növények aktuális igényéhez igazítani a tápanyag utánpótlást, mint a szerves trágyával, azonban ennek hátulütői is vannak. A talaj szerkezet romlása az óriási beszerzési költség, a tartamhatás hiánya (általában). Egyenes út vezet tehát ahhoz a megállapításhoz, hogy mivel a tanya egyik alapköve az állattartás, ott keletkezik szerves trágya, ami beszerzése kvázi ingyenes, hát miért ne használnánk azt. (A szerves trágya nagy mennyisége miatt igen nagy élőmunka-igénnyel bír, a kipakolástól a kiszórásig.) Egy öreg paraszt mondta, hogy régen nem számított az, ha a tehén nem adott elég, vagy jó tejet, nem számított, ha komisz volt, de a hátsó végén így is úgy is kijön valami.

-          Növényvédő szerek: Anno is használtak növényvédő szereket a tévhittel szemben. Ezek ma inkább a bio, vagy öko minősítésű gazdaságokban érhetők tetten. Mindenki számára ismert, hogy már lassan minden ellen kemikáliákat használunk, és minthogy a hatásuk egyre csökken, mert a természet alkalmazkodik hozzá, kénytelenek vagyunk egyre nagyobb volumenben alkalmazni őket. Sajnos. Valószínű az is, hogy az egyre több vegyszer egyre nagyobb nyomot hagy maga után az élelmiszerekben, aminek a fogyasztó látja kárát.

-          Hibrid vetőmagok: Kétségtelen tény, hogy a mai vetőmagok termőképessége esetenként magasan jobb, mint a régi fajtáké, ha e szemlélő csak a mennyiséget tartja szem előtt. Azonban ezeket minden termelési évben meg kell venni újra és újra, ami manapság a teljes termelési költség egy jelentékeny hányadát adja. Azok a növények, amelyek nem a hibridek, hanem a fajták közé tartoznak, saját magukból vethetők. Az előző évi termés javából válogatva, megkapjuk a jövő évi termés alapját. Lehet, hogy szót sem kellene ejteni a GMO –ról, de sajnos kikerülhetetlen. A hagyományos gazdálkodásba természetesen nem férhet bele. Az általa hordozott ökológiai és egészségügyi kockázatok miatt, erősen megkérdőjelezhető a létjogosultsága. Gondolom, hogy már hallott róla a kedves olvasó, hogy az Egyesült Államokban megjelent a génmanipulált kukoricára szakosodott kukoricabogár. Egy újabb ékes példája a természet hallatlan alkalmazkodóképességének.

-          Gépi munka: A gép munkához képest a régi mezőgazdaság lassú volt, izzadtságos és fárasztó, viszont pénzbe nem került. Minden tanyán volt igavonó állat. a tehetősebbeknek lovuk is, akinek arra nem futotta az a marha erejét használta a mindennapi munkához. Egy paraszt, ha időben felkelt, majd egy hold földet fel tudott szántani. Manapság is vannak olyanok akik lóval ekéztetik meg a kukoricájukat, mert: „Az közelebb megy a szárhoz és jobb munkát végez mint a gép.” Igaz ugyan, hogy egy nap 2 lóval 2-4 holdnál többet nem nagyon  lehet megcsinálni. Még egy óriási előnye van az igás állatokkal való földművelésnek, nem teszi tönkre a talajt nem tapos úgy mint a modern masinák.

Gazdaságosság

Közgazdasági tanulmányaim alatt többször esett szó arról, hogy a mai mezőgazdaságnak haszonszemléletűnek kell lenni, tehát a profitmaximalizálás a cél, ugyan úgy, mint a nemzetgazdaság bármely más szektorában működő vállalkozásnál. A legnagyobb nyereség elérése felé pedig a modernizáció, a termelésnövekedés és a gazdaságok koncentrációjának útja vezet.  A fentiek által sugalltak alapjaiban kérdőjelezik meg ennek az oldalnak a mondanivalóját. Véleményem szerint a gazdaságosság kérdései ortodox módon nem értekezhetők egy hagyományos tanyasi gazdaságra, sajnos azonban nem is lehet teljesen elválasztani tőle.

Amint a gazdaság mérete eléri és meghaladja az önellátás szintjét, a gazdaságosság kérdései előtérbe kerülnek. Ameddig azonban az saját fogyasztásra kerülő termékek előállítása van szem előtt és nem a financiális kérdések a legfontosabbak. Többek között a minőség, a magas élvezeti érték, a kiszolgáltatottságtól való részleges, vagy teljes függetlenség, a megbízhatóság nyomja a súlyt a latban. Természetesen, ha valaki elkezd saját előállítású terméket fogyasztani, azzal párhuzamosan csökken a boltban hagyott fizetésének a mértéke. Ez főleg olyan családoknál fontos, ahol a jövedelem nagy hányadát képezik az élelmiszer jellegű kiadások.

Egy tanya és a hozzá kapcsolódó gazdaság kialakítása, főleg ha az ember nem születik bele, nem olcsó dolog. Hosszú évek kemény munkájának gyümölcse. Apropó gyümölcs, ha elültetsz egy facsemetét az sem fog holnapra almát teremni. De ha el sem ülteted...

Tanyán élni jó!

A tanyasi élet mindig is misztikus volt a városi ember számára. Manapság reneszánszát éli a vidékre való költözés, főként a fővárosban és környékén. A tanyasi élet nem csak a lehatást és annak helyét határozza meg, de inkább egy életforma. Nem csak azt jelenti, hogy nyáron, amikor szép az idő, kergetek egy-két jércét az udvaron, ha eléggé elfáradt és elkaptam, akkor készítek egy jó rántott csirkét. De inkább jelenti a végtelennek tűnő dagonyázást a sárban, a soha el nem végzett és be nem fejezett munkák hadát. Persze ha az ember így tekint egy tanyára, akkor soha sem fog oda költözni. A tanyában éppen az a szép, hogy egy önmagát potenciálisan fenntartani képes rendszer, ami biztonságot ad, egy nyugodt környezetben.

Magam is városi gyerek vagyok, a feleségemről nem is beszélve. Mégis, még megismerkedésünk előtt is mindketten erre felé vettük volna az irányt. Jómagam némi otthonról hozott tudással és iskolában megszerzett ismerettel felvértezve vágtam neki. A nejemnek ennél azért jóval kevesebb tapasztalata volt, viszont annál nagyobb igénnyel vetette magát az új ismeretek megszerzésébe.

Rengeteget dolgoztunk, nagyon sok dologról mondtunk le, amelyek a kapcsolatunkban is nyomot hagytak, de mindketten egyértelműen valljuk: Tanyán élni jó és máshol már el sem tudjuk képzelni az életünket.

Forrás: http://hagyomanyaink.5mp.eu/web.php?a=hagyomanyaink&o=aw3QGLfms5

A kép csak illusztráció, forrása: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=574178472641787&set=a.215125081880463.53860.120733424652963&type=1&theater

4 Comments from Facebook.com
1# From User:Dezső Szabó Time:09-12-2013 20:58:51
Message: A tanyasi élet csodálatos,legalábbis az 1940-es évek második felében nekem az volt !!!! 10 évesen Makóra költöztünk! Apám volt a gyámja a kiskorú -gimnazista- unokabátyámnak ! A Földeáki és Igási út elágazásánál volt a Hopp,megállj !!!! kocsma,trafik és szatócs bolt ! Mi köze ennek a tanyasi élethez ? A várostól 10-20km-re csak tanyák voltak !Mi voltunk az első megálló! Igásról elindultak 4-5 óra tájban a piacra! 5-6 órára értek hozzánk az eladni valóval,s igen szomjasan! Szinte minden Makóra tartó szekér megállt a kocsma előtt ! Nekik volt feleslegük,nekünk volt szükségletünk,meg olyan árúnk,ami a tanyai élethez feltétlenül szükséges volt ! Ilyen volt a dohány,a gyufa,a fröccs, a féldeci ,a petró, a só,a bors stb,s ezt nálunk megkapta kedvező áron,s szinte állandó minőségben.Nekünk meg kellett hízónak való malac,egy-két tenyészkoca ,esetleg egy tenyészkan, takarmány ,alom ,búza, bab,borsó! A CSERÉT MEGKÖNNYÍTETTE az,hogy -ha jól emlékszem -1946.augusztus 20.-án bevezették a FORINTOT ! Az Édesanyám által kiválasztott árúk árát jóváírtuk,s a fogyasztott és hazavitt árúk értékét levontuk,s nem is kellett a pénz! A tanyasiak rengeteget dolgoztak,de ezt jó kedvvel,szorgalommal tették! A Család minden tagjának megvolt a feladata ! NEM GAZDAGODTAK MEG, DE SZABADON ÉLTEK! Gyereknek is jó volt a tanyán télen -nyáron! AKI MEG AKARJA SZOKNI ,AZ MEG FOGJA SZOKNI ÉS SZERETNI FOGJA! Ilyenkor a legjobb! Minden héten egy-két disznóvágás volt ! Reggelire friss sült vért ettünk! Ebédre,valami káposzta volt! A csúcs a vacsora volt ,a DISZNÓTOROS RESZTELT KÁPOSZTÁVAL,vagy HÁZI KÉSZÍTÉSŰ SAVANYÚSÁGGAL,KEMENCÉBEN SÜLT KENYÉRREL, mellé finom bor! A jókedv tetőfokra hágott! PUTNOKI PISTA bácsi elővette a CITERÁJÁT ÉS ÉNEKELTÜNK EGY JÓT ! Hazamenetelkor MINDENKI KAPOTT KÓSTOLÓT,mely elég volt a következő torig! Lassan kitavaszodott,s március 15.-én -mi gyerekek- rövid nadrágban mentünk együtt ünnepelni a '48-as forradalmat,majd egyre jobban váruk a nyuszit! EZ LEHET,HOGY IDILLI KÉP , DE JÓ VOLT GYEREKNEK LENNI A TANYÁN!!!
2# From User:Dezső Szabó Time:10-12-2013 12:06:53
Message:Vissza jön Hédyke,de generációk fognak elmenni,mire az emberek megértik a helyes utat !
3# From User:Péterné Kovács Time:09-12-2013 20:45:39
Message:További kitartást és sikereket!
4# From User:Dezső Szabó Time:11-12-2013 16:10:17
Message:Köszönöm a korrigálást ! Egy koca árát nagyfröccsben,vagy féldeciben határozták meg és meleg kézfogással ismerték el Apámék! No,lehetett benne egy kis petró,meg dohány is !