Skip to main content

Megtörtént az, amire a honi közvéleményben és szabadalmi szakmában is csak nagyon kevesen számítottak. Az üvegbeton feltalálója, Losonczi Áron maga alá gyűrte a találmányát elbitorló német multinacionális vállalatot, a HeidelbergCement AG-t.

Szinte mesébe illő eredmény született a közelmúltban a honi iparjogvédelem történetében. Losonczi Áron, a köznyelvben csak üvegbetonnak hívott találmányával megjárta a poklot, ám a nemrég született jogerős bírósági ítélet szerint mégis kiütötte a nála összehasonlíthatatlanul több pénzt és jelentős kapcsolatokat megmozgatni képes német cementipari multit, a HeidelbergCement (HeCe) AG-t. A történet persze bonyolult és nyakatekert, ám a Münchenben tavaly ősszel megszületett bírósági ítélet egyértelműen fogalmaz. Az ipari óriás bitorolta a csongrádi fiatalember találmányát, vagyis a fényáteresztő betont, mert a németek által piacra dobott termék Losonczi használati mintaoltalmának oltalmi körébe esett.

A magyar feltaláló kálváriája még 2006-ban kezdődött a HeidelbergCementtel, miután a találmánya nemcsak a hazai, hanem egy csapásra a nemzetközi építőipari életbe is berobbant. A Time magazin például 2004-ben az év egyik legjelentősebb találmányának minősítette az optikai szálak felhasználásával készülő fényáteresztő betont. Ezt követően szakmai elismerések és díjak garmadát szerezte meg a Litracon, s amellett, hogy Losonczit jó pár külföldi konferencián előadóként kérték fel, nagy nemzetközi vállalatok is keresték a kegyeit. Ezek egyike volt a HeidelbergCement AG.

A német óriás képviselőivel rendkívül ígéretesen, bár hosszadalmasan haladtak a tárgyalások. A több mint nyolc hónapos egyeztetéssorozat végén azonban a társaság nem írta alá Losonczival a szabadalmi licenciaszerződést, és továbbállt. Ez önmagában még nem jelentett volna nagy bajt, az már annál inkább, hogy a lényeget "magukkal vitték" a magyar feltaláló csongrádi műhelyéből.

hirdetés

Néhány hónappal később a HeidelbergCement AG egy igencsak erőteljes reklámkampánnyal és - állítása szerint - "döbbenetesen innovatív" termékkel jelent meg a piacon, ami egy laikus számára is nyilvánvalóan hasonlított a Losonczi Áron által kitalált fényáteresztő betonra. A hab a tortán az volt, hogy a bevezető kampány egyes képein a termék mellett fejlesztőként az a HeidelbergCement-alkalmazott állt, aki Losonczival a tárgyalásokat folytatta. Már önmagában ez is mélyütés volt a magyar feltalálónak, ám a HeidelbergCement még rátett egy lapáttal, és egy akkori külsős partnercégen keresztül megtámadta a csongrádi fiatalember még elbírálás alatt lévő európai szabadalmi bejelentését.

Miután lapunk 2007 nyarán beszámolt a fejleményekről, az akkori gazdasági minisztérium vezetése egy a hazai iparjogvédelmi szakma krémjét felsorakoztató válságmegbeszélést hozott össze. A jogbitorlás megszüntethetőségét a megbeszélés résztvevői borúlátóan ítélték meg, mert megalapozottnak vélték a németek támadását. Az alig várható siker esetén indítható per kezdetét 4-5 évvel későbbi időpontra becsülték. Ezen a tárgyaláson részt vett a legnagyobb hazai szabadalmi jogi cég, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető igazgatója, Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő is. Akkor úgy fogalmazott: bár Losonczi igazsága valóban elveszettnek tűnik, lát lehetőséget a helyzet megfordítására. Losonczi szerencséjére Lantos Mihály ingyen, a szakmai kihívás által vezérelve elvállalta az európai, majd az összes külföldi ügy képviseletét.

Lantos lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a történetnek jogi szempontból is nagyon sok érdekes vetülete van, amelyre még nemcsak a magyar, de a jóval több esetet vizsgáló, így szélesebb német ítélkezési gyakorlatban sem volt még példa. Első lépésként a támadás kivédésére át kellett alakítani a szabadalmi bejelentést és igénypontjait, hogy világosan kitűnjenek a - támadásokra esetleg lehetőséget adó - korábbi ismert megoldásoktól eltérő jellegzetességek. Ezt követően kihasználta azt a jogi lehetőséget, hogy az európai szabadalmi bejelentésből Németországban használati minta származtatható, amit megtett és három hónapon belül, 2007 novemberére Losonczi már Németországban érvényesíthető oltalommal rendelkezett, tehát megszületett a jogalap a HeCe elleni fellépéshez. (A használati mintát valójában kis szabadalmi oltalomnak is nevezik. Egy jelentős különbség azért akad, mégpedig az, hogy az erre bejelentett ötletnek is újdonságnak kell lennie, ezt nem vizsgálják, így három hónap alatt megadják.)

Ekkor azonban jött a következő akadály. El kellett volna indítani a bitorlási pert, ám a HeidelbergCement AG-val azért nem jó játszani - fogalmazott Lantos Mihály. Egy ilyen cégnek kesztyűt dobni bizony nagyon drága mulatság: egy esetleges vesztés esetén a német bírósági eljárás díján kívül a másik fél költségeit is meg kell téríteni. Erre akkoriban nem volt pénze Losonczinak. A Danubia szabadalmi ügyvivője azonban elérte, hogy sikerdíj fejében egy német jogi iroda elvállalja a perben a képviseletet, ami tavaly év elején, a müncheni bíróságon el is kezdődött.

Ahogy elindult a per, a HeidelbergCement ügyvédei azonnal (immár másodszor) támadást indítottak a Lantos által benyújtott és már érvényes német használati minta ellen. Az ügy érdekessége, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal időközben döntött, Losonczi megtámadott európai szabadalmi bejelentését az időközben benyújtott érvelés és módosítások alapján szabadalmazhatónak ítélte, a szabadalom kinyomtatása most van folyamatban. Ezt követően - tavaly nyáron - a müncheni bíróság már érdemi tárgyalást tartott. Ezen szinte kizárólag arról volt szó, hogy a német multi újabb megsemmisítési kérelme megalapozott-e vagy sem, azaz a per érdemben eldönthető, vagy Losonczi használati mintájának esetleges érvénytelensége miatt az eljárást fel kell függeszteni.

A bíróság tavaly októberben a pert Losonczi javára eldöntötte és lezárta. Ítéletében elutasította a német cég felfüggesztési kérelmét, és megállapította, hogy a kereset helytálló, azaz a HeCe bitorolta a magyar találmányt, és a céget eltiltották a találmány minden további jogellenes használatától. Ám azt, hogy a jogi helyzet mennyire összetett volt, jelzi: az indoklás az ítélet kihirdetése után csak több mint egy hónappal később született meg - fejtegette a Népszabadságnak Lantos Mihály. Ráadásul a 25-ből 20 oldalon azt magyarázzák, hogy az ipari óriás megsemmisítési kérelme miért nem volt megalapozott. Noha az ítélet jogerőre emelkedett, újabb nehéz fordulók jönnek.

A kártérítés mértékének megállapítása még hátravan, s ez adja az ügy másik pikantériáját. A Danubia feltételezése alapján a dátumok egybeeséséből arra lehet következtetni, hogy a HeidelbergCement ügyvédjei szinte percről percre követték a magyar lépéseket. Amikor 2007 novemberében nyilvánvalóvá vált: olyan helyzet alakul ki, amit nem tudnak megvédeni, egyik pillanatról a másikra felhagytak a fényáteresztő beton projektjével. Persze még így is megvehették volna Losonczitól, de nem tették.

Az üvegbetont az indulás után egy, az akkor még a holdudvarukon belül lévő osztrák cég gyártotta a HeCe számára. A kapcsolatot viszont a per kezdetekor teljes egészében megszakították a társasággal. Így azzal védekeznek, hogy kereskedelmi hasznuk alig származott az üvegbeton forgalmazásából. Ez önmagában igaz is lehet, ám az is, hogy a HeidelbergCement presztízsén és imázsán hatalmasat lendített a fényáteresztő beton. Ez ugyanis jelenleg az iparág innovatív luxusterméke. Egy ilyen termék kifejlesztőjének szerepében sokan szeretnének tetszelegni, ám azt, hogy az ebből származó előnyök miképpen válthatóak euróra, nehéz megmondani. Már csak azért is, mert szabadalombitorlásból fakadó ilyen jellegű kártérítésre még Németországban is alig lehet példát találni. Annyi azonban bizonyos, hogy egy ilyen innovatív és magas presztízsű projekt saját fejlesztési eredményként történő bemutatása jócskán hozhat a konyhára. A HeidelbergCement becslések szerint képes volt legalább egymillió eurót költeni az üvegbeton reklámkampányára.

Losonczi Áron energiáit az utóbbi években nem csak a HeidelbergCementtel való jogi vita kötötte le. Miután az Európai Unió 2009-et a kreativitás és az innováció éveként jelölte meg, tavaly év végén létrehoztak egy 27 tagú nagyköveti csoportot. Az Európai Bizottság ebbe beválasztotta a csongrádi fiatalembert. A társaság másik magyar, igencsak illusztris tagja Rubik Ernő. Az első ülésükre január elején Prágában került sor, ahol elfogadtak egy nyilatkozatot az innováció és kreativitás széles körű ösztönzéséről, ami segíthet kontinensünknek a válságból való kilábalásban. Emellett a világ egyik vezető üzleti tanácsadó cége, az Ernst & Young az Év üzletembere 2008 díj magyarországi versenyének egyik különdíjával, a "Merész Újító" elismeréssel tüntette ki Losonczit.

A feltaláló mellett a Litracon is kapott tavaly egy újabb, nemzetközi dizájn-díjat, az iF Material Awardot. Ezt a kitüntetést minden évben a leginnovatívabb új anyagok között osztják ki.

Annak ellenére, hogy egy ideig a maga fényáteresztő betonjával a HeidelbergCement is a piacon volt, Losonczi cége komoly üzleti megbízásokat is kapott. Az amerikai Louisiana államban az I., a II. világháború, valamint a koreai és a vietnami háború veteránjainak állított emlékhely kialakításához jelentős részben Litracont használtak. A projekt teljes költségvetése több mint egymillió dollár volt. A Baton Rouge-i emlékhely azóta Amerikában már kapott egy építészeti díjat is. Tavaly a párizsi magyar nagykövetség recepciós pultját készítették el.

Azonban a fényáteresztő beton igazi közönségsikerét Losonczi újabb szabadalma adhatja meg, amire már szintén megkérték a szabadalmi oltalmat. Ez a technológia a Litraconénál sokkal olcsóbb előállítást, így árat tesz lehetővé. Egy hazai gyártóval megállapodtak az ipari méretű gyártásról, és reményeik szerint idén nyárra piacon lehet az új termék.

Forrás: http://nol.hu/gazdasag/lap-20090213-20090213-6?ref=sso

Kép: Amerikai emlékmű magyar üvegbetonból

TOP 5