Az MNVH III. szakosztálya által indított projekt fő célja, hogy Magyarországon minden gyerek ismerje meg a hagyományos, falvainkban még fellelhető gazdálkodási módokat egy tudatos, életre nevelő pedagógiai programon keresztül.
Az ún. "tanyapedagógiai programot" 2011 elején együttműködésben kezdte el kidolgozni több civil szervezet hazai, illetve külföldi tapasztalatok példáján. A külföldi tapasztalatokat Franciaországban szerezték, ahol a gyerekek vidéki élettel való megismertetése jelentős múlttal és színes szakmai tartalommal működik. Ezen felül az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület sok éve foglalkozik környezeti neveléssel, táboroztatással, erdei iskola programmal, valamint saját, városhoz közeli tanyáján rendszeresen fogad iskolás gyerekeket közös gyakorlati foglalkozásokra, kertművelésre.
A program egyik első lépéseként a szervezők 2011-ben két alkalommal jártak Franciaországban, ahol tanyapedagógiai foglalkozásokat és más oktatási példákat ismertek meg, továbbá elindították a szakmai egyeztetéseket a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes osztályaival. 2012-ben megszerveztek egy nyolc alkalomból álló tavaszi szakaszt 3–4. osztályos gyerekek részére tanyasi gyakorlati foglalkozásokkal.
A program során ez évben megalapozzák a tanyapedagógiai hálózatot a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségével (FATOSZ) együttműködve, és további gyakorlati foglalkozásokat szerveznek az eddig részt vett korosztályokhoz képest idősebb iskolás gyerekekkel. Emellett egy szakmai konferencia és egy kiadvány segítségével igyekeznek növelni a tanyapedagógiai program ismertségét és elfogadását, illetve segíteni beépülését a hazai agrárpolitikába.
A program alapvető célja, hogy átélhetővé tegye a gazdálkodást, a növénytermesztést, az állattartást és a termékfeldolgozást az iskolások számára. A gyerekek tapasztalják meg, hogyan lesz a vetőmagból élelmiszer, legyen számukra becsülete a földnek, a vidéki embernek és a kétkezi munkának. Tanulják meg, hogyan kell fogni a szerszámot, hogyan kell bánni az állatokkal és a földdel. Lássák, ahogy a kezük munkája nyomán termés születik, hogy évszakról évszakra, évről évre hogyan változik talaj, növény, állat. Legyenek gazdái annak a darab élővilágnak, amit a gazda/nevelő rájuk bíz.
Külön jelentősége van annak, hogy a gyerekek felfogják, megismerjék a természetes adottságokhoz igazodó gazdálkodás, tájhasználat jelentőségét. További kiemelt cél megszerettetni a közösen végzett munkát és a tudatos gazdálkodást, ezáltal javítani a munkamorált. Hosszabb távú cél, hogy az így szerzett ismeretek alapján a gyerekek nyitottabbak legyenek a gazdálkodásra, valamint az élelmiszerek és a táplálkozás tekintetében tudatosabb fogyasztókká váljanak.
A szervezők javasolják, hogy a programot egy intenzív próbaidőszak után érdemes beépíteni a Nemzeti Alaptantervbe, és így ebben az oktatásban minden magyar iskolás gyerek részesüljön. A program során mintagazdaságok hálózatát célszerű kialakítani, amelyek a gyakorlatok helyszínei lehetnek. A hálózati jelleg megkönnyíti a szakmai követelményeknek való megfelelést a tagok számára. A jelen program a FATOSZ-szal együttműködve alapozza meg a tanyapedagógiai helyszínek hálózatát.
A program minta jellegű, mivel ilyen kezdeményezés jelenleg nem működik hazánkban. A kísérleti szakasz tavaszi részében általános iskolás, 3–4. osztályos gyerekeknek szerveztek összesen nyolc alkalommal, két helyszínen tanyapedagógiai foglalkozásokat (Pócsmegyer–Szentendrei sziget és Nyíregyháza-Bálintbokor). A foglalkozásokat azokon résztvevő gazdálkodókkal, valamint az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület környezeti nevelésben és gazdálkodás oktatásában jártas munkatársaival valósították meg.
A projekt folytatásában az alábbi fő elemeket kívánják megvalósítani:
• gyakorlati foglalkozások a tanyákon
• kiadvány megjelentetése a témáról
• szakmai konferencia szervezése
• szakmai hálózat szervezése, animátor gyakorlati képzés,
A program megvalósulása során a gyerekek pontos és gyakorlati ismereteket szereznek a vidéki életről és gazdálkodásról, ami egy életre útravalót adhat nekik és befolyásolhatja értékrendjüket. Javulhat a gyerekek, fiatalok munkamorálja, ami a jelenlegi társadalmi hangulat ismeretében talán a legfontosabb eredmény. A közös munka bármilyen más foglalkozásnál jobban segítheti a közösségépítést, célt adhat a fiatalok számára. Az integráló, holisztikus megközelítés segít kialakítani az egészlátó szemléletet, a gyerekek számára világossá válhat, hogyan képes együttműködni a tájhasználat által ember és természet, hogyan élhetünk úgy természeti környezetünkben, hogy azt nem romboljuk, hanem gazdagítjuk. A program értékei és szakmai tartalma visszahat a résztvevő gazdaságokra és azok környezetére, javítva a gazdálkodási gyakorlatot. Az egész program azáltal, hogy tanításra érdemes, hozzájárulhat a vidéki élet és munka becsületének helyreállításához, visszaadhatja a magyar gazdálkodók megtépázott önérzetét.
TOP 5
