A kérdés feltehető úgy is, hibáztatható-e bárki, ha a magyar, avagy a belső piacot védi a külfölddel szemben? (Innentől kezdve az Index cikke olvasható.)

Gazdasági Versenyhivatal eljárást indított az Aldi, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar és a Tesco vállalkozásokkal, továbbá a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesülettel és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal szemben versenykorlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt, közölte csütörtökön a GVH.

A versenyhivatal szerint az említett áruházak és szervezetek vélelmezhetően megegyeztek egyrészt a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban, másrészt abban, hogy a Magyarországon kívül megtermelt dinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással forgalmaznak Magyarországon.

A szóban forgó vállalkozások és szervezetek a fenti magatartásukkal valószínűsíthetően megsértették a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkében foglalt tilalmakat.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások és érdekképviseleti szervezetek a jogsértést elkövették.

Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül annak megállapítására irányul, hogy történt-e jogsértés. A versenytörvény alapján az eljárás befejezésének határideje 6 hónap, amely azonban – az ügy bonyolultságától függően – két alkalommal, egyenként legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.

Mint azt az Index korábban megírta [1], egy hatalmas import dinnyeszállítmányt akart kiszorítani a piacról a kormány által életre hívott dinnyekartell, amelynek értelmében egyik nagy bolthálózat sem adja 99 forintnál olcsóbban a dinnye kilóját. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára később a Csongrád megyei gazdakörök fórumán elsimerte a kartell tényét, a Népszabadság tudósítása szerint azt mondta: „igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület.

Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?”

Budai egy nappal később már tagadta [2], hogy kartelleztek volna, azt mondta: csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak. Budai Gyula jelezte, hogy az üzletláncokkal történt megbeszélésen "árakról nem is volt szó".

Hangsúlyozta, hogy az akció részeként megkezdték a nagybani piac megtisztítását a tisztességtelen viszonteladóktól, akik áron alul vásárolják fel a termékeket a magyar vidéki termelőktől, és átcsomagolt, ismeretlen eredetű külföldi terméket értékesítenek magyarként. Ez egy többmilliárdos piac - hívta fel a figyelmet. Az almánál is ugyanolyan promóciót folytatnak majd, mint a dinnyénél - tette hozzá az államtitkár.

A GVH korábban már büntetett versenykorlátozás miatt olyan szakmai szervezeteket, mint a pékszövetség [3] vagy az újságírószövetség [4] (pdf), amiért azok ajánlott vagy minimális szolgáltatási árakat tettek közzé és a malomiparban is azért róttak ki 2010 őszén 2,3 milliárd forintos bírságot, mert a piaci szereplők többek között megállapodtak a beszerzési és értékesítési áraikban.

Forrás: http://www.facebook.com/Utajovobe.eu?ref=hl

Kép forrása: http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/07/23/dinnye/