Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

abasin.jpg 

Az ország stratégiai jelentőségű vagyonának minősíthetik Kongó kobalttartalékát a kinshasai törvényhozásban. Az értékes és ritka nyersanyagból az egyik legszegényebb, polgárháborús közelmúlttal terhes, etnikai alapú ellentétektől átitatott közép-afrikai ország, a Kongói Demokratikus Köztársaság rendelkezik a legnagyobb feltárt készlettel.

Csak az elmúlt évek e-autó gyártásának felfutása mutatta meg, hogy nem csak az akkumulátorokhoz szükséges lítium szűkös készletei jelenthetik az elektromos járművekre épülő, zöld közlekedés szűk keresztmetszetét.

Az akkumulátorok gyártáshoz ugyanis mangán, nikkel vagy kobalt hozzáadására is szükség van – technológiától függően, a katódok rétegeinél –, ebből a háromból pedig utóbbiból áll rendelkezésre a legkevesebb mennyiség.

Új bányászati törvény születhet

A modern elektronikus kütyük – telefonok, tabletek, de végeredményben ide sorolható számos űrtechnológiai eszköz is – nélkülözhetetlen alkatrésze a kobalt. De a nyersanyagra szükség van az e-autókba is. Ide ugyan jelenleg a kitermelés mindössze 6-7 százaléka jut, de az elektromos meghajtású járművek iránti növekvő érdeklődés miatt, ez az arány hamarosan akár a többszörösére nőhet. Épp ezért óriási jelentősége van, mi történik a világ legnagyobb kobalttartalékán ülő Kongóban.

Ahol a kormány nagymértékű adóemelésre készülírja a Bloomberg. Jelenleg is zajlik – kongói helyzetértékelés szerint – a bányászati jogszabály felülvizsgálata. A kormány ugyanakkor egyértelművé tette álláspontját, melyet, ha a parlament is elfogad, úgy a nyersfémek kivitelére kirótt adó – ez a vörösrezet és a kobaltot biztosan érintené – jelentősen megnő,a kiviteli érték mostani 2 százalékáról 3,5 százalékra. Emellett a jogszabály módosítása lehetőséget adna arra, hogy a kormány belátása szerint minősítsen stratégiai nyersanyaggá egyes fémeket, amelynek ez esetbenakár 5 százalékra is emelhetné adóját. Elemzők szerint, ez egészen biztosan érintené a nemzetközi piacokon mind fontosabbá váló kobaltot.

Kemény pénzek forognak kockán

Már az adóemelés valószínűsége arra sarkallta a befektetőket, hogy jelezzék: a költségek növelése visszaveti a kongói bányászatba érkező befektetéseiket. Kongóban ugyanis a tevékenységek jelentős részét nem az állami bányavállalat, hanem a koncessziós jogokat megvásárló külföldi társaságok látják el. Ezeknek gyakran fejlesztések megvalósítását is vállaniuk kell, cserébe a bányászati jogok megadásáért.

Ám ha ez nem lenne elég, a készülő módosítás profitadót és a szerződések határozott 10 éves időtartamának felére, azaz 5 évre csökkentését is kilátásba helyezte.

Ahogy a Quartz grafikonja megmutatja, a kobalt ára hihetetlen sebességgel emelkedett az elmúlt években. Két év alatt megtriplázódott, és ezzel nincs vége a drágulásnak. Kongó pedig toronymagasan vezeti a kobalttermelő országok listáját.

2016-ban 66 ezer tonnát termeltek ki ott, míg a második helyen álló Kínában és a harmadik helyezett Kanadában 7700 és 7300 tonnát.

A világ teljes kobalttermelése együttesen éri el – hozzávetőlegesen – a kongói termelés nagyságrendjét.

A világszerte kitermelt kobalt 49 százalékát a mobiltelefonok gyártása és az autóipar használja fel. Éppen ezért még az olyan, a világ élvonalbeli vállalatai is, mint az Apple vagy a Tesla, különös figyelemmel kísérik a kongói fejleményeket. A Volkswagen pedig épp tavaly tett ajánlatot az egyik legnagyobb kobaltszállítónak, amely 2019-től kezdve, tíz éven át látná el az autógyárat a nyersanyaggal.

Az üzlet értéke – most – 24 milliárd dollár.

A kobalt használata a katódok gyártásánál 35-40 százalékkal növeli azok előállítási költségét, amely – a fém árának emelkedésével – a jövőben akár ennél több is lehet.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: Párologtatótavak egy kobaltbányában, Utah államban, FORRÁS: HEMIS.FR/CORDIER SYLVAIN / HEMIS.FR/CORDIER SYLVAIN