Energetika

A kazáncsere akár öt év alatt visszahozza az árát

 

Miközben egy kazán 10-15 évig működik a legnagyobb hatékonyság mellett, addig a magyarországi kazánok átlagéletkora meghaladja a húsz évet.

Ez azt jelenti, hogy a háztartások egyrészt rendkívül sokat kell költsenek a fűtésre, másrészt az elöregedő kazánok egyre több biztonsági kockázatot is hordoznak.

hirdetés

A hagyományos kazánokat azért is érdemes lecserélni, mert azok hatásfoka sokkal kisebb, mint az úgynevezett kondenzációs kazánok. A legjobb alacsony hőmérsékletű gázkazán hatásfoka sem jobb 93-94 százaléknál. A vízgőz lecsapásával a kondenzációs kazánok hatásfoka azonban eléri a 104-109 százalékot. A hagyományos készülékek esetében ugyanis a keletkező füstgáz forrón távozik a kéményen, miközben a kondenzációs készüléknél a füstgázt visszavezetik a rendszerbe, hogy az pluszban melegítse a keringtetett vizet. Ezzel kisebb energiafelhasználás mellett is ugyanazt az eredményt lehet elérni.

A kondenzációs kazánok azért is jobbak, mert míg a hagyományos berendezések az égéshez szükséges a levegőt az adott helyiségből szerzik, vagyis a rendszer nyitott, addig a kondenzációs kazánok a szükséges levegőt a kéményen át, kívülről kapják. Vagyis a rendszer zárt, biztonságosabb, mert nem okozhat szénmonoxid-mérgezést, valamint hatékonyabb is mert a gáz-levegő arány szabályozott. 

És természetesen az adott helyiség oxigénszintje sem csökken amiatt, mert a kazán elszívja azt az égéshez.

A kondenzáiós kazán titkairól bővebben ebben a blogbejegyzésben olvashat, ebben a könyvben pedig arról, hogyan lehet különböző praktikák révén az energiafelhasználás költségeit csökkenteni.

A jobb berendezésnek ugyanakkor az ára is magasabb. Egyrészt maga a kazán is drágább kb. 10-20 százalékkal. Másrészt a beépítés is többe kerül: a kémény bélelésnél – mivel egy csövön át innen szerzi be a kazán a működéshez szükséges oxigént – sokkal komolyabb fejlesztésre van szükség. Egyébként az EU-s direktíváknak megfelelően már csak kondenzációs kazán szerelhető fel (egy-két ideiglenes kivételtől eltekintve).

Mégis megéri a jobb készülék, mert akár öt éven belül is visszahozza az árát – bár pontos becslést a fűtési szokások és az ingatlan szigetelése alapján lehet adni.

Nem kell ugyanakkor mindenképpen kazánban gondolkodni, ha fűtésről van szó. A korszerű klímaberendezések ugyanis ma már alkalmasak arra, hogy hűtés mellett fűtsenek is. Így akár mínusz 15 fokig is megfelelő lehet a fűtésre állított klíma. Ennek persze vannak hátulütői is. A klímák jellemzően egy-egy helyiségben vannak, vagyis a fűtés csak az adott szobában lesz megoldott, az egész lakás, ház felfűtésére azért nem lesz alkalmas.

Az is igaz, hogy bizonyos kinti hőmérséklet alatt más az ember hőigénye: más odaállni a forró radiátor mellé, mint a klímából fújt meleg levegő alá. Nagyjából plusz öt fokig adja ugyanazt az érzetet a klíma, mint a radiátor. A klíma akkor lehet jobb megoldás például az őszi hónapokban, ha a lakók valamiért a villanyfogyasztást preferálják. Tipikusan ilyen lehet, ha a háztetőn napelemek biztosítják az áramellátást, hiszen ez esetben akár ingyen is fűthetnek a lakók, de jó lehet a kis alapterületű garzonlakásokban is, ha egyedi fűtésről van szó.

Az Otthon Melege program keretében nemcsak a régi kazánokat lehet újra cserélni, lehetőség van arra is, hogy a régi konvektorokat újakra cserélje a lakosság. Ezek a pályázati lehetőségek azonban szinte azonnal kimerültek, mert a pályázók ráugrottak a lehetőségre. A konvektorok cseréjénél persze sokkal hatékonyabb lenne, ha a fűtési rendszert cserélnék a lakók, vagyis konvektor helyett kazánt használnának, ám ez a szimpla készülékcseréhez képest sokkal többe kerül: a radiátorok, a csövek kiépítése, a kazán ára, a munkadíj mindösszesen több mint egymillió forint beruházást jelent, miközben a készülékcsere százezres tétel.

Azt ugyanakkor nem mindenki tudja, hogy a támogatás csak akkor jár, ha a készüléket szakember szereli be – akinek a munkadíját is ki kell fizetni. Ha a pályázók a munkadíjat megspórolva maguk szerelnék be az új konvektort, akkor bizonyosan nem fogják megkapni a támogatást. Pedig annak mértéke 80 százalékos. Érdemes tehát kellő körültekintéssel beleugrani a konvektorcserékbe.

Bármilyen fűtési rendszer korszerűsítéséről is legyen szó, a döntést mindenképp előzze meg alapos számolgatás és tervezés.

Nem biztos, hogy a legdrágább megoldás a legjobb az adott lakásban, de az is elképzelhető, hogy hosszabb távon a komolyabb fejlesztés a kifizetődő. Sok múlik a fűtés mellett ugyanis a lakás, ház szigetelésén, az ablakokon és a tetőszerkezeten is. Ha komolyabb beruházásról van szó, kár megspórolni a szakember segítségét.

A megbízható szakember felhívhatja a figyelmet olyan dologra, amivel a megrendelő egyáltalán nem számolt vagy javasolhat egyszerűbb, költséghatékonyabb megoldást is. Ebben tud újat nyújtani az E.ON Komfortzóna szolgáltatás, ahol egy kézből megkapható a tanácsadás, kivitelezés, karbantartás, finanszírozás. Ráadásul megbízhatóság mellé, sokaknak nagy segítséget nyújthat, hogy a fűtéskorszerűsítés elindításához elég 30 százalék önrész.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

TOP 5

Friss Cikkek